ÉPÍTŐK NAPJA, 2014

A Vasas Szakszervezet Székház impozáns dísztermében, az Építők Napja központi ünnepségének hagyományos színhelyen, került sor június 6-dikén az építők köszöntésére. Az építőiparban dolgozókat a szakma képviselői, a szakmai kamarák, a szakszervezetek és a kormány tisztségviselői köszöntötték. A korábbi évekhez hasonlóan az ünnepi megemlékezéseken miniszteri kitűntetéseket és más díjakat adtak át.

Nemzeti énekünk, a Himnusz elhangzása után immár hagyományosan Kassai Ferencnek a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökének a köszöntőjével kezdődött meg az ünnepség. Emlékeztetett a kamarai elnök arra, hogy június első vasárnapja évtizedek óta, hatvannegyedik alkalommal az építők ünnepe, amikor azokat köszöntjük, akiknek az áldozatos szellemi és kétkezi munkájától épített környezetünk függ.  Akiknek az épületeinket, a hidainkat, és az útjainkat köszönhetjük. Akiknek az a célja, hogy munkájukkal hozzá segítsék a patrióta gazdaság felvirágoztatását Magyarországon. Az építés olyan tevékenység, mely évszázadok egymásra halmozódó tapasztalatait foglalja magába és fejleszti azt minden időben, mégpedig a kor igényeinek megfelelően. 

A tavalyi, árvíz sújtotta ünnephez képest ez a mostani azért is felszabadultabb, mert kedvező jelek vannak az építőiparban, és közel egy évtizedes hanyatlás és hányattatás után megállt az építőipar esése, és a szakma ismét erőre kap!  A 2013-as évet végül is az építőipar 9, 6%-os termelésbővüléssel zárta az előző, 2012.-es évhez képest. Reményt ad számunkra, hogy ez év februárban az építőipar termelése, 28,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Bízunk abban – mondta --, hogy az építők társadalma egy megérdemelt jobb jövőt remélhet. Bizakodunk, mert tudjuk, hogy a mérnökök és műszaki szakemberek, szakmunkások együttes munkája a záloga az építőipar fejlődésének, mely jelentősen hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez. A gazdasági fejlesztések nem nélkülözhetik az építést. Szeretnénk elérni, hogy a politika is tudomást szerezzenek a magyar építést is képviselő szakemberek helytállásáról, kiváló innovációs képességéről.

Köszöntőt mondott a Belügyminisztérium, és dr. Pintér Sándor miniszter nevében dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében, dr. Varga Mihály miniszter nevében, dr. Nagy Ádám. Dr. Nagyunyomi Sényi Gábor az Építéstudományi Egyesület  elnöke a fiatalítás, a generációváltás fontosságára hívta fel megemlékezésében a figyelmet.  A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében Koji László, Tarlós István  főpolgármester nevében  Dr. Horváth Béla, a Városüzemeltetési osztály vezetője köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit.  Az eseményen az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,  az Építéstudományi Egyesület,  a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége,  a Magyar Mérnöki Kamara,  a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Építőanyag-ipari és Építési Termék Szövetség,  a Szilikátipari Tudományos Egyesület, az ÉFÉDOSZSZ,  és az MÉgKSZ  képviselői vettek részt.. 

Az ünnepi köszöntők után került sor a miniszteri oklevelek és kitűntetések, valamint az egyéb építőipari szakmai szervezetek elismeréseinek átadására. Az ünnepség állófogadással ért véget. A Magyar Mérnöki Kamara tagjai közül Makra Magdolna és Harkai Balázs részesült miniszteri elismerésben.

Feszültségek az építőiparban - mit kérnek a kormánytól?

2014. 6. 5. 12:34|Utolsó módosítás: 2014. 6. 5. 13:01|Vállalatok » Ipar

„A magyarországi piaci, gazdasági lehetőségekkel szembeni bizalmatlanságot fel kell számolnunk, politikai és szabályozási elkötelezettség szükséges a kiszámíthatóság érdekében” – olvasható egyebek között abban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tanulmányában, amit eljutattak a parlamenti pártoknak.

Az építési-beruházási közbeszerzéseknél ne lehessen dönteni kizárólag az ár alapján - javasolja Az építési ágazat súlyponti problémái című ÉVOSZ-anyag, amely szerint az ajánlati ár mellett az ajánlattal szembeni környezetvédelmi, képzettségi, munkaügyi elvárásokat és a létesítmény életciklus költségei alapján való kiválasztást (energiaköltség, üzemeltetési költség) kell a gyakorlatban érvényesíteni.

