225 éve…

 

1783. március 12.

* Kőszeghi Mártony Károly (Sopron) mérnök, táborszernagy. Mint mélyépítéssel foglalkozó mérnök, elsősorban földnyomás kutatásaival tűnt ki. 1829-ben feltalálta a gázálarc ősét, egy fejre húzható bőrzsákot, amelybe sűrített levegőt vezettek (+Brünn, 1848. július 21.).

 

200 éve…

 

1808.

* Háky Dániel (Sopron), mérnök. Az 1830-as évek második felében főleg a Körösök vidékén dolgozott Beszédes József társaként. Több közös tervük, térképük ismert. Az abszolutizmus idején a Bega-csatornai művezetőség főnöke volt. (+ ?)

 

175 éve…

 

1833. június 22.

* Bielek Miksa (Svábóc) gépészmérnök, műegyetemi tanár. Több éven át töltötte be a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gépészmérnöki szakosztályának elnöki tisztét (+Budapest, 1917. november 18.)

 

1833. február 8.

* Lechner Lajos (Buda), mérnök, építészmérnök. 1865-től 1870-ig a Felső-Bodrog szabályozási munkáknál dolgozott. Elkészítette Budapest városrendezésének tervét, amellyel elnyerte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiírt nemzetközi pályázat első díját. Tervei szerint építették ki a Nagykörutat, a Sugárutat stb. Ugyancsak ő tervezte és irányította az árvíz által romba döntött Szeged újjáépítését. 1886-tól a budapesti mérnöki hivatal vezetőjeként közvetlenül irányította a főváros vízellátásának és csatornázásának ügyeit. 1891-től 1894-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke. (+Budapest,1897. november 18.)

 

1833. október 1.

* Bodoki Lajos (Gyula) vízépítő mérnök. Részt vett a Duna és a Felső-Duna szabályozási munkálataiban. Számos írása jelent meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (+Budapest, 1885. szeptember 13.)

 

1833. december 8.

* Sóltz Vilmos (Svedlér) kohómérnök Selmecbányán kohómester, majd a selmecbányai akadémia vaskohászati tanszékének tanára. Nevéhez fűződik az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalakítása. (+ Budapest, 1901. október 12.)

 

1833. december 26.

* Unghváry Vilmos (Szarvas) mérnök egyik szorgalmazója volt a vízszabályozásnak, az öntözőcsatorna rendszerek kiépítésének, propagálta a mesterséges haltenyésztést. (+Budapest, 1902. szeptember 2.)

 

150 éve…

 

1858. március 17.

* Kovács-Sebestény Aladár (Buda) mérnök, műegyetemi tanár, 1915-16-ban az egyetem rektora. Főleg az ármentesítés és a vízépítési műtárgyak tervezése és építése területén voltak jelentős eredményei. 1912-16 között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke (+Budapest, 1921. július 6.).

 

1858. április 13.

*Litschauer Lajos (Nagyág) bányamérnök Selmecbányán bányaiskolai tanár, majd bányafőmérnök. Széleskörű szakirodalmi munkásságot fejtett ki. (+Budapest, 1937. május 31.)

 

1858. szeptember 7.

* Andreich János (Glogon) bányamérnök. A Zsil-völgyi szénbányák igazgatója. Egyik kezdeményezője volt a Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesületnek (+Budapest, 1930.)

 

1858. szeptember 10.

+ Botvai Károly (Sopron) erdőmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Irodalmi közleményei többek között az Erdészeti Kísérletekben és az Erdészettudományi Közleményekben jelentek meg (* Ada, 1897. január 4.)

 

1858. szeptember 24.

* Kőszegi Károly (Baja) mérnök, a talajmarógép feltalálója (+1919)

 

1858. december 24.

* Kolossváry Endre (Veszprém) gépészmérnök, műegyetemi magántanár. Mint a Posta és Távírda Igazgatóság helyettes vezérigazgatója, újjászervezte és korszerűsítette a posta műszaki szolgálatát. Nevéhez fűződik az automata távbeszélő központok létesítése, a magyar rádióállomások és az első nagyadó létesítése. Kezdeményezésére jött létre 1908-ban a világ távíró- és távbeszélő mérnökeinek első kongresszusa, Budapesten.

