I. Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának megszerzése

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdése akként rendelkezik főszabályként, hogy külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével szerezheti meg.

A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően az ingatlanszerzés szempontjából különbséget kell tenni külföldiek között aszerint, hogy:

• tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek minősül, vagy
• ezen a személyi körön kívül esőről van szó.

1. Tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a tv. 88/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a termőföldnek nem minősülő elsődleges lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg.

(Az elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni.)

Az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant.

A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez pedig az ingatlanszerzés helye szerint illetékes hivatal vezetőjének engedélye szükséges.

(A másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek.)

2. Az előzőekben megjelölt személyi körön kívül eső külföldi ingatlanszerzéséhez valamennyi esetben szükséges az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélye.

Az eljárás megindítása

Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatalhoz kell benyújtani.

Az ingatlanszerzés engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell:

1. a külföldi honosságát igazoló közokiratot;
2. az ingatlanszerzésre irányuló szerződés, vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okirat két példányát;

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (4) bekezdéséhez kapcsolódó mellékletének XX. pontja a külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetékéről akként rendelkezik, hogy az ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért – ingatlanonként – 50.000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki Magyarország területére állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10.000 forint illetéket köteles megfizetni.

II. Termőföld tulajdonjogának megszerzése

2004. május 1-jét követően szigorú feltételek mellett lehetővé vált, hogy az Európai Unió tagállamának állampolgárai termőföldet vásároljanak Magyarországon.

a) Hazánkban élő és gazdálkodó tagállami állampolgárok

Feltételek

A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok alapján - vagyis mennyiségi korlátozásokkal - szerezhet termőföldet a tagállami állampolgár az alábbi feltételek teljesítése mellett:
a) önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és
b) legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és
c) mezőgazdasági tevékenységet folytat.

A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez a tagállami állampolgárnak mellékelnie kell a szükségest igazolásokat és nyilatkozatokat, de a közigazgatási hivatal engedélyét nem kell beszereznie. A körzeti földhivatal fogja megvizsgálja, hogy a földtörvényben rögzített feltételeket teljesítette-e a kérelmező, és ezt követően dönt a külföldi tulajdonjogának bejegyzéséről.

b) Egyéb külföldi állampolgár

A nem hazánkban élő és gazdálkodó tagállami állampolgárok, valamint a nem tagállami állampolgárok a közigazgatási hivatal engedélyével sem szerezhetik meg termőföld tulajdonjogát.

A tilalom alól egy kivétel van, mégpedig az, hogy a külföldiek - ideértve a tagállami állampolgárok közül a nem gazdálkodó és nem hazánkban élőket is - tanya tulajdonjogát megszerezhetik a nem termőföldre vonatkozó ingatlanszerzés engedélyezésének feltételeit meghatározó 7/1996. (I. 18.) Korm. rendeletnek megfelelően [1994. évi LV. tv. 8. §; 7/1996. (I. 18.) Korm. rend. 1. §].

EU 7 éves átmeneti időszakot biztosít Magyarország számára a külföldi természetes személyek, valamint belföldi és külföldi jogi személyek termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó törvényi tilalmak fenntartására. A 7 év lejáratkor azonban az átmeneti időszak további 3 évvel meghosszabbítható, amennyiben a magyar földárak és más tagállamok földárai közötti áráttérések ezt még mindig indokolják.

Alkalmazandó jogszabályok

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
A külföldiek ingatlanszerzéséről 7/1996. (1.18.) Korm. rendelet
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény