Hír

Tartószerkezeti tagozat elnökségi ülése

2008.03.05 13:58 (6 éve)
Kategória: Hírek

BESZÁMOLÓ a Tartószerkezeti Tagozat 2008. február 27-én tartott kibővített elnökségi üléséről

 

 

Meghívottak:

  • TT elnökségi tagok
  • Minősítő Bizottság tagjai
  • Jogosultsági Vizsgabizottság tagjai
  • Továbbképzési Bizottság tagjai
  • Megyei Kamarák Szakcsoportjainak elnökei

 

Napirend:

  1. Küldöttgyűlés
  2. Tervellenőrzés
  3. MÉDI átdolgozás
  4. Építési eng. – szakértői vélemény
  5. Vezető tervezői cím
  6. Átsorolási hibák
  7. Zielinski díjra javaslat
  8. Egyebek

 

 

1.      Küldöttgyűlés előkészületei

 

Országos szinten lezajlott a küldöttek választása, akik egy-egy megyét képviselve szavazásra jogosultak a Ttagozat vezetőségválasztó küldöttgyűlésén.

 

A küldöttválasztásról a mai napig nem kaptunk információt, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár, Vas és Somogy megyéből. „Aki hallja adja át” a megyei kamarai vezetésnek, illetve a T. Tagjainak, hogy ezen megyék küldötteinek a részvételére is számítunk.

 

A küldöttgyűlés 2008. március 14-én 13oo-kor lesz, Bp. II. ker. Lövőház u. FÖMTERV tanácskozó termében.

 

A küldöttek névre szóló meghívót fognak kapni a közeljövőben.

 

A vezetőségi tisztségekre a jelölést a Zsömböly Sándor (PONT TERV Kft.) vezette jelölőbizottság készíti, illetve készítette elő. Bizalommal hívja Zsömböly urat az aki eddig még nem tette meg és javaslata van.

 

A jelöltek rövid szakmai életrajza rövidesen megjelenik a kamarai honlapon.

 

A küldöttgyűlésre készülő beszámoló várhatóan 2008. március 11-én kerül fel a honlapra.

 

 

 

2.      Tervellenőrzés

 

A 290/2007. (X.31) kormányrendelet elrendelte a kiviteli tervek ellenőrzését, bizonyos építmény és épület típusokra.

 

Az MMK által létrehozott Bizottság elkészítette a Tervellenőrzési Szabályzat tervezetét.

 

A tervellenőrzési szabályzat tervezethez értékes hozzászólásokat kaptunk Pintér Imre, Lékai Gyula, dr. Metzing Ferenc, Polgár László és Barta Lajos kollégáktól.

 

Az elnökségi ülés a szabályzat tervezettel kapcsolatosan az alábbi javaslatok továbbítása mellett döntött:

 

  • Mivel a tervellenőrzés döntően érinti a T. Tagozat tagjait, ezért célszerű és szükséges, hogy a Tagozat az általános MMK – szabályzatot tovább részletezze, pontosítsa, azzal összhangban tagozat specifikus részeit kidolgozza.
  • A szabályzat bevezető részében fogalmak és szóhasználat értelmezése szükséges.
  • Pontosítani kell az „ellenőrzésre alkalmas” tervcsomag tartalmát.
  • Szólni kell a szabályzatban a célszerű és szükséges „ellenőrzési mélységekről”.
  • Az ellenőrzés a tervellenőr által függetlenített statikán és a kiadott terveken alapuljon, a tervező által készített statika összevetése a független ellenőri statikával csak jelentős eredmény eltéréseknél történjék meg.
  • Célszerű az ellenőrzés módszerére is javaslatot kidolgozni.
  • Érinti a tervellenőrzést az egyre gyakoribb „áttervezés” – mely elsősorban az olcsóbbítás jegyében születik, de nem biztos hogy az érvényes jogszabályok adta követelmények teljesítése biztosítva van.
  • Az ellenőrzésnek alávetendő építmények körének pontosítása szükséges.
  • Az ellenőrzésben biztosítani kell a Megbízó (Építtető) érdekeltségét, pl: egy ellenőrzött terv szerinti építkezésnél a biztosítónak kisebb a kockázata, tehát a biztosítási költség csökkentése érthető el, vagy a tervellenőrzés folyamatos fennállása esetén (tervellenőr és tervező folyamatos konzultációja) egy optimálisabb szerkezeti megoldást eredményezhet („több szem többet lát”, különböző tapasztalatok ötvöződnek).
  • A tartószerkezeti ellenőrzést célszerű a többi szakág ellenőrzésével összehangolni.

 

A fenti javaslatok kidolgozása és előkészítése érdekében az új elnökségnek javasoljuk Tagozati Bizottság felállítását.