 

125 éve…

 

1883.

* Liska József (Resicabánya) Kossuth-díjas villamosmérnök. Hosszú évekig dolgozott a Ganz Villamossági Gyár próbatermében. A hazai és a külföldi szaksajtóban számos tanulmányban közölte tudományos eredményeit. (+ Budapest, 1967. március 20.)

 

1883.

* Tantó Pál (Budapest) mérnök az I. világháború után a közúti hidak helyreállítási munkáit irányította. Számos híd építésében részt vett. A lakihegyi antennatorony és a Ferihegyi repülőtér építés is a nevéhez fűződik.  (+Budapest, 1963)

 

1883. január 9.

Sasvári Géza (Nagytétény) gépészmérnök Bánki Donát adjunktusa majd elhunyta után a műegyetemnek magántanára. Fő műve a Hidrodinamika című szakkönyv. (+Budapest, 1950. November 20.)

 

1883. január 17.

* Thoma Frigyes (Végles) gépészmérnök hidak tervezését és vasútvonalak építését végezte. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1919-ben főtitkárává választotta, ezidőtől a mérnöki kari mozgalmak középpontjában állt. Részt vett a Mérnöki Kamara megalapításában1924-ben, mely vezető titkárává választotta. (+Budapest, 1962. szeptember 24.)

 

1883. április 3.

* Nádai Árpád (Budapest) gépészmérnök. Rövid ideig dolgozott Magyarországon. Tudományos munkássága rugalmasságtan körében maradandó értékű. (+Pittsburgh, 1963. július 17.)

 

1883. április 10.

* Lampl Hugó (Budapest) mérnök, a cement ill. a beton vízépítészeti alkalmazásának tudományos kutatója. 1926-ban a Tassi Vízlépcső építésénél elsőként alkalmazta a talajvízszint-süllyesztéses alapozást és az öntő tornyos betonozást. Több országos jelentőségű nagyműtárgy építését vezette. 1942-1948 között az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökeként tevékenykedett. A XX. század egyik legkiválóbb vízépítő mérnöke volt. (+ Budapest, 1976. június 14.)

 

1883. május 6.

* Wilczek Ernő (Kaposvár) gépészmérnök több külföldi vállalatnál működött, mint az egyen- és váltakozó áramú generátorok szerkesztője. Munkássága a Ganz-féle Villamossági Gyár-hoz kötődik, a géptevezési osztály vezetőjeként Bláthy Ottó Títusz belső munkatársa volt. Jelentős tevékenységet fejtett ki a szabványosítás területén. (+Budapest, 1950. május 13.)

 

1883. július 29.

*Zipernovszky Ferenc (Budapest) gépészmérnök dolgozott a Ganz Villamossági Gyárban majd a Részványtársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára cég mérnöke, főmérnöke. Nevéhez fűződik az első magyarországi szabadtéri nagyfeszültségű transzformátor- és kapcsolóállomás. Munkásságának fő területe a világítástechnika, melynek nemzetközi elismert szakembere volt. (+Budapest, 1957. február 10.)

 

1883. augusztus 14.

* Tettamanti Jenő (Budapest) gépészmérnök dolgozott a Ganz-féle vagongyárban, majd a képzésbe kapcsolódott be. A több nyelven megjelenő Közleményeket szerkesztette, melynek révén Európa összes tudományos intézetével kapcsolatban volt. (+Dorog, 1959. augusztus 21.)

 

1883. augusztus 27.

* Verebély László (Budapest) gépészmérnök, villamosmérnök, Kossuth-díjas műegyetemi tanár, az USA-ban szerzett villamosmérnöki diplomát. Dolgozott a Ganz Villamos Gyárba, később mint Kandó Kálmán munkatársa részt vett az olasz államvasutak villamosításában. Nevéhez fűződik az ország villamosenergia-ellátásának megszervezése. Oktató tevékenysége is jelentős volt. (+Budapest, 1959. november 22. )

 

1883. augusztus 28.

+ Petzvál Ottó (Budapest) mérnök a József ipartanodában majd a budapesti műegyetemen tanított (*Szepesbéla, 1809. január 6.)

