Hír

Heti figyelő - 2014. augusztus 11.

2014.08.11 14:42 (16 napja )
Kategória: Heti figyelő

Az építési megrendelések kétharmada érkezik az állami szférából

2014. 7. 17. 15:13|Utolsó módosítás: 2014. 7. 17. 16:13|Pénzügy » Befektetés

Az építőipari megrendelések fele közbeszerzésből, egyharmada hazai magánmegrendelésből származik, a maradékot pedig az export és az egyéb megrendelés teszi ki - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) csütörtökön az MTI-vel.

Az adatok az ÉVOSZ felméréséből származnak, amelyet négyszáz magyar tulajdonú, épületek építésével foglalkozó, kis- és középvállalkozás körében végzett.

A megkérdezettek 80 százaléka a szerződésállomány növekedéséről számolt be, ezzel párhuzamosan közel kétharmaduknál az árbevétel is növekedett az első félévben. Az árbevételarányos nyereség azonban nem érte el a 3 százalékot.

A megrendelés még mindig alacsonyabb a szükségesnél, és gyakran fordul elő a megrendelő késedelmes fizetése vagy  fizetésképtelensége. Emiatt a vállalkozások sokszor külső forrásokat kénytelenek bevonni. Leggyakoribb ilyen forrás a folyószámla hitel. A vállalkozások fele  számolt be szakemberhiányról, amelyet részben saját munkavállalóik továbbképzésével próbálnak pótolni.

Szerző: MTI

 

Amiben Európa élére került Magyarország

2014. 7. 17. 12:41|Utolsó módosítás: 2014. 7. 17. 13:32|Vállalatok » Ipar

Az előzetes számítások szerint májusban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az építőipari termelés az Európai Unióban (EU) havi szinten, éves összevetésben a harmadik helyen állt Magyarország.

Az Eurostat mai közlése szerint havi szinten az euróövezetben 1,5 százalékkal, a teljes EU-ban 1,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés májusban. Éves összevetésben az euróövezeti termelés 3,5 százalékkal, az EU egészében 3,2 százalékkal nőtt májusban.

Az építőipari termelés tavaly 2,9 százalékkal csökkent az euróövezetben és 2,2 százalékkal az EU-ban 2012-vel összevetve.

A rendelkezésre álló adatok szerint májusban egy hónap alatt négy tagállamban nőtt az építőipari termelés, tízben pedig csökken. A legnagyobb csökkenés Németországban (4,9 százalék), Lengyelországban (3,9 százalék) és Szlovéniában (3,7 százalék) volt. A legjobb növekedést Magyarország (2,3 százalék) érte el, majd Bulgária (1,7 százalék) és Szlovákia (1,6 százalék) következett.

Éves összevetésben az építőipari termelés Spanyolországban (42,4 százalék), Szlovéniában (41,8 százalék) és Magyarországon (28,7 százalék) nőtt a legnagyobb ütemben.

Tavaly májushoz képest Romániában (10,3 százalék), Portugáliában (10,2 százalék) és Hollandiában (4,0 százalék) esett vissza a legjelentősebben.

Szerző: MTI

 

Terjednek a napelemek, nálunk is egyre több a napenergia

2014. július 17., csütörtök, 06:41 Utolsó frissítés: 12 órája

Szerző: MTI

 

A világon tavaly 1248 gigawattóra áramot termeltek a naperőművek, ezen belül Európában 38,4 gigawattóra áramot termeltek csak az újonnan belépett naperőművek, míg Magyarországon a termelés a becslések szerint 20 százalékkal nőtt és 9,5 gigawattórát tett ki – közölte a HST-Energy Kft. az MTI-vel.

A megújuló energetikai eszközöket forgalmazó és szaktanácsadó cég közleménye idézi az Európai Fényelektromossági Ipari Egyesülés (European Photovoltaic Industry Association, EPIA) adatait, amely idénre 40 gigawattra teszi a belépő új kapacitást, ami négy év múlva már – éves szinten – 55 gigawattra nő.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2012-es adatai szerint a magyar napenergia – fotovoltikus – kapacitás 12 megawatt volt, és éves 20 százalékos növekedést valószínűsítettek. Összehasonlításul: Németországban a beépített kapacitás múlt év végén 36 gigawattot tett ki.

