Az Energiahatékonysági Cselekvési Terv módosítása

Az Európai Bizottság az Energiahatékonysági Cselekvési Terv módosításában kötelezővé tenné a tagállamoknak az energiahatékonysági célkitűzések bevezetését. A „Hét lépés két millió EU-s munkahely felé” címet viselő dokumentum elismeri, hogy 2020-ig az Unió nem lesz képes 20%-kal visszaszorítani az energiafogyasztását, csupán 11%-os mérséklődés várható. A dokumentum javasolja, hogy 2020-ra Brüsszel minden tagállam számára írjon elő egy határértéket, továbbá, hogy minden ország számára kötelező energiatakarékossági előírásokat vezessen be. Az energiafelhasználás csökkentéséhez lényeges előrelépés lenne a dokumentum szerint az európai energiafelhasználás 40%-áért felelős építőipar reformja, ezért 2020-ig 15 millió épület felújítását javasolja.  A meglévő épületek millióinak hőszigetelése, kettős üvegezése, illetve energiatakarékosabb berendezéssel való felszerelése évenként 66 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátását eredményezné Európában, míg közvetlenül 300 ezer, közvetetten pedig 1,1 millió munkahely jönne létre. A Bizottság felhívást intézett a tagállamokhoz, hogy hozzanak létre Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, és emissziókereskedelemből származó bevételeiket fordítsák épületeik energiahatékonyságának javítására

A széndioxid-leválasztás és tárolás lehetőségei

Az Európai Bizottság és a CSLF nemzetközi fórum által szervezett miniszteri ülésen Londonban a résztvevők a széndioxid-leválasztás és tárolás (CCS) kereskedelmesítésének lehetőségeiről tárgyaltak, s fogadtak el javaslatokat. A konferencia megállapította, hogy a hatóságoknak folytatnia kell a CCS technológiák fejlesztésének és telepítésének támogatását. Az eseményen elfogadott miniszteri nyilatkozat kidolgozott projekt-támogatási módokat, kapacitás-építési javaslatokat és tudásátadásra vonatkozó terveket tartalmaz.

Bővebb információ angolul:

http://www.cslforum.org/publications/documents/London2009/final_approved_communique101309.pdf

44 heti ( 2009 október 26 )

·         A Bizottság véleménye 2009/C 250/05 a francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján

·         A Bizottság véleménye 2009/C 251/01 az Euratom-Szerződés 37. cikkével összhangban a franciaországi Chooz B atomerőmű radioaktív hulladékának ártalmatlanítására vonatkozó módosított tervről

Első gyakorlati lépés az Északi Áramlat felé

Dánia elsőként adta meg az építkezési engedélyt az Északi Áramlat gázvezeték számára. A döntés a projektért felelős tisztségviselő szerint „nagyon jó jel”, és ennek köszönhetően elképzelhetőnek tartja, hogy az építkezés 2010-ben elkezdődjön, ugyanakkor hozzátette, hogy Dánia, mint magas környezetvédelmi előírásokkal és a part menti vezetékek terén tekintélyes tapasztalattal rendelkező ország megfelelő biztosítékot adott a projekt technikai és környezetvédelmi minőségét illetően. A hasonló építkezési engedélyek kibocsátása még Oroszország, Németország, Finnország és Svédország részéről szükséges. Németország, Dánia és Oroszország egyaránt hasznot húznak a tranzit díjakból, mivel a vezeték az ő felségvizeiken keresztül halad át. Svédországra és Finnországra azonban ez nem igaz, mivel az ő esetükben az ország kizárólagos gazdasági övezetén megy keresztül, s a nemzetközi jog szerint ez esetben nem lehet tranzitvámot kivetni. A finn kormány vagy október 29-én, vagy november 5-én fog döntést hozni az ügyben. A svéd kormány még nem határozott meg pontos dátumot, de Stockholm várhatóan legkésőbb az év végéig választ ad. Ami Oroszországot és Németországot illeti, mindkét esetben nehézkes eljárás várható

45 hét ( 2009 november 2 )