Az építési beruházások közbeszerzési piacán nagy feszültséget okoz, hogy az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang. Az ajánlatkérési dokumentációkban szereplő feladathoz rendszerint nem áll rendelkezésre elegendő forrás és ez sok esetben a megrendelő számára csak az ajánlatok beérkezését követően válik egyértelművé.

Különös gondot okoz ez az uniós forrásokból finanszírozott beszerzéseknél, ahol a megpályázott, esetleg megítélt a támogatási szerződésben rögzített támogatási összeg csak nehezen és időigényesen változtatható, a műszaki tartalom pedig nem korrigálható a rendelkezésre álló fedezethez. Emellett és az előzőekből következően nyilvánvaló a közmegrendelő felelőssége is az értékelési szempontoknál az ajánlati ár túlhangsúlyozásáért és az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötésért.

Az országos építés-szerelési tevékenység a tavalyi első negyedév végén érte el mélypontját, majd a múlt év közepétől növekedésnek indult. Ennek eredményeként a nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, a tavalyi év egészében mégis 9,6 százalékos lett az ágazat növekedése. A növekedés azonban alapvetően az Európai Uniós forrásokból finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknek volt köszönhető. Emellett a magánmegrendelői körből a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság területén volt tapasztalható érdemleges építési-beruházási kereslet.

A lakásépítés visszaesése ugyanakkor az elmúlt hét év alatt elérte a 80 százalékot. Tavaly mindössze 7293 új lakás készült el, a felújítások száma pedig a kívánatos szint negyedét érte el: a lakásállomány tizedét kitevő évi 400 ezer felújítás helyett körülbelül 110 ezer otthont korszerűsítettek.

Ezért meg kellene vizsgálni az ÉVOSZ szerint, hogy az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjához miként lehetne kapcsolni a lakosság lakásfelújítási, lakásépítési igényeinek finanszírozhatóságát. Másrészt a szakmai szervezet kiemelt fontosságúnak tartja  a 2014-2018 közötti kormányzási időszakban a középületek és a lakásingatlanok energiahatékonyságának javítását szolgáló gazdaságfejlesztési programot.

A feltétel nélkül lehívható bankgarancia ne legyen alkalmazható az építési vállalkozási szerződésekben, mert a durva, indokolatlan megrendelői erőfölénnyel való visszaélésre ad alkalmat – olvasható a tanulmányban, amely megállapítja, hogy a lánctartozások mértéke tavaly  érdemlegesen nem csökkent és év végén becslések szerint több százmilliárd forintra rúgott. A szakma úgy látja, a tartozások felét valószínűleg sohasem fizetik meg, mert az adós eltűnt, tönkrement, illetve a 3-5 évig elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el az adósság behajtását. Ez már eddig is stabil alvállalkozói és beszállítói struktúrákat tett tönkre és súlyos morális problémákat okozott az ágazatban és beszállítói rendszerében.

A lánctartozás ilyen magas értéke mára szerintük már súlyosan kihat az építőanyag-gyártásra és kereskedésre valamint az ágazatot finanszírozó banki gazdálkodásra is.

Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete igen alacsony, összességében az árbevétel-arányos nyereség mindösszesen 3-4 százaléka között mozog.
A vállalkozásoknak pénzügyi tartaléka nincs, likviditási helyzetük tragikus. Mindezt súlyosbítja, hogy 2008-tól a kereskedelmi bankok az építőipari ágazatba tartozó cégek finanszírozását ítélik a legkockázatosabbnak.

Az alacsony jövedelmezőség és a kereslethiány miatt az építési vállalkozók saját erőből nem tudják előfinanszírozni a munkájukat. A kereskedelmi bankok viszont olyan kockázatosnak minősítik az építőipart, hogy igen szigorú feltételekkel finanszíroznak és emiatt a cégeknek csak töredéke hitelképes - írják.

Szerző: VG

Lázár: soha nem volt ilyen kedvező Magyarország csillagállása

2014. június 4., szerda 18:44     InfoRádió / MTI

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt jelöltje szerint a magyar történelemben soha nem volt olyan szerencsés csillagállás, mint most, amikor egyértelmű és stabil kormányzati felhatalmazás mellett a következő időszakban több mint 8500 milliárd forintos európai uniós támogatási lehetőség biztosít alapot a fejlődésre.

A harmadik Orbán-kormány új tárcájának leendő vezetője erről az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt tett meghallgatásán beszélt.