A magyarországi teljes kapacitásból 10,4 megawattra tehető a háztartási kiserőművek teljesítménye, amely 1440 háztartási méretű naperőmű. A teljes éves fotovoltikus villamos energia termelés 7,98 gigawattóra volt 2012-ben.

A tájékoztatás szerint világszinten gyors átrendeződés tapasztalható ezen a piacon. Míg 2011-ben még Európában telepítették a világ napelemes rendszereinek közel 70 százalékát, addig tavaly ez az arány már 30 százalék alá esett. A beruházások 57 százaléka a folyamatosan erősödő ázsiai piacon történt.

Németországban már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Új üzleti modellek is megjelentek, akár bérleti- vagy lízing konstrukcióban is hozzá lehet jutni a megújuló energiát termelő eszközökhöz.

 

GAZDASÁG / GAZDASÁGI HÍREK

Látványosan fejlődik a városi logisztika

2014. 7. 18. 12:22|Gazdaság » Gazdasági Hírek

Sikeres időszakot tudhat maga mögött a teljes budapesti modern ipari ingatlanállomány 10 százalékát kitevő városi logisztika: alacsony szinten stabilizálódott az üresen álló területek aránya, ami egyebek között a bérlői és a tulajdonosi oldalon is megmutatkozó kompromisszumkészségnek tudható be.

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő és a DTZ ingatlan-tanácsadó piaci elemzése szerint a szegmens további fejlődését az is segítheti, hogy a válság alatt hatalmasat csökkentek a bérleti díjak, így már megéri egy kategóriával színvonalasabb létesítménybe költözni.

Sikeres időszak áll a raktárpiac egyik alszegmensének számító városi logisztika mögött: a kisebb, Budapest határán belül található ipari területek iránti kereslet magas szinten stabilizálódott, 2013-ban nagyobb területre írtak alá új bérleti szerződést, mint amekkora megüresedett - állítja az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a DTZ ingatlan-tanácsadó közös piaci helyzetelemzésében.

Tavaly előtt, 2012-ben kiugró keresletbővülést tapasztalt ez a szegmens, kedveltsége a számokban is megmutatkozott: egy év alatt közel 8 százalékponttal csökkent az üresen álló területek aránya. Ez a kedvező állapot 2013-ban kisebb ingadozás után stabilizálódott, és az idei kilátások is pozitívak. Bár érzékelhető fluktuáció a piacon az ügyfelek körében, azonban a távozó bérlőket az elmúlt években sikeresen ellensúlyozták az újonnan érkezők, valamint a meglévő bérlők bővülése, aminek köszönhetően összességében nőtt a bérelt területek aránya. 
Üresedési ráta alakulása
 
„A szegmens sikerét egyebek közt azzal is lehet magyarázni, hogy a kisebb területek bérlői sokkal rugalmasabbak, és könnyebben költöznek, míg a nagyobb, akár több ezer négyzetmétert egyben bérlő vállalkozások inkább az újratárgyalást és a szerződéshosszabbítást részesítik előnyben” – mondja Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A teljes modern ipari és logisztikai ingatlanállomány 10 százalékát kitevő, összesen 185 ezer négyzetméternyi bérelhető területet felmutató alpiac nagy változásokon és látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, a kisebb alapterületű, átlagosan 5 ezer négyzetméteres épületek 84 százalékát 2008 és 2012 között építették.

A városi logisztikai parkoknak gyakran komplexebb igényeknek kell megfelelniük, mint a nagy parkoknak. Mivel az esetek többségében a cégek központja is ide települ, nagyobb alapterületű és magasabb színvonalú irodákra van szükség. A megközelíthetőségnél különösen fontosak a jó tömegközlekedési kapcsolatok, illetve a díjfizetés nélküli kamionbehajtási lehetőség. „Azt látjuk, hogy a városi logisztikai egységek legnagyobb részét a könnyűipari és a kiskereskedelmi vállalkozások keresik, részarányuk 32, illetve 22 százalék a teljes állományon belül” – teszi hozzá Tóth Balázs.