 

1883. szeptember 2.

* Rudnóy Ferenc (Nagykároly) építészmérnök az Állami Fölmérésben dolgozott Az önálló magyar országos felsőrendű szintezés megszervezésével kimagasló érdemeket szerzett. (+Eger, 1941. augusztus 1.)

 

1883. szeptember 3.

* Rezsny Kálmán (Budapest) gépészmérnök a MÁV főmérnöke, majd az Istvántelki Főműhelyben a megmunkálási osztályt vezette. Egyike volt kora termékeny vasútgépészeti feltalálóinak. (+Budapest 1944, április 13.)

 

1883. október 7.

* Láner Kornél gépészmérnök munkássága a MÁV-hoz kötődött. Sokoldalú jelentős műszaki alkotó volt. Különböző munkakörök betöltése után, mint a MÁV elnöke vonult nyugdíjba. Mint mozdonyszerkesztő külföldön is nevet szerzett a MÁV sorozatú 424. számú univerzális gyorsvonati gőzmozdonyával. (+Budapest, 1963. november 24.)

 

1883. október 10.

+ Hofmann Zakariás (Budapest) bányamérnök. Kiemelkedő tevékenysége volt az elhanyagolt bányák korszerűsítése. Az 1840-es években részt vett a bányatörvények előkészítésében (*1797).

 

1883. október 18.

* Szepesváry Iván (Mezőberény) mérnök. Munkásságának kiemelkedő része a tiszai és a marosi árvízvédelem fejlesztése. Belvízrendezési munkássága nyomán épült ki a két világháború között a Marostól délre fekvő terület belvízhálózata és több szivattyútelepe (+Budapest, 1978. február 24.)

 

1883. december 22.

*Zsélyi Aladár (Busa) gépészmérnök, repülőgép tervező. Behatóan foglalkozott a gázturbinák elméletével. Gépével 1914-ben 170 km/óra csúcssebességet ért el a korabeli gépek 90-100 km/óra teljesítményével szemben. (+Budapest, 1914. július 1.)

 

100 éve…

 

1908.

* Nagy József (Tiszasüly) építészmérnök, Ybl-díjas. Az ipari szerkezet-tervezés kimagasló egyénisége volt (Ózdi Kohászati Művek Rúd- és Hengermű, tuzséri Hűtőház, Nyíregyházi és Debreceni Konzervgyár, Ajkai Erőmű, Szemétégetőmű (+Budapest, 1979. június 24.)

 

1908.

* Benedek Pál (Budapest) mérnök. Részt vett a Körös-völgyi vízgazdálkodási tervek hidrológiai előkészítésében. Részt vett a Tarac-völgyi és a Visó-völgyi víztárolók tervezésében. 1941-ben az újonnan szervezett M. kir. Vízierőügyi Hivatal élére nevezték ki (+ Budapest, 1942. augusztus 30.)

 

1908. március 26.

*Lutter Béla vegyészmérnök az Országos Gabona és Lisztkísérleti Intézetben majd a debreceni Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomáson dolgozott. Szűkebb kutatási területe az enzimológia, valamint a sikér szerkezetének és képződésének kérdései voltak. (+Budapest, 1967. február 3.)

 

1908. április 2.

+ Wein János (Budapest) bányamérnök Nyomdaüzemet létesített, majd a Fővárosi Vízművek első igazgatója lett. Megépítette a jobb parti vízműtelepet, részt vett a káposztásmegyeri vízmű tervezésében. (* Németbogsán, 1829. január 10.)

 

1908. április 11.

* Szmodits Kázmér (Kolozsvár) építészmérnök, a műszaki tudományok doktora. Kutatási területe az épületszerkezetek, panelházak mechanikája volt, számos új méretezési eljárást dolgozott ki. Tagja volt a MTA Műszaki Tudományok osztályának (+Budapest, 1985. január13.)

 

1908. május 10.

* Claus Lajos (Ózd) kohómérnök, Kossuth-díjat kapott a ferromangán hazai előállításának módszere kidolgozásáért. A Kohógépipari Tervező Intézet főszaktanácsadója volt. A hazai kohóipari üzemek fejlesztési tervei elkészítéséért több kitüntetésben részesült (+ Budapest, 1988. február 20.)

