Két közlekedési nagyprojektről döntött a kormány

2014. május 30., péntek 20:02     InfoRádió / MTI

A kormány bruttó 8 milliárd forinttal emelte az M0-s körgyűrű bővítésének támogatását - a határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg.

A projekt keretében kétszer háromsávos és leállósávos autópályává bővül az M0-s M1 és M5 közötti szakasza. A határozat melléklete szerint a projekt tartalmazza továbbá a Növény utcai átkötés kialakítását, a Váza utcai csapadékvíz-átemelő bővítését és a XXIII. kerületi Gyáli patak mederrendezési munkáit.

A projekt eredeti támogatása 97,5 milliárd forint volt, ez növekszik meg most 8 milliárddal.

A határozatban a kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy állítsa össze az uniós nagyprojekt módosítási kérelmét, és hozzájárult ahhoz, hogy a miniszter az Európai Bizottsággal a módosításról tárgyalásokat kezdeményezzen.

A kormány múlt év július elején már határozott arról hogy az M0 ezen részének egyik 3 kilométeres szakaszán meg kell erősíteni a burkolatot, ami 889 millió forintba kerül. A kormány akkor felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy állítsa össze az uniós nagyprojekt módosítási kérelmét, és hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Európai Bizottsággal a módosításról tárgyalásokat kezdeményezzen. A kormány ezt a határozatot most visszavonta.

A kormány a másik határozatában hozzájárult az ürömi elágazásnál lévő körforgalmú csomópont építéséhez, és a nagyprojekt támogatási szerződésének megkötéséhez.

A Budapest-Esztergom vasútvonal szintbeli kereszteződésének kiváltását szolgáló építkezés nettó 804 millió forintba kerül, ezt adja az EU, támogatásként. A 217 millió forintos áfa viszont a KÖZOP hazai társfinanszírozásából származik.

Pluszpénzt ad a kormány az M0-ás bővítéséhez

2014. május 30., péntek, 20:02 • Utolsó frissítés: 11 órája
Szerző: MTI

A kormány bruttó 8 milliárd forinttal emelte az M0-s körgyűrű bővítésének támogatását - derül ki abból a határozatból, amely a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg.

A projekt keretében kétszer háromsávos és leállósávos autópályává bővül az M0-s M1 és M5 közötti szakasza. A határozat melléklete szerint a projekt tartalmazza továbbá a Növény utcai átkötés kialakítását, a Váza utcai csapadékvíz-átemelő bővítését és a XXIII. kerületi Gyáli patak mederrendezési munkáit.

A projekt eredeti támogatása 97,5 milliárd forint volt, ez növekszik meg most 8 milliárddal. A határozatban a kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy állítsa össze az uniós nagyprojekt módosítási kérelmét, és hozzájárult ahhoz, hogy a miniszter az Európai Bizottsággal a módosításról tárgyalásokat kezdeményezzen.

A kormány múlt év július elején már határozott arról hogy az M0 ezen részének egyik 3 kilométeres szakaszán meg kell erősíteni a burkolatot, ami 889 millió forintba kerül. A kormány akkor felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy állítsa össze az uniós nagyprojekt módosítási kérelmét, és hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Európai Bizottsággal a módosításról tárgyalásokat kezdeményezzen. A kormány ezt a határozatot most visszavonta.

A kormány a másik határozatában hozzájárult az ürömi elágazásnál lévő körforgalmú csomópont építéséhez, és a nagyprojekt támogatási szerződésének megkötéséhez. A Budapest–Esztergom vasútvonal szintbeni kereszteződésének kiváltását szolgáló építkezés nettó 804 millió forintba kerül, ezt adja az EU, támogatásként. A 217 millió forintos áfa viszont a KÖZOP hazai társfinanszírozásából származik.

200-250 milliárdot kaphatunk az EU-tól árvízvédelemre

2014. május 30., péntek, 11:56 • Utolsó frissítés: 19 órája
Szerző: MTI

Címkék: Európai Unió; uniós támogatás; árvízvédelem;

A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban 200-250 milliárd forintot kaphat Magyarország az árvízvédelemre.