Az is a bérlők malmára hajtja a vizet, hogy a válság kirobbanása óta annyit csökkentek a bérleti díjak, hogy már megéri otthagyni egy rosszabb állapotú és kedvezőtlenebb helyen lévő alsóbb kategóriás ingatlant egy jobb színvonalat képviselő telephelyért. A modernebb ingatlanban elérhető költséghatékonyabb működtetés miatt ugyanis gyakorlatilag nem változik számottevően a bérlettel összefüggésben felmerülő kiadások. A városi logisztika mindig is drágább alszegmensnek számított, ezt a központi elhelyezkedés mellett a kisebb területek is indokolják, ennek megfelelően jelenleg a kínálati ár átlagban négyzetméterenként 4 euró körül mozog havonta.

„Az elmúlt időszak tapasztalata alapján az árak nem csökkennek tovább, így mind a tulajdonosok, mind a bérlők az elfogadható kompromisszum irányába mozdultak el. Ebben a szegmensben sincsenek új fejlesztések, az üresedési ráta csökkenésével együtt szűkül az elérhető kínálat. A továbbra is meglévő kereslet és e részpiac relatíve magasabb árazásának hatására várható, hogy itt előbb indulnak új fejlesztések, mint a városon kívüli projektekben.

A befektetők számára pedig fontos szempont, hogy a városi logisztikát kereső cégek nem egy harmadik fél – mondjuk egy logisztikai szolgáltatató ügyfele – által generált igény alapján költöznek, hanem a saját tevékenységüket hosszú távon kiszolgálni képes ingatlant keresnek, ezért a bérlők fluktuációja is alacsonyabb.” – egészíti ki Joó Domonkos, a DTZ ipari csapatának vezetője. A szakember szerint örvendetes, hogy ez az alpiac ilyen jól szerepel, bizonyos területeken már hiány mutatkozik az elérhető, jó minőségű ingatlanokból.

Szerző: Világgazdaság Online



 

GAZDASÁG / GAZDASÁGPOLITIKA

Orbán: vészintézkedés jön

2014. 7. 18. 08:35|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Vész- és óvintézkedésként indokoltnak nevezte pénteki rádióinterjújában a kormányzati kiadásokat érintő 110 milliárd forintos zárolást Orbán Viktor miniszterelnök.

Mik ezek?

A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, de a tervezett szint "szélén", három százalék körül lesz a deficit.

Közölte: ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik "ország-világ számára", hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt.

Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy azokhoz milyen feltételekkel jut. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést - tette hozzá a miniszterelnök.

"Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak" - fogalmazott Orbán Viktor .

Az NGM azt jelezte: a megtakarítás jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait. Itt egyes projektek vagy projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani. Ez az alap a "nemzeti vagyont növelő beruházásokat foglalja össze", a legnagyobb részben a sporttal kapcsolatos fejlesztési és beruházási tételeket finanszírozzák ebből.

A miniszteriális fejezetek zárolási kötelezettsége 39,5 milliárd forint, a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát is számottevően csökkenti. A minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 779,8 millió, a Központi Statisztikai Hivatalnak 109,2 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 3,8 millió forintról kell lemondania. A nyugdíjbiztosítási költségvetési szerveknek 50,2 millió, az egészségbiztosítási költségvetési szerveknek 49,0 millió forintot kell megtakarítaniuk. Az Uniós fejlesztések fejezetnél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség. A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint.

A Nemzeti Kulturális Alapnak 800 millió forinttal kell javítania az egyenlegét. A Nemzeti Földalapnál és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap egyenlegét 100 millió, a Bethlen Gábor Alapét 200 millió forinttal kell javítani.

Az NGM indoklása szerint azért is van szükség a megszorításra, mert a negatív infláció a költségvetés számára előreláthatóan szerényebb forgalmi típusú adóbevételt eredményez. A fogyasztás bővülése és a gazdaság fehéredése ugyanakkor részben ellensúlyozza mindezt.

Ezen kívül "egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. Az így felszabaduló uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani" - ígéri az NGM. Igaz, a magyar fejlesztéseknek csak néhány százaléka az, ami nem EU-forrásokból jön létre, az tehát egyelőre nem világos, hogy honnan lesz hazai költségvetési forrás erre. Az NGM azt ígéri: "Sem a családokat, sem a lakosságot, sem a vállalkozókat, sem az önkormányzatokat nem érintik az intézkedések".