 

1908. május 16.

* Lőrinc Andor (Máramarossziget) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa. A Szerves Vegyipari Kutató Intézetben kidolgozta a komplex kolorisztikai kutatás módszerét. Ő alakította meg 1958-ban a Magyar Kémikusok Egyesülete Kolorisztikai Szakosztályát. Kiemelkedő szakirodalmi aktivitást fejtett ki (+Budapest, 1980. május 15.)

 

1908. július 30.

* Kádas Kálmán (Kisoroszi) gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Szerteágazó közgazdasági és közlekedési szakterületi munkássága volt (+Budapest, 1985. március 7.)

 

1908. augusztus 29.

* Granasztói Pál (Budapest) építészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Ybl-díjas. A Városépítési Tervező Intézet tudományos kutatójaként városépítészeti, városrendezési témakörben folytatott tanulmányokat és kutatásokat, a témakörben számos könyvet publikált. (+Budapest, 1985. július 3.)

 

1908. szeptember 24.

* Schöner Ervin (Budapest) Ybl-díjas építészmérnök. Tervező vállalatoknál eltöltött éveinek jelentősebb produktumai: Zsombolya úti lakótelep, Béke úti lakóházak, Róna utcai lakótelep, továbbá számos iskola és kórház (+Budapest, 1982. január 19.)

 

1908. szeptember 30.

* Cserba Jenő (Újpest) építészmérnök. A Lakóépülettervező vállalat tervezőjeként meghatározó szerepe volt az első nagy lakótelepek kialakításában. Alapító tagja és alelnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének (+Budapest, 1983. szeptember 30.)

 

1908. október 12.

* Alföldi György (Perecsény), mérnök, folyammérnök, 1949-től a hazai vízellátás-csatornázás szakterület egyik országos irányítója, konstruktőrként a gépkocsira szerelhető víztisztító berendezés (Hydropur) megalkotója, számos tankönyv és tanfolyami jegyzet szerzője. (+ ?)

 

1908.

Zsák Hugó főmérnök vezetésével megalakították a Soroksári Dunaág Rendezési Munkáinak Kirendeltségét. A későbbi időszak olyan kiemelkedő mérnökei dolgoztak itt mint Viczián Ede, Sajó Elemér és Lampl Hugó.

 

75 éve…

 

1933. január 14.

* Bárdos Károly (Budapest) mezőgazdasági mérnök. A Kertészeti Egyetem adjunktusaként tevékeny részt vállalt a faiskolai szakmunkásképzés tantervének korszerűsítésében. Jelentős eredményeket ért el tápkockás csemetenevelési módszerének kidolgozásával (+ Budapest, 1978. november 3.)

 

1933. május 10.

+ Jónás Ödön (Budapest) mérnök, műegyetemi tanár. Tevékenyen vett részt az iparügyi igazgatásban, és mint országgyűlési képviselő, a politikai életben is (*Kassa, 1851. december 10.)

 

1933. április 24.

+ Ranzinger Vince (Bécs) bányamérnök az esztergomi és a tatai szénmedence kifejlesztésében vannak érdemei. Hazánkban először vezette be az iszaptömedékelést vastag szénrétegek lefejtéséhez. (*Gottschee 1856)

 

1933. július 4.

+ Katona Lajos (Budapest) kohómérnök. Magánmérnöki irodájában különösen a vaskohászattal és hengerléssel foglalkozott. Számos újítás fűződik a nevéhez.

 

1933. augusztus 7.

+ Gonda Béla (Budapest), mérnök, műegyetemi tanár, vízügyi szakíró, technikatörténész, a mezőgazdasági vízgazdálkodás úttörője. 1877-ben megalapította, s egészen 1902-ig szerkesztette a "Gazdasági Mérnök" c. gazdasági-műszaki szaklapot, amely egy időben a Tiszavölgyi Társulat hivatalos lapja is volt. A Vaskapu szabályozásánál jelentős érdemeket szerzett. 1897-ben megindította a "Magyar Hajózás" c. szaklapot. A magyar tengerkutatás megszervezője, a Magyar Adria Egyesület és folyóiratának alapítója volt. Különösen nagy érdemeket szerzett a hazai vízitársulatok mozgalmának népszerűsítésében, s a hazai mérnöktársadalom gazdasági gondolkodásának formálásában. Nevéhez fűződik Vásárhelyi Pál szakmai pályafutásának feltárása. (* Szöllöske, 1851. december 28.)