Az Európai Unió 2020-ig tartó költségvetési ciklusában 200-250 milliárd forintot fordíthat Magyarország árvízvédelemre – mondta Láng István, Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató helyettese pénteken Baján, az Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2014 című konferencia előtt tartott sajtótájékoztatón.

A fejlesztések nagyságrendjét nehéz becsülni, de az látható, hogy az Európai Unió egy költségvetési ciklusán belül nem tudjuk a teljes kiépítést megvalósítani – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes. Láng István leszögezte, hogy kevés kivételtől eltekintve a vízügyi fejlesztések már mind uniós forrásból valósulnak meg. Ahol nincs idő kivárni az EU-forráshoz jutás idejét, csak ott kell magyar költségvetési forrást felhasználni – tette hozzá.

Láng István szólt arról, hogy a konferencia arra ad lehetőséget, hogy bemutassák az árvízi védekezésről készült jogszabályt, illetve hogy mit fognak tenni a közeljövőben. Az első lépcsőben elkészítünk valamennyi folyóra egy nagyvízi mederkezelési tervet, amely a jelenlegi helyzetet rögzíti és rámutat azokra a lehetséges fejlesztésekre, amelyekkel az árvíz kordában tartható, adott esetben csökkenthető – fűzte hozzá.

Ez 67 tervet jelent, amelyek első változatát december 31-ig készítik el, majd társadalmi vita után miniszteri rendeletben tervezik kihirdetni, így a fejlesztések a hullámtérben rendezetten történhetnek meg. Nem tiltani akarunk, hanem annak érdekében fejleszteni, hogy az árvíz levonulását megkönnyítsük - mondta.

Külön készítenek városokra lebontott önálló nagyvízi mederkezelési terveket is. Láng István a jelenlegi árvízi helyzetről is beszámolt, kiemelve, hogy a Dunán egy árhullám vonul le, amely jelenleg a Szigetköz magasságában tetőzik, de ez Bajánál nem fogja elérni az elsőfokú szintet sem.

Zsigó Róbert, Baja polgármestere azt mondta, ha egy olyan védmű épülne, amitől nem látható és nem közelíthető meg a víz, akkor a szabadidő, sport és turisztikai funkcióját részben elveszítené a Petőfi-sziget. Olyan megoldást kel találni, amely megőrzi a sziget vonzerejét, mert a városnak a turizmus az egyik kitörési pontja – hangsúlyozta Baja fideszes polgármestere, a választókerület országgyűlési képviselője.

GAZDASÁG / GAZDASÁGPOLITIKA

VITA Eltérően látja a jövőt az országos és a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke

Eldőlt: minden vállalkozásnak kötelező lesz a kamarai díj

2014. 5. 29. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 5. 29. 13:12|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Kötelező lesz a kamarai tagság, így döntött így döntött tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgyűlésén. A résztvevők egy tartózkodás mellett elfogadták azt a vitaanyagot, amely szerint az 5 ezer forint kötelezően fizetendő tagdíj lesz. Parragh László, az MKIK elnöke korábban azt nyilatkozta lapunknak: az emberek összekeverik a kötelező regisztrációt és az önkéntes kamarai rendszert. A regisztráltak most nem vehetnek igénybe minden szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők, ezen szeretnének változtatni.

A küldöttek egyetértettek abban, hogy a kötelező regisztrációs rendszert úgy kell átalakítani kötelező tagsággá, hogy a jelenlegi vállalkozói terhek ne növekedjenek, a mostani hozzájárulás pedig a kötelező tagdíj lenne. Az MKIK cserében bővíti feladatait, és minden vállalkozás azonos színvonalú, számon kérhető szolgáltatást kapna.