Szerző: VG Online – MTI

 

Makrogazdaság

Valójában ezért jelentette be Varga a csomagot?

Az idei költségvetési hiánnyal nincs gond, azonban az államadósság csökkentését komoly kockázatok övezik - ez a fő üzenete a Magyar Nemzeti Bank ezen a héten megjelent költségvetési elemzésének, mely a 2014 első féléves államháztartási teljesítményt értékeli. A jegybank szakértőinek anyaga alapján arra következtethetünk, hogy a kormány valójában az államadósság csökkentése miatt tett a héten óvintézkedést, vagyis zárolt 110 milliárd forintot. 

 

A héten jelent meg a Magyar Nemzeti Bank elemzése az első féléves költségvetési folyamatokról. A jegybank szakértőinek anyaga kisebb figyelmet kapott a héten megjelent további költségvetési anyagok mellett. Kedden például nyilvánosságra kerültek azok a minisztériumi dokumentumok, melyek alapján a kormány módosítani kívánja az idei költségvetést, ezt követően csütörtökön Varga Mihály bejelentette a 110 milliárd forintos kiadászárolást, majd még aznap megjelent a tételes lista a zárolásokról.


A hiánnyal nincs gond

A szabad tartalékok (Országvédelmi Alap) eltörlésével könnyedén teljesülhet az idei költségvetési hiánycél - derül ki a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent, első féléves államháztartási folyamatokat elemző anyagából. A jegybank szakértőinek számítása szerint 2014-ben a költségvetési deficit GDP-arányosan 2,7% lehet (a 100 milliárdos Országvédelmi Alap teljes eltörlésével együtt). 


Számításaik szerint a központi alrendszer egyenlege a törvényben szereplő 985 milliárd forintos hiánynál 170 milliárd forinttal magasabb lehet, az Országvédelmi Alap teljes törlésével az elcsúszás 70 milliárd forintra apadna. A tervezettnél magasabb központi hiány az időközben meghozott kormányzati hiánynöveléssel függ össze - emlékeztet az MNB elemzése, megemlítve a vállalati részesedésvásárlásokat és a közfoglalkoztatás kiterjesztését. A részesedésvásárlások azonban nem rontják az ESA-egyenleget, a statisztikai korrekciók között ezek elszámolhatók.


Így jön ki a matek

A részletekre térve a jegybank szakértői kiemelik, hogy a központi költségvetésben 220 milliárd forintnyi elmaradás látható az adóbevételek oldalán. Ezt viszont nagyrészt ellentételezi, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapba 170 milliárd forintnyi többletbevétel keletkezhet idén a járulékfizetéseknek köszönhetően. A 220 milliárd forintnyi bevételi elmaradás fele egyébként az ÁFA- és jövedéki adóbevételek elmaradásából következik. De elmaradás figyelhető meg a pénzügyi tranzakciós illeték, az elektronikus útdíj, az energiaellátók jövedelemadója és a gazdálkodó szervezetek befizetései esetén.

Ezen kívül az Elkülönített állami pénzalapoknál 40 milliárd forinttal kedvezőtlenebb egyenleget valószínűsítenek. A túllépés a közfoglalkoztatás kibővítése miatt áll elő: becslésük szerint ha a közfoglalkoztatásban alkalmazottak havi átlagos létszáma az év egészében megközelíti a 200 ezer főt, akkor ennek többletköltsége mintegy 70 milliárd forint lehet. Ezt a hatást mérsékli a járulékbevételből várt többlet, amelynek egy várható része a decentralizált alapokba folyik be.

Az MNB várakozásai szerint az önkormányzatok egyenlege többletet mutathat idén is, azonban léteznek bizonytalanságok. A GDP 0,4 százalékát megközelítő többlet nagyobbik fele 2014-ben is a központi alrendszer adósságátvállalása miatt keletkezik. 


A statisztikai korrekciók eközben GDP-arányosan 0,4%-kal javíthatják az egyenleget szemben a 2014-es költségvetésbe tervezett 0,2%-os értékkel.