 

1933. augusztus 21.

+ Károlyi Sándor (Budapest), okl. mérnök, több kultúrmérnöki hivatal munkatársa és főnöke, az FM Kultúrmérnöki Ügyosztályának vezetője, az Ecsedi láp, valamint a Szamos-szabályozás min. biztosa. (* Varasd, 1871. július 31.)

 

1933. augusztus 28.

* Erdei Ferenc (Szerencs) építészmérnök, Ybl-díjas. Munkásságának fő területe a hazai műemlékek helyreállítása volt (+Balatongyörök, 1986. augusztus 8.)

 

1933. október 16.

* Járfás Tamás (Budapest) hangmérnök. Jelentős tudományos munkásságot fejtett ki az elektroakusztika területén, hazánkban az elsők között foglalkozott az elektronikus zenével (+Pozsony, 1966. november 24.)

 

1933. október 5.

* Nagy László (Budapest), okl. mérnök, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. 1957-1964 között a VIZITERV munkatársa, majd az Országos Vízügyi Hivatal, illetve Minisztérium vezető munkatársa, a vízügyi nagylétesítmények, mint pl. a dunai vízlépcsőrendszer beruházásainak irányítója. ( + ? 1988. október 5.)

 

1933.

* Brachna Lajos (Battonya), okl. mérnök. 15 évet dolgozott a bajai, illetve pécsi VIZIG-eken, utóbbinál igazgató-helyettesként. 1978-tól a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára volt, majd 1979-től haláláig a bajai főiskola Vízgazdálkodási Intézetét igazgatta.

(Baja, 1986.december ?)

 

50 éve…

 

1958. március 4.

+ Szepessy József (Budapest) mérnök Részt vett a Dunavölgyi Lecsapoló Csatorna építésében, majd a Déli vasút pályafenntartási munkáiban.  Jelentős eredményeket ért el a geodéziai műszerek szerkesztésével.(* Nyitra, 1891.)

 

1953. március 13.

+ Doktorics Benő (Martonvásár) mérnök. Fő szakterülete az erőgépek tervezése volt, számos szabadalmat alkotott (* Kisgeresd, 1979. december 11.)

 

1958. április 8.

+ Mercader Jenő (Budapest) kohómérnök. Különböző hazai hengerművekben dolgozott. Elméleti és gyakorlati téren egyaránt jelentős eredményei voltak. (*Léva, 1884. június 13.)

 

1958. június 23.

+ Bruckner Zoltán (Budapest) vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora. Haláláig a Gumiipari Központi Kutató Laboratórium vezetője volt. Meghívott előadóként tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen (* Késmárk, 1902. december 12.)

 

1958. november 6.

+ Szentmártony Aladár (Budapest) Kossuth –díjas gépészmérnök. A második világháború után hozta létre élete legjelentősebb művét, a hazai kábelgyártó ipart.  Ő dolgozta ki munkatársaival az alumínium köpenyű kábelek gyártását. (*Budapest, 1899. május 22.)

 

25 éve…

 

1983. február 14.

+ Káldy József (Sopron) erdőmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a soproni egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Elsősorban az erdészet gépesítésében voltak kiemelkedő szakmai eredményei. Ő alapította meg az Erdőgazdasági Tervező Irodát (*Iharosberény, 1920. augusztus 28.)

 

1983. március 17.

+ Sütő József (Budapest) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa. A BME több karán oktatott kémiai technológiát, emellett szerepet vállalt a szakmérnöki képzésben is. Tagja volt a MTA Technológiai és Vegyi Környezetvédelmi Munkabizottságának. Kiemelkedő a szénkémia, petrolkémia és a környezetvédelem terén végzett munkássága

(*Budapest, 1927. április 28.)

 

1983. április 8.

+ Czégi József (Budapest) gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a BME Gépészmérnöki Karának oktatója. A kenéstechnika és a siklócsapágyak elismert szakértője volt. Szakirodalmi munkássága jelentős (*Kaposszekcső, 1922. május 1.)