Nem volt egyetértés a többi napirendi pont tárgyalása során. A küldöttgyűlésen éles vita alakult ki a területi kamarák önállóságával és a nagyvállalati kör képviseletével kapcsolatban – tájékoztatta lapunkat Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, aki kihangsúlyozta: a küldöttgyűlés Parragh előterjesztését nem támogatta, szóbeli kiegészítését vitaanyagként elfogadta.

A budapesi szervezet nem támogatja az MKIK centralizáló törekvését. A BKIK elfogadhatatlannak tarja az „egy tag-egy szavazat” elvének megváltoztatását, mert annak eltolása a multik felé aránytalanságokhoz vezetne. Az MKIK javaslata szerint ugyanis ez a működési elv a multinacionális cégek javára mozdulna el. „Az egy tag-egy szavazat elv megtartása mellett a képviseleti rendszer gazdasági súly szerint épüljön fel” – ez áll az indítványban. A BKIK már a május 22-ei közgyűlésé után kijelentette, ebben nem támogatja az országos szervezetet ebben a kérdésben.

Parragh László szerint a kötelező tagdíjat legkésőbb 2016-ban vezetnék be, addig marad a hozzájárulás. A tagszervezetek jövőbeni működése körül azonban további viták várhatók. A kormány a kamarával kapcsolatos változásokat az MKIK javaslatai alapján teszi meg, de a tervezet kidolgozásákor nem lehet kihagyni a fővárosi szervezet feltételeit sem. „El kell dönteni, hogy a kamara a lusta macska, vagy a tigris akcióban magatartást vegye fel” – fogalmazott Parragh.

Szerző: A. E.

A Magyar Mérnöki Kamara határozottan tiltakozik a kötelező iparkamarai tagság ellen

2014. május 29., csütörtök 16:14     InfoRádió / MTI

A Magyar Mérnöki Kamara határozottan tiltakozik a kötelező iparkamarai tagság ellen - áll közleményükben.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2011. év végén történt módosítása valamennyi egyéni és társas vállalkozás számára kötelezően előírta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál történő regisztrációt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara most arra tesz javaslatot, hogy az egyéni és társas vállalkozások számára a regisztrációs kötelezettség helyett a kötelező iparkamarai tagságot írjanak elő. A javaslat ellen a Magyar Mérnöki Kamara határozottan tiltakozik elsősorban azon tagjai nevében, akik egyéni vállalkozók, vagy betéti társaságot, azaz személyegyesítő társaságokat működtetnek, és melyeknek tevékenységét szakmai kamarai tagsággal rendelkező mérnökök végzik - írja a Magyar Mérnöki Kamara a közleményében.

Ebben a vállalkozási formában dolgozó mérnököket az MKIK javaslata kettős kamarai tagságra kötelezné, ami elfogadhatatlan. Egyúttal kérjük a Kormányt, hogy a jogalkotás során a regisztrációt előíró 1999.évi CXXI törvény 2011.év végi önálló képviselői módosító indítvánnyal meghozott módosítását alapos előkészítéssel vizsgálja felül annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jelenleg fennálló többszörös fizetési kötelezettség - áll a Magyar Mérnöki Kamara közleményében. Ennek keretében legyen figyelemmel azokra a mérnöki szellemi szolgáltatásokat végző, tőkeegyesítő vállalkozásokra is, amelyeknek tevékenységüknél fogva értelemszerűen a szakmai kamaránál nyilvántartásban kell lenniük.

Mint írják: több európai állam gyakorlatát megvizsgálva, különösen az Ausztriában illetve Németországban érvényes szabályozás alkalmas arra, hogy biztosítsa a mérnöki szellemi szolgáltatások és az ipari-kereskedelmi szolgáltatások elkülönítését.

Az osztrák, illetve német minta szerinti elkülönült szervezeti keretek biztosíthatják a megvalósításért való felelősség egyértelmű elhatárolását, a különböző mérnöki tevékenységek magas színvonalát és annak szakszerű és független ellenőrzését - áll a Magyar Mérnöki Kamara közleményében.