 

3.      Az új MÉDI

 

Az MMK 2007. őszi választmánya határozatot hozott a MÉDI átdolgozására.

Dr. Hajtó Ödön vezetésével elkezdett dolgozni a Bizottság és abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy a tervezetet a T.T elnöksége megvitathatta.

 

Az új kiadás jellemzői lesznek:

  • a tervezési díj az épület Díjalapjából kerül bevezetésre
  • a díjosztályok 5 bonyolultságot kifejező csoportra oszthatók
  • a díjszázalék egyező lesz a MÉK-ben alkalmazottal
  • a szakágak közötti felosztás (építész, statika, épületgépészet, épületvillamosság) a korábbiak szerint történik.

Korábban a felosztások           MÉK 2003                             MMK 2004

            Építész                                                  5                               48

            Generáltervező                                     6                                 6

            Statika                                                20                               20

            Gépész + villamos                               23                               26

 

  • idő-ráfordításos díjazás

Lásd Mérnők Újságot – napidíj az igénybevett napok számától függően

  • tervezési szakaszok díjmegosztása:

előkészítő szakasz         15 vagy          előkészítés         15%

engedélyezési terv          30                  eng-terv             30 %

kiviteli terv                     55                  tender terv         28 %

           összesen          100 %             kiviteli terv         42 %

                                                          összesen:          115 %

 

Hozzászólások:

  • A négy alapszakágon túlmenően a vállalási árba be kell kalkulálni
  • a talajmechanikus
  • a geodéta
  • a közlekedési
  • a kertész
  • a környezeti hatás

szakemberek díjazását! Ezek pluszként adódjanak a vállalási árhoz.

  • Az átadandó tervpéldányszám 6 + 1 CD legyen
  • Külön tétel minden esetben a tervezői művezetés – díja legalább az idődíjas ár 50 %-a legyen.
  • „Szerzői felügyeleti díj” nem csak az építészt illeti meg, amennyiben az engedélyezés után a megbízatás megszűnik.
  • A tervellenőrzés az ellenőrzés mélységétől függően alakuljon, egyszerű ellenőrzésnél 4-7 %-a, részletes tervellenőrzésnél 10-15 %-a, míg tételes ellenőrzésnél 20-30 %-a legyen a tervezési díjnak.
  • Szakágak közötti díj arányok meghatározásánál épülettípust is figyelembe kell venni.
  • Számos veszély fenyegeti a statikust, de manapság az egyik leggyakoribb, hogy akár a Beruházó, akár a Kivitelező kezdeményez „költségcsökkentési akciót” ami áttervezéshez vezet, erősen csökkentett díjazás ellenében.
  • Hidak díjszázalékát emelni szükséges hasonlóan az épületekhez itt is bonyolultsági szorzót kell alkalmazni.
  • Ahol tender (ajánlati terv) szerepel, valószínűen a tervezési díjat 115 %-ról 120-125 %-ra szükséges emelni, mert a tender jelentős, egyre bonyolultabb, munkát kíván és a Kivitelező kiválasztása után egyre kevesebb része használható fel a kiviteli tervhez, mert a Beruházó „költségcsökkentési igény” miatt, az építész „kiérleletlen megoldásai”, vagy helytelen (túl költséges) anyagválasztásai miatt.
  • Az új MÉDI-t a MÉK-el egyeztetni kell és kísérletet kell tenni az elfogadtatásra.

 

 

4.      Építési engedély – szakértői vélemény

 

A 37/2007 (XII. 13)ÖTM rendelet sajnos nem esett át alapos Kamarai egyezetésen, vagy az ÖTM nem kívánta átvenni a Kamara javaslatait.

 

Ez a rendelet nincs összhangban az európai gyakorlattal, ahol az engedélyezéskor az Étv 31. paragrafusában megfogalmazottak komoly bizonyítása szükséges.

 

Tudott az is, hogy a szakapparátus ennek ellenőrzésére nem felkészült, de az MMK számtalanszor felajánlotta, hogy díjazás ellenében rendelkezésre áll az ellenőrzésre. Ez amúgy is így kerülne összhangba a kiviteli tervekre előírt tervellenőrzési rendelettel.

 

A mai változékony tervezői minőség mellett helytelen kijelenteni, hogy az engedélyezéshez nem kell statikai számítást mellékelni, mert figyelmen kívül hagyja azt a követelményt, hogy a társadalmat meg kell óvni a „hibás szerkezetektől” (nemcsak „szépészeti” hibáktól). Helytelenül orientálja az építész tervezőket. Ugyanakkor az engedélyes aláíró lapot a statikusnak is alá kell írnia, tehát a felelősségben osztozik.

 

Így az engedélyes tervek a „megvalósíthatóságtól” messze fognak kerülni, biztosra vehető, hogy egy engedélyes terv sem fog egyezni a kiviteli tervvel.