 

1983. április 26.

+ Reischl Péter (Budapest), Ybl-díjas építészmérnök. A Típustervező Intézet tervezőjeként oktatási, művelődési és gyermekintézményekhez készített típusterveket. Több mint tíz évig tanított a BME épület-szerkezettervezési tanszékén (*Budapest, 1918. január 2.)

 

1983. május 16.

+ Kelen Tibor (Budapest) építészmérnök. Elsősorban a tömeges lakásépítés műszaki fejlesztésével foglalkozott. A Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület alapító tagja (*Budapest, 1912. május 7.)

 

1983. május 19.

+ Preisch Miklós (Budapest) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa. Magas vezető beosztásokat töltött be a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál, a Vegyipari Trösztnél és a Magyar Vegyipari Egyesülésnél, részt vett a vegyipari nagyberuházások irányításában. Főtitkára volt a Magyar Kémikusok Egyesületének. Munkásságának jelentős eredménye volt az Európai Kémikus Egyesületek Szövetségének megalakítása (* Budapest, 1948. május 21.)

 

1983. június 26.

+ Dobolyi Tibor (Budapest) vízépítő mérnök. A VIZIBER vezetőjeként jelentős szerepet játszott a tiszalöki vízerőmű és hajózsilip, valamint a Keleti-főcsatorna megépítésében, Szakirodalmi munkássága is jelentős (*Szászcsanád, 1903. május 19.)

 

1983. augusztus 24.

+ Borbély György (Budapest) villamosmérnök, állami díjas. A Magyar Távirati Iroda műszaki igazgatója volt. Nevéhez fűződik a PIX+10 nevű átvitel-technikai berendezés kifejlesztése, amit több európai hírügynökség átvett (*Nagyvárad, 1923. október 4.)

 

1983. szeptember 14.

+ Fodor Béla (Budapest) építészmérnök. Számos ipari üzemek tervezése fűződik a nevéhez, mint pl. a Martfűi Növényolajgyár (* Ungvár, 1911.)

 

1983. szeptember 26.

+ Bisztray-Balku Sándor (Budapest) gépészmérnök. A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főmunkatársaként a kobalt-besugárzó berendezések tervezését és kivitelezését végezte. Számos találmánya volt, szakirodalmi munkássága is számottevő

(* Nagyszentmiklós, 1905. augusztus 7.)

 

1983. október 20.

+ Kézdi Árpád (Budapest) mérnök, az MTA tagja, Állami díjas, a BME tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási területe a geofizika volt, legjelentősebbek a talajfizikával és a mélyalapozással kapcsolatos eredményei. Számos hazai és külföldi tudományos társaságban viselt tisztséget, a bécsi és a drezdai műegyetem tiszteletbeli doktora volt (*Komárom, 1919. november 19.)

 

1983. november 9.

+ Kozma László (Budapest) villamos mérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a MTA tagja. Megtervezte és 1958 végére megépítette az első működő jelfogós, programozható digitális számítógépet hazánkban. Ő készítette az első hazai nyelvstatisztikai automatát is. Számos hazai és külföldi tudományos grémium munkájában vett részt (*Miskolc, 1922. november 28.)

 

1983. december 3.

+ Ajtay Zoltán Endre (Budapest), bányamérnök, Kossuth-díjas. Számos találmánya közül kiemelhető a jövesztőkaros F-típusú fejtő-rakodó gép és a vízbetörések elzárására szolgáló faszegmensekből készített gömbgát. Jelentős volt a publikációs tevékenysége is. A Bányászati Kutató Intézet igazgatójaként ment nyugdíjba (*Zilah, 1900. február 11.)

 

1983. december 27.

+ Varró István (Budapest) vegyészmérnök. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat keretében megszervezte a vízkémiai és víztechnológiai tárgyú tervezési, kutatási és vizsgálói tevékenységet. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályának alapító elnöke volt. (*Beocsin, 1911. február 19.)

 

Összeállították:

Krizsán Józsefné és Nemeskey Károly.

 

Jelmagyarázat

* = született

+ = elhunyt