Az első Fenntartható Energia Akciótervek

A Polgármesterek Megállapodása a fenntarthatóbb városokért (n Convenant  of Mayors –CM ), amely több ,mint 900 európai települést foglal magában, köztük Budapestet,Tatát és Biharkeresztest, kezdeményezés nevébenBarcelona tartomány képviselői átnyújtották az első 39 Fenntartható Energia Akciótervet Andris Pielbags energiaügyi biztosnak. A CM a résztvevő településeket segíti ezen tervek kidolgozásában, hogy az Unió által kitúzött 20 százalékos széndioxid-kibocsájtás mérséklés célját elérjék. A CM most már gyakorlatban is megvalósulóműködése azért jelentős, mert az Unió polgárainak közel 75 százaléka városban, vagy valamilyen agglomerációban él, s a városokhoz köthető az összenergiafelhasználás 80 százaléka is. Pielbags biztoselismerően nyilatkozott a kezdeményezésről, amely véleménye szerint igazolja, hogy a klimaváltozás elleni küzdelemben minden szintet be kell vinni. Az elkészült akciótervek kibocsátásértékeléseket, diagnozisokat, részvevői tevékenység-elemzéseket és távlati terveket tartalmaznak.

46. hét ( 2009 november 9 )

·         A Tanács 2009/806/EK határozata a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) alapokmányának az Európai Közösség nevében történő aláírásáról

Új EU-USA Energetikai Tanács

Az Európai Bizottság és az amerikai kormány képviselői új, kétoldalú energetikai tanácsot hoztak létre a múlt héten Washingtonban. A testület az olyan stratégiailag jelentős energetikai kérdésekről folytatott transzatlanti párbeszéd elősegítésére szolgálnak, mint az energiaellátás biztonsága, az alacsony-felhasználású energiaforrások és a tudományos együttműködések. Az évente ülésező tanács munkáját három területet érintő – energia politikák, globális energiabiztonság és globális piac, kutatási együttműködés az energia-technológiák terén -  munkacsoportok fogják segíteni. A most felállított tanács a 2006-ban Bécsben megkötött kétoldalú energetikai és energia-biztonsági stratégiai együttműködés megerősítése.

Északi Áramlat: két lépéssel közelebb a megvalósításhoz

Miután Dánia október végén zöld utat adott az Északi Áramlat építési munkálatainak megkezdéséhez, a múlt héten Finnország és Svédország is elhárította az akadályokat a majd két évig tartó környezetvédelmi hatástanulmányok befejezésével, s engedélyezte a gázvezetékek nyomvonalának kialakítását balti-tengeri felségvizein. Andreas Carlgen svéd környezetvédelmi miniszter nyilatkozatában közölte, hogy a vizsgálat egyértelműen megállapította, az 1220 kilométeres csővezeték nem veszélyezteti sem a Balti-tenger madárvilágát, sem a halászatot. Nem sokkal később a finn kormány azonban bejelentette, az engedély megadása ellenére egyelőre nem kezdődhetnek el az építési munkálatok a finn területeken, mert a projekttel kapcsolatban finn bírósági eljárás van folyamatban, amelynek eredménye 2010 elejére várható, és a bíróság döntését még megtámadhatják a projektet ellenző környezetvédő civil szervezetek vagy a beruházás kapcsán érintett halászati közösségek. 

Újabb energetikai támogatás az AKP-országoknak

A 2009-2013 közötti tizedik Európai Fejlesztési Alap keretében az Európai Bizottság megállapodást kötött az AKP-országok képviselőivel, s az első sikeres támogatási időszakot követően újabb 200 millió eurós támogatást nyitott meg a fenntartható energiaforrásokhoz való hozzáférést elősegítő projektek számára. Az újabb támogatás szükségességét az indokolja, hogy a legtöbb afrikai, karibi és csendes-óceáni országban a vidéki területeken 10 százalék alatti a fenntartható és modern energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége. A most megnyitott keretet társfinanszírozású projektek támogatására lehet felhasználni az AKP-országok elmaradott vidéki területein. A program előnyben részesíti a megújuló energiaforrásokra, a nap-, szél, víz-, geotermikus energiára, valamint a biomasszára épülő projekteket. Az első támogatási időszakban 7 millió ember jutott fenntartható energiaforrásokhoz a 196 millió euró értékben támogatott 74 projekt által, amelyek összesen 430 millió eurós beruházást jelentettek.