Csepreghy Nándor: napokon belül benyújtják a magyar operatív programokat

2014. május 29., csütörtök 11:20     InfoRádió / MTI

Magyarország napokon belül benyújtja az uniónak a 2014-2020-as időszak európai forrásainak felhasználását tartalmazó operatív programokat - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára Budapesten a Piac és Profit üzleti magazin konferenciáján.

Hozzátette: a kormány eddig 8 programot véglegesített, a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek pedig egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá.

A helyettes államtitkár szerint az új Európai Bizottság elsők között tudja majd a magyar programokat véglegesíteni, ami azt jelenti, hogy az idén október közepén mind a 10 operatív programban megkezdődhetnek a pályázati kiírások.

Rengetegen dolgoznak Magyarországon

2014. május 29., csütörtök, 09:30 • Utolsó frissítés: 2014. május 29., csütörtök, 14:13
Szerző: MTI

Címkék: KSH; munkanélküliség; karrier; statisztika; közfoglalkoztatás; foglalkoztatottság;

2014. február–áprilisban 4 millió 107 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 238 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 61,4 százalékra emelkedett. Emellett a munkanélküliség csökkent az idei első negyedévben, 8,3-ról 8,1 százalékra. Az NGM úgy kommentálta a statisztikákat, hogy a foglalkoztatottság növekedésének része a közfoglalkoztatás és a migráció is, ám a kormány foglalkoztatási programjainak a foglalkoztatottak számának növekedéséből a versenyszféra egyre nagyobb arányt képvisel.

A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 107 ezer fős létszáma 6,1 szzázalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak közül 4 millió 78 ezren voltak 15–64 évesek, az őket jellemző foglalkoztatási arány 61,4 százalék volt, 4,1 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában.

2014. február–áprilisban a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 206 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 4,9 százalékponttal, 67,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 872 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,3 százalékponttal, 55,5 százalékra javult. A 15–24 éves korosztályból 256 ezren voltak foglalkoztatottak, 22,9 százalékos foglalkoztatási rátájuk 4,0 százalékponttal volt több, mint 2013 február–áprilisában. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 3,9 százalékponttal, 78,3 százalékra, utóbbiaké pedig 3,6 százalékponttal, 41,1 százalékra emelkedett.

A KSH jelentése szerint emellett az első negyedévi 8,3-ról 8,1 százalékosra csökkent a munkanélküliség a február-áprilisi három hónapos időszakban. A 15-74 éves korosztályban 361 ezren voltak munkanélküliek, 116 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A legjobb munkavállalási korúnak mondott népességen belül, a 25-54 évesek között, a munkanélküliek száma 90 ezerrel csökkent, és ezzel a ráta 2,7 százalékponttal, 7,4 százalékosra javult.

NGM: A közmunka és a migráció is belejátszik a foglalkoztatottság növekedésébe

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy kommentálta a statisztikákat, hogy a növekedésnek része a közfoglalkoztatás és a migráció is, azonban a kormány foglalkoztatási programjainak – így például az Első Munkahely Garancia Programnak, a lakhatási támogatásnak vagy a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázatnak – is köszönhetően a foglalkoztatottak számának növekedéséből a versenyszféra egyre nagyobb arányt képvisel.

Az NGM közleménye szerint a foglalkoztatottak számának rekordmértékű növekedésében nagy szerepe van, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. A kiváló makroadatok is bizonyítják Magyarország gazdaságának fellendülését – áll a közleményben.

Havi átlagban 180 ezer közfoglalkoztatott

A hvg.hu utána érdeklődött a KSH-nál, hogy a közfoglalkoztatottak mekkora szeletet képviselnek a foglalkoztatottak számán belül. A KSH lapunknak megküldött statisztikái szerint 2014 február-április között havi átlagban 180 ezer közmunkás volt Magyarországon, ez majdnem 100 százalékos emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest (2011-hez képest pedig több, mint négyszeresére emelkedést). A statisztikai hivatal emellett közölte, hogy 2014 ugyanezen időszakában 97 ezer fő dolgozott külföldön, ez mindössze 3 ezres emelkedést jelent tavalyhoz képest. A KSH munkatársa ugyanakkor felhívta figyelmünket, hogy mind a külföldi, mind pedig a közfoglalkoztatásra vonatkozó információk (a felvétel sajátosságaiból adódóan) alulbec