Lázár János tájékoztatója elején reményének adott hangot, hogy új tárcája Közép-Európa legszervezettebb kormányzati egységévé válik, és Magyarország versenyképesebbé válása érdekében dinamizálni tudja a kabinet munkáját. Hangsúlyozta: Orbán Viktor kormányfő azt várja, hogy a Miniszterelnökség a kormány elitcsapata legyen, amely hatékony, az emberek életminőségét javító döntéseket készít elő.

A cél az, hogy a kormány ne megnehezítse, hanem megkönnyítse az emberek életét - fejtette ki a Miniszterelnökséget az előző kormányban államtitkárként irányító politikus. Ehhez radikálisan csökkenteni kell a bürokráciát, valamint jelentős személyzeti és szemléletbeli változásokra is szükség van a közigazgatásban - tette hozzá.

Lázár János fontosnak nevezte a politikai kormányzás intézményét, amelyet úgy definiált mint a választók érdekeinek, értékeinek védelme, továbbá a nekik tett ígéretek képviselete a döntések előkészítése, koordinálása közben. Szólt arról is, hogy bár a végleges kormánystruktúra csak péntekre alakul ki, jelen állás szerint a Miniszterelnökséghez kerül a közigazgatás irányítása, a kormányprogram végrehajtása, a vidékfejlesztés, az európai uniós pénzek felhasználása, az építészet, a nemzetpolitika, a kormányzati kommunikáció és a "magyar bankrendszer átalakítása". Lázár János utóbbiról szólva elmondta, 2018-ra szeretnék elérni, hogy jelentősen átrendeződjön a jelenleg döntően külföldi tulajdonú bankrendszer. Később érkező ellenzéki kérdésekre reagálva hozzátette: az államtitkárait június 10-éig nevezi meg.

Magyarország jól tárgyalt, jelentős források állnak rendelkezésre a következő hét évre - folytatta az EU-s pénzekre térve, ugyanakkor megjegyezte: várhatóan ez lesz az utolsó olyan időszak, amikor Magyarország ilyen nagyságrendű támogatást kap az Európai Uniótól.

Az előző hétéves európai költségvetési időszak tapasztalatait sorra véve közölte, hogy míg 2010 előtt heti 5,6 milliárd forintot tudtak kifizetni, addig 2010 és 2013 nyara között ez az összeg előbb heti 18,5 milliárd forintra, az azt követő időszakban pedig heti 36,5 milliárd forintra emelkedett. Hangsúlyozta, 2013-ban 1200 milliárd forintot tudtak kifizetni, ami érdemben lendített a magyar gazdaságon, idén pedig további 2000 milliárd forint támogatás kifizetését tervezik, amelyből júniusig 600 milliárd forint kiutalása már meg is történt. Összességében 2007-2013 között 5600 milliárd forintot uniós támogatást fizettek ki a rendelkezésre álló több mint 8500 milliárd forintból, ami a V4-ek között Lengyelország után a második legjobb mutató.

Kiemelte, az új kormány fejlesztéspolitikai elképzelései alapján a kétmillió euró (610 millió forint) érték alatti beruházásoknál alanyi jogon jár majd uniós támogatás a projektek felére, ha az indulók saját erőből elő tudnak teremteni ugyanekkora önrészt. A kormánypárti politikus úgy látja, ez a szándék a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) legalább kétharmadának fejlesztési elképzeléseivel találkozik.

Az uniós pénzek elosztásának új kormányzati rendszeréről szólva elmondta, egyszerű és világos minisztériumi irányítási struktúrában gondolkodnak, amely - a korábbi kiszervezés után - minden fejlesztési pénzt a kabinet hatáskörébe utal. "Sokkal kevesebb vérszívóval megáldott rendszert szeretnénk létrehozni" - fogalmazott Lázár János, hozzátéve: "tűzzel, vassal próbálom irtani a pályázatírókat, közbeszerzési tanácsadókat, projektmenedzsereket", mert becsléseik szerint tanácsadásra 1200 milliárd forint uniós pénzt költöttek el az elmúlt hét évben.

A miniszterjelölt aláhúzta, a következő időszakban alapvetően gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre akarják fordítani a rendelkezésre álló uniós forrásokat a hazai kkv-szektoron keresztül. Magyarországnak a következő hét évben 6540 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amelyet további, vidékfejlesztésre költhető 1019 milliárd forint egészít ki.