 

Nem sugallja a rendelet, hogy az építész terven feltüntetett méretek egy statikai számításon alapuljanak, hiszen az építész „rutinból” is tud majd ilyen „méreteket alkotni”, különös előszeretettel a födémvastagságnál, vagy az oszlopméreteknél.

 

Nem árnyalja a rendelet az egyszerűbb és bonyolultabb épületek esetét.

 

Nem beszélve arról, hogy nemcsak „építészeti alkotások” vannak, hanem számos mérnöki létesítmény is engedélyezésre szorul, lásd Lékai Gy. zalamegyei tagunk észrevételeit.

 

Ellentmondásban áll az Etv 31 – paragrafussal (pl. rezgés – földrengés védelem), hiszen hogyan lehetne erről komolyabb számítás hiányában nyilatkozni (tudjuk, hogy erre az a válasz, nem tilos számítást készíteni), de ha az „nem kerül a Hatóság elé”, akkor az más és az építész tervező ennek tükrében kívánja majd az árakat tovább leszorítani.

 

Ellentmondás van a törvényen belül is, mert a IV. fejezet 49. §. „A dokumentációban (építészeti-műszaki) az Étv 31 § 2. bekezdésében meghatározott követelményeket teljesíteni kell (lásd Étv 31 § 2.: többek között: „mechanikai ellenállás és stabilitás”)

ez szerepel, viszont az engedélyezési dokumentációnak (lásd töv. 5. melléklet III: fejezet) nem része a statikai számítás.

 

Az amúgy is „laza fegyelmet” „félre-jogértelmezéseket” ez a törvény csak segíti és nem csillapítja.

 

Áttervezések esetében is árnyaltan szükséges fogalmazni, hogy milyen esetekben (építmény típusoknál és építmény nagyságoknál) szükséges az áttervezést szakvéleménnyel alátámasztani.

 

Kérjük, hogy a rendeletben jusson kifejezésre, hogy az engedélyezéshez statika készítése szükséges és azt a Hatóság bármikor bekérheti, de leghelyesebb ha kötelezően előírt a benyújtása és MMK segítségét vesz igénybe a Hatóság.

 

A statika elvi engedélyből (koncepcionális tervből) való kizárása (5. mell. II. pont) a reális megvalósíthatóság kizárását is jelenti.

 

A talajmechanikai szakvélemény hiánya egyszerű családi házak esetében is komoly károsodáshoz vezethető, a jelenlegi rendelet visszalépés, mert a talajmechanikai szakvélemény elhagyása vagy szükségessége statikusi mérlegelést kíván, de legalább is helyszíni feltárást mindenképpen.

 

 

5.      Vezető tervezői cím

 

Ez ügyben a Mérnök Újság 2008. februári száma tájékoztat általánosságban.

 

A cikk a „jogosultsági szabályok” felállítása során kialakult kamarai álláspontot tükrözi.

 

A T. Tagozat tagjai vezető tervezői címet úgy nyerhetnek, ha beadják erre vonatkozó kérelműket az un. „kérelem vezető tervezői cím megadására” c. nyomtatvány kitöltése mellett. Ezt a területi kamarákhoz kell benyújtani.

 

A vezető tervezői cím teszi lehetővé, hogy a „kiemelkedően gyakorlot” területekre a kérelmező tervezői jogosultságát tervellenőri tevékenység végzésére is kiterjesszék.

 

A kiemelkedően gyakorlot területeket igazolni kell egy további kérelem benyújtásával.

 

A szükséges nyomtatványok az mmk.hu internetes oldalról letölthetők.

 

A kiemelkedően gyakorlot szakterületek a Jogosultsági Szabályok c. kamarai segédletben találhatók a tartószerkezeti tagozat esetében.

 

A cím odaítélését a tagozat Minősítő Bizottsága végzi.

 

Nyilván kezdetben itt nehézségekkel kell számolni az esetleges „kérelem-áradat” miatt, azonban jó tudni, hogy a kérelemhez számos igazoló dokumentumot kell benyújtani.

 

6.      Átsorolások

 

A „jogosultságok-átsorolása” még a mai napig sem zárult le megnyugtatóan. Az észlelt „átsorolási hibák” az alábbiakban foglalhatók össze:

 

  • A korábban T-1 jogosultsággal rendelkezők nem kapják meg automatikusan a HT-T besorolást csak a T-T-t. Így néhány Kolléga úgy érzi, hogy jogsérelem éri, mivel a HT-T jogcímmel végezhető tevékenység közül jó néhány (pl. dinamikus hatásoknak kitett gépalapok, vagy héjszerkezetek tervezése) korábban a T-1 jogcímmel végezhető volt.