Szárnyra kapott a magyar gazdaság

2014. május 29., csütörtök 07:02 , forrás: MTI, szerző: VZ

A gazdaság lendülete májusban is kitartott, a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) 3 százalékos növekedésről tanúskodik az előző év azonos időszakához képest, a GYIA 2007-es indulása óta nem volt példa olyan kedvező évkezdetre, mint idén – írja csütörtöki cikkében a Világgazdaság.

Áprilishoz viszonyítva 0,23 százalékkal növekedett a GYIA, és már tizenhét hónapja töretlen a bővülés. A GYIA tíz részindexe közül májusban ugyanannyi húzta felfelé a mutatószámot, mint lefelé.

3 százalékkal is nőhet

A vártnál jobb első negyedéves GDP-adat, a növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottabbá válása, valamint a második negyedévről kedvező képet festő GYIA alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság növekedési üteme az idei évben érdemben meghaladhatja a 2 százalékot. Sőt, ha az európai uniós források gyorsuló felhasználása fennmarad az év során, akkor akár 3 százalékkal is növekedhet idén a gazdaság.

Óvatosságra inthet ugyanakkor, hogy az első negyedéves GDP-számot megdobták a választások előtti kormányzati költekezések, amelynek hatásai az év második felében már aligha jelentkeznek.

Javult a helyzet

A gazdaság potenciális növekedési üteme ugyanakkor vélhetően sokkal lassabban áll helyre, hiszen a munkanélküliség elsősorban nem a piaci folyamatok javulása, hanem a közmunkaprogram felfutása miatt csökken, a beruházásokat pedig leginkább az állami (vagyis uniós) invesztíciók segítik. Jelenleg továbbra is 1-1,5 százalék körül lehet a potenciális növekedés üteme, mindazonáltal az elmúlt fél évben kisebb javulást lehetett látni – írja az újság.

A Gyorsulási Irányadó nemzetközi módszereken alapuló mutató, amelyet a GDP-t (bruttó hazai termék) jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. Az index mindig az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi.

600 milliárd forinttal kevesebb uniós forrás jut közlekedésre

MTI2014. 05. 29. 06:22

A jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban kevesebb pénz áll rendelkezésre a közlekedés fejlesztésére, mint 2007 és 2013 között, de az időszak rugalmasabbnak ígérkezik, és fontos területek kapnak elsőbbséget - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Csepreghy Nándor a lap csütörtöki cikke szerint elmondta a kormánynak június 7-ig kell Brüsszelbe eljuttatnia a partnerségi programot, amely a tíz közül az Integrált Közlekedésfejlesztési Programot (IKOP) is tartalmazza. Ha Brüsszel ezeket jóváhagyja, október közepén megjelenhetnek a pályázatok.

Az unió leginkább azt vizsgálja az operatív programok esetében, hogy azok mennyiben hozhatók összefüggésbe a kormány 2020-ig vállalt célkitűzéseivel – közölte a helyettes államtitkár.

Az IKOP költségvetése – szemben a 2007–2013 közötti Közlekedési Operatív Program 2000 milliárd forintjával – 1034 milliárd forintot tartalmaz, ehhez viszont hozzájön az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által lehetővé tett 373 milliárd forint, amit 2016-ig lehet felhasználni vasútfejlesztésre.

Az IKOP négy célterületet határoz meg. A nemzetközi közúti elérhetőség javítására 300 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el, a vasúti és vízi elérhetőség javítására pedig 437 milliárd forint. Az elővárosi közlekedés fejlesztése érdekében 258 milliárd forint pályázható, az energiahatékonyság pedig 39 milliárd forint vehető igénybe a közlekedési szektorban - ismerteti az újság.