Lázár János szerint a magyar történelemben korábban soha nem volt olyan időszak, amikor a jelenlegihez hasonlóan stabil, "több erős kézzel is irányított kormányzat" ennyi forrással rendelkezhetett volna, talán 1905 és 1914 között volt ekkora lehetőség a fejlődésre. "A csillagok még soha nem álltak össze ilyen szerencsésen" - fogalmazott.

Kiemelte, a kormány a jövő héten tárgyalja a különböző új operatív programok sorsát, június 24-éig pedig szeretnék lezárni a teljes fejlesztéspolitika brüsszeli jóváhagyását.

A miniszterjelölt tájékoztatója után a szocialista Tóth Bertalan az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer átláthatóságáról kérdezett. Lázár János erre válaszolva azt mondta, az új rendszerben könnyebben nyomon követhetővé válik az uniós források útja, hiszen azokért az ellenzék által is számon kérhető miniszterek felelnek majd és nem kiszervezett társaságok vezetői. Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke infrastrukturális fejlesztéseket kért Lázár Jánostól, aki erre elmondta: a kormány kiemelt célja, hogy minél több autópálya érjen el a határig a következő időszakban.

Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága végül hat kormánypárti igen szavazattal, három ellenzéki nem ellenében alkalmasnak találta Lázár Jánost a Miniszterelnökség vezetésére

Kisebb lendületű, de tartós növekedés lesz a magyar gazdaságban

2014. június 4., szerda 17:51     InfoRádió / MTI

Az eddigi robusztus ütemnél valószínűleg kisebb lendülettel, de folytatódik a magyar gazdaság növekedése a belátható előrejelzési távlatban - jósolták az idei első negyedévi növekedésről szóló, szerdán ismertetett újabb becslés közzététele után londoni pénzügyi elemzők.

A KSH adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez megegyezik a múlt hónapban közölt előzetes becsléssel.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászainak szerdai kommentárja szerint a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt félévben "meglepően erőteljes" ütemben bővült. A ház szerint innentől "nem drámai", de fokozatos lassulás várható: a cég 2014 egészében 2,8 százalékos, 2015-ben 2 százalékos magyar GDP-növekedéssel számol

Huhognak, huhognak, de tényleg jön az összeomlás?

2014. június 02., hétfő, 17:42 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: hvg.hu

Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.

Legutóbb azt hallottam, hogy olyan sérülékenyek vagyunk, mint Ukrajna. Ez azt jelenti, hogy nálunk is eljön a gazdasági apokalipszis?

Azért még nem kell elrohanni beszerezni a húsz kiló cukrot, meg a hat raklap gyertyát. A magyar gazdaság – papíron legalábbis alapvetően úgy látszik – maga mögött hagyta a válságot. Több éve nem látott mértékben növekszik a gazdaság, a foglalkoztatottság is elindult felfelé, a munkanélküliséghatéves mélyponton van, tavaly kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány pedig ígéri, idén is 3 százalék alatt tudjuk tartani a hiányt. Az infláció mindeközben mondhatni nullára csökkent, év végére is csak 2 százalék lehet, a folyó fizetési mérleg pedig jelentősen többletes, vagyis többet exportálunk, mint importálunk.

Azon mutatók jelentős részében, melyek a 2008-as válság elpattanásában komoly szerepet játszottak – költségvetési hiány, folyó fizetési mérleg hiánya például – komoly javulást tudtunk elérni, ám e tendencia sok területre nem terjedt ki, sőt valahol még rosszabb is lett a helyzet. Kétségtelenül jobb a helyzet, mint 2006-ban vagy 2008-ban, ám a különutas gazdaságpolitika azt is eredményezte, hogy sok területen egyáltalán nem történt előrelépés, vagy egyáltalán nem piacbarát folyamatok játszódtak le. Viszont legalább most nem kell tartani államcsődtől – nem úgy, mint 2008-ban.

Ha javult a helyzet, akkor mégis miért huhognak ennyien?

A globális gazdasági és pénzügyi válság sok országot a falnak csapott, elég például Görögországra, Írországra vagy Portugáliára gondolni. A válság kikényszerített egyfajta alkalmazkodást ezekből az államokból: a rendkívül bőkezű állami juttatásokat visszavágták, a nyakló nélküli – olcsó pénz biztosította – költekezésnek vége szakadt. Privatizáció indult be, a nem versenyképes gazdasági területek elkezdtek zsugorodni, az országok adósságuk visszafizetésére kezdtek el fókuszálni, ez ugyanakkor társadalmi feszültségeket is szült.