 

Az elnökség azt javasolja, hogy ezeket az esetek legyenek kivizsgálva. Ezért kérjük a sérelmezőket, hogy rövid levélben jelezzék ezt a TT Minősítő Bizottsága fel, konkrétan megjelölve sérelműket és helyreigazítási kérelem indokát.

 

  • A másik átsorolási „tévedést” villamos tervezőknél lehet észlelni, akik korábban antenna tornyok tervezésével foglalkoztak és most HT-T besorolást kaptak. Nyilvánvaló „átsorolási software” hibáról van szó.

 

Hasonló átsorolási tévedés áll fenn közlekedés tervezőknél, akik „hidak” kapcsán szintén HT-T besorolást kaptak.

 

  • De lehet olyan átsorolással is találkozni tartószerkezeti tervezőnél, ahol a „kiemelkedően gyakorlot” területeket is mindjárt megjelöli a software, például burkolatok vizsgálata területre az illető korábbi „építési szakértői” címe alapján.

 

Ezért kérjük a MMK vezetőségét, hogy ezen a területen ismételten tekintse át a helyzetet és tegyen lépéseket a téves ügyek rendezése érdekében.

 

Az ügyek helyre hozatala egy az MMK által kiadott állásfoglalással segíthető elő, hogy a területi kamarák ezt orvosolhassák.

 

7.      Javaslatok Zielinski díjra

 

A TT felhívására 4 jelölés érkezett Zielinski díjra

            Schulek János              FÖMTERVE

            Szirtes György             IPARTERV

            Pozsonyi István            Pont Terv

            Maros József               Baranya M. Kamara

 

Az elnökség mind a négy jelölt szakmai munkáját igen nagyra értékeli, hiszen kiváló alkotások születtek terveik alapján. Mérlegelve a lehetőségeket és a Kamara érdekében is kifejtett munkásságát

az elnökség javaslata az alábbi

            első helyen:                  Schulek János

            második helyen:           Maros József

 

8.      Egyebek

 

Egyebek alatt az alábbi bejelentések szerepeltek:

 

  • A Hidász Szakosztály új vezetőséget választott, elnöke Horváth Adrián (FÖMERV)
  • A jogosultsági vizsgák rendben folynak.
  • A TT megállapodást kötött a Tartószerkezeti mesteriskolával (Ivics Iván) miszerint a Mesteriskolát a Tagozat sajátjának (a tagozat részének) tekinti.

Ennek értelmében a mesteriskola kurzusait végzők továbbképzési pontokat is kapnak, továbbá mentesül a mesteriskola a továbbképzési akkreditációs díj megfizetése alól.

  • Hasonlóan a TT sajátjának tekinti a BME-Hidak és Szerkezetek TSz általi e-továbbképzési formát, annak elősegítése érdekében, hogy ezzel a tagjainak időt és pénzt takarítson meg.
  • Zala megyében „Kamara Biztos”-i  rendszer működik, aki a jogszabályokban meghatározott ellenőrzési, betekintési jogának érvényesítését és ezáltal a mérnöki munka jelenlétének az ellenőrzését végzi. További tájékoztatás kapható Lékai Gyula Zoltántól (ZMMK TT Szakcsoport vezet). Javasolható a többi megyében a „biztosi működés”.
  • Menyhárd István díj: A kuratórium döntése értelmében (kuratóriumi elnök Dr. Dalmy Dénes) idén 3 fő részesül Menyhárd díjban. A díjak átadása 2008. március 14-i küldöttgyűlésen lesz. A díjazottak névsorát az elnökség támogatja.
  • Vass Zoltán statikus kollégánk felvetette, hogy a TT adjon állásfoglalást a generál statikus és a gyártmánytervező feladatkörök meghatározására, a „tervezési határt” és felelősség megoszlást is beleszámítva. A téma a napi gyakorlat szempontjából igen fontos, idő hiányában ez részletes tárgyalásra már nem kerülhetett. Az elnökség Bizottság felállítását tartja szükségesnek az állásfoglalás kidolgozása érdekében.
  • A Tagozat levélben fordult a MMK elnökéhez és főtitkárához, hogy a mmk.hu honlapon létesítsen TT. Fórum rovatot. Sajnos ezidáig nincs pozitív válasz.
  • A Tolna megyei TT. szakcsoport ügyrendjét az elnökség elfogadta, kérve, hogy a TT munkájába a szakcsoport mennél intenzívebben vegyen részt.
  • Volkai János kollégánk által indított és szerkesztett „Statikus Hirlevél” c. tájékoztató internetes fórumot és a tájékoztató levélben megfogalmazott célok elérését, az elnökség támogatja.

 

Várjuk hozzászólásaikat, javaslataikat!

 

 

Dr. Almási József

TT elnöke