Nálunk ugyanakkor a gazdasági válság következtében nem zajlott le ilyen hatalmas struktúraváltás. Bár az állami kiadásokat 2008 óta megvágták – ide tartozik például a 13. havi nyugdíj elvétele, vagy az álláskeresési járadék csak 3 hónapig történő folyósítása –, Magyarországon az újraelosztás még mindig a GDP 50 százaléka körül található, emellett pedig az államadósság sem akar elszakadni a bruttó hazai össztermék 80 százaléka körüli szinttől. Miközben sok, válságot átélt országban elkezdték meglépni a szükséges intézkedéseket, nálunk úgy fest, félbe maradt a válságkezelés, ha történtek is átalakítások, azok leginkább a költségvetés bevételi oldalát érintették, és nem a kiadásit. Vagyis az állam túlságosan arra koncentrál, hogy mennyi pénzt szed be.

Az elemzők egy része azt nevezi a magyar legnagyobb problémájának, hogy még mindig magas a külső eladósodottság – és az államadósság is úgy általában –, bizonytalan a forint árfolyama, a külföldiek aránya pedig magas az állampapír-tulajdonosok között. Mások azt mondják, hogy azalacsony potenciális növekedés aggasztó, így kicsi a konvergencia a nyugat-európai országokhoz, a hitelminősítők is ezért tartanak minket még mindig bóvli kategóriában. Vannak emellett olyan vélemények is, hogy a jelenlegi növekedési ütem mesterségesen felfújt, ráadásul nagyon együtt mozgunk az európai fősodorral is: ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik. Arról nem is beszélve, hogy a hazai elemzői körnek emellett a kiszámíthatatlanság, a versenyképesség romlása, a jogbizonytalanság, a befektetői bizalom romlása is csípi a szemét.

Ha ennyire gáz a helyzet, miért nem omlott már össze a gazdaság?

Integessünk az Egyesült Államok keleti partjára, és veregessük meg jól Ben Bernanke hátát. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nemrég távozott elnöke a pénzpumpa folyamatos fenntartásával akkora pénzbőséget teremtett a feltörekvő piacokon is, hogy az a magyar állampapírok hozamait is lejjebb nyomta (és egyáltalán volt vevő a papírokra, ez is fontos). Vagyis a feltörekvő államokban voltak befektetők, a rengeteg pénz következtében pedig ráadásul olcsóbban tudták ezek az államok magukat finanszírozni, ez pedig rendkívüli könnyebbséget jelentett.

Emellett az európai gazdaság is kezdett magára találni, egy 2012-es kisebb gazdasági fiaskótól eltekintve (ekkor majdnem egész Európában újra volt egy recessziós év, Magyarország is megzuhant). Fő exportpiacunk, Németország bővül, ez pedig nekünk is jól jön. A dél-európai válság sújtotta uniós tagállamokból is pozitív hírek érkeznek, Portugália például sikerrel lépett ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) védőhálójából, az egész kontinensen javul a befektetői hangulat (az ukrán válság ugyanakkor most kissé bekavar a képbe).

Azt is hozzá kell tenni, hogy a kormány mindeközben több kérdésben is elment a falig, majd amikor a piacok, illetve az EU kikényszerítették, megállt, illetve visszakozott. Amikor kellett, akkor az IMF-hez fordultunk – megállapodást nem kötöttünk, így végül hitelkeretet sem kaptunk –, a bankokat is épp olyan mértékben adóztatják, hogy ne dőljenek be, kicentizik a döntéseket. Emellett a kormányzati cikcakkozás, illetve kivárás is jelentős szerepet játszott abban, hogy a pozitív nemzetközi hullámot meglovagolva nem ütöttük meg csúnyán magunkat és ki tudtuk használni az olcsóbb finanszírozási lehetőségeket is.

Jó, jó, értem már, kedvezett a csillagok együttállása a kormánynak, nem kell-e mégis amiatt aggódni, hogy ez a cikcakkozás meddig mehet még?

Nem igazán. Bár magas a külső devizaadósság, folyó fizetésimérleg-többlet van, a gazdaság növekszik – a gazdasági elemzők jelentős része számára pedig ez a fontos, a korábbi évekhez képest ráadásul jelentős a pozitív irányú elmozdulás. A hitelminősítők eközben még a bóvli kategóriában tartanak minket, ám ez hosszabb távon a makrogazdasági adatok tükrében nem maradhat így, az adósosztályzatunk felülvizsgálatára már vannak is jelek. Az tény, hogy döntően a jegybank kamatpolitikája következtében az euró árfolyama tartósan 300 forint felett ragadt, ez az adósságtörlesztés költségeit megdobja – még mindig jelentős az állam, a lakosság, és a vállalati szektor devizakitettsége –, ám jelenleg úgy tűnik, a szereplők számára ez még tolerálható szinten mozog.

A jegybank ráadásul masszív devizatartalékkal rendelkezik, a leépülőben lévő magyar devizaadósság tükrében így még inkább komoly erőforrásokkal rendelkezünk, ha esetleg a forint árfolyamát meg kellene támogatni, illetve a bankrendszer számára is lehet plusz pénzügyi forrásokat biztosítani belőle válság esetén. Pénzünk tehát van vész esetére, a fő gazdasági mutatók területén sem állunk rosszul, ám a térség több állama közül kitűnünk a fent említett pontokban, és ez az, amit kritikusnak tartanak egyes elemzők. Hogy végül bekövetkezik-e egy 2007-2008-ashoz hasonló hitelbuborék, azt egyelőre nem tudni, ám egyesek szerint vannak erre utaló jelek, így nem árt rá felkészülni, rendezni a soroka

Idén jól áll a gazdaság, de fenntarthatatlanok az eredmények

2014. 6. 2. 09:31|Utolsó módosítás: 2014. 6. 2. 09:40|Gazdaság » Makrogazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint idén az állam kiterjedt szerepvállalása révén a korábban becsültnél lényegesen gyorsabb lehet a növekedés és alacsonyabb az áremelkedés. Az intézet ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jó idei eredmények nagyrészt fenntarthatatlanok.

A GKI közleményében emlékeztetett: a GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5 százalékkal emelkedett az első negyedévben, és az EU-ban is csak a lengyel és a román adat volt jobb.

A tanulmány felidézi, hogy 2014 első három hónapjában a legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét: az ipari termelés 8,4 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 10 százalékkal bővült. A felfutásban elsősorban a járműgyártás és a kapcsolódó beszállító ágazatok eladásainak növekedése játszott szerepet a gazdaságkutató szerint. Hosszú idő után nemcsak a kivitel, hanem a belföldi értékesítés is emelkedett.

Az építőipari termelés - köszönhetően a kedvező időjárásnak is - több mint 20 százalékkal lett nagyobb. A kiskereskedelmi forgalom 6,4 százalékkal, de a dohányforgalom megváltozott számbavételét figyelmen kívül hagyva is 4 százalékkal nőtt.

A GKI szerint az adatok bizonytalanságát jelzi, hogy az áfabevételek ennél kisebb mértékben, az első negyedévben csak 1,4 százalékkal, az első négy hónapban 3 százalékkal emelkedtek, miközben a pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása miatt elvileg fehéredő hatásnak is jelentkeznie kellett volna. 

A munkanélküliek száma egy év alatt 2,9 százalékponttal, 8,1 százalékra csökkent, amely nagyrészt a közmunka és a külföldi munkavállalás következménye, de az első negyedévben a közmunkások nélkül is 2,3 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás - fejti ki a GKI.

A bruttó átlagkereset 1,8 százalékkal, a közmunkások nélkül 6,4 százalékkal emelkedett az első három hónapban. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, az első negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek.

A prognózis szerint az idei béremelések a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig csökkenni fog. Így a bruttó átlagkereset 3 százalék körül emelkedik a GKI várakozása szerint. Áprilisban 0,1 százalékkal csökkent a magyar árszínvonal, és az EU másik hat tagállamában is hasonló volt a helyzet.

A magyar adat elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem a rezsicsökkentés következménye: a maginfláció 2,4 százalék volt - mutatott rá a gazdaságkutató.

Az év hátralevő részében elkerülhetetlen ugyan a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 0,5 százalék körüli, esetleg ez alatti lesz - ismerteti prognózisát a GKI. Így a reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges - tette hozzá a gazdaságkutató.

Az államháztartási hiány az első négy hónapban csaknem elérte az éves előirányzatot, a GDP-arányos államadósság pedig a tavaly év végi 79,2 százalékról az első negyedév végére átmenetileg 84,6 százalékra emelkedett. 

Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3 százalék alatti deficit elérése szinte biztosra vehető a GKI szerint. Ennek terhei közvetlenül feltehetőleg az üzleti szférát fogják érinteni, és csak ennek továbbhárítása a lakosságot - mutatott rá előrejelzésben a GKI.

Szerző: MTI

&nb