De mi lesz az államadóssággal?

Az elemzés szerint a maastrichti módszertan szerint számított GDP-arányos bruttó államadósság a 2013. évi 79,3 százalékról - 2,7 százalékos ESA-egyenleget és változatlan (297 euró-forintos) devizaárfolyamot feltételezve - 79 százalékra mérséklődhet 2014-ben, tehát teljesülhet az Alaptörvény adósságszabálya.

A jegybank szakértői azonban figyelmeztetnek: az árfolyamhatással korrigált adósságráta várható csökkenése azonban kismértékű, így teljesülését kockázatok övezik. Ezek a veszélyforrások pedig részben olyanok, amire a kormány nem tud hatni. Ilyen például:

  • különösen jelentős az uniós támogatások pénzforgalmi alakulása (a költségvetés az első félévben több támogatást fizetett ki, mint amennyi forrás az EU-tól érkezett, és a különbözet növeli a finanszírozási igényt)
  • önkormányzatok egyenlege valamint
  • a nominális GDP tényleges alakulása

Az MNB fontosnak tartja megemlíteni, hogy a prognózist milyen technikai feltételezések mellett készítették:

  • változatlan, 2013. év végi árfolyam, 297 forint/euró árfolyamon, amit a stabilitási törvény előír (a jelenlegi árfolyam 4%-kal gyengébb ennél)
  • figyelembe vették a költségvetés tervezett módosítását, ami a bejelentett vállalati vásárlásokkal függ össze (ezek a központi költségvetés kiadásait 152 milliárd forinttal emelik meg)
  • a kormány teljes mértékben érintetlenül hagyja, vagyis eltörli az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos összegét
  • a költségvetés nem használja fel a rendelkezésre álló forint- és devizabetéteket, azok állománya meg fog egyezni a 2013. év végén látott szinttel
  • a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos hitelkeretből 2014-ben nem történik hitellehívás, így az nem növeli az államadósságot

Mi következik ebből?

Ha a jegybank prognózisából indulunk ki (miszerint a deficit 2,7% lehet) és ehhez viszonyítjuk a Varga Mihály által bejelentett 110 milliárd forintos kiadászárolást, akkor azt mondhatjuk, hogy a kormány a hiánycélhoz képest túlhúzza a nadrágszíjat a jelenlegi ismereteink szerint. Ennek többféle magyarázata lehet , amelyek azonban össze is függnek egymással:

1. a kormány olyan információ birtokában van, mely alapján feltételezi, hogy negatívan érinti a költségvetés egyenlegét és most ezt ellentételezi előre óvintézkedésből (itt az uniós forrásokkal összefüggő bizonytalanságok merülhetnek fel)

2. azért igyekszik leszorítani a "headline deficitet", hogy ezen keresztül a strukturális egyenleg is javuljon és így közelebb kerüljön az Európai Bizottság nemrégiben megfogalmazott elvárásainak, vagyis az adósságcsökkentési kritérium teljesítéséhez (korábban a Bizottság szakértői GDP-arányosan 0,9%-os pótlólagos intézkedésre tettek javaslatot) és egyben az államadósság csökkentése is biztosított legyen 

Seszták: Növelni kell az állami szerepvállalást

2014. július 19., szombat 09:13, frissítve: szombat 11:40 , forrás: MTI, szerző: WL

 

A kormány nem államosít, hanem stratégiai ágazatokban növeli az állami szerepvállalást – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

A Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjúban a miniszter leszögezte: vannak olyan meghatározó gazdasági szegmensek, ahol az állami szerepvállalást növelni kell. Ez szerinte elérhető bizonyos vállalatok piaci alapú megvásárlásával, ahogy az Antenna Hungária és a Főgáz esetében történt, de úgy is, hogy nem veszik meg az egész rendszert vagy az egész vállalatot, csak az irányítást. Ez elegendő is, miután az állami célok ezáltal már elérhetők.

Arra a felvetésre, hogy a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló készülő törvényben a legfrissebb információk szerint az áram- és a gázellátás profitorientált maradna, a miniszter kijelentette, soha nem mondta, hogy az említett terület forprofit lesz.

Visszaforgatott nyereség

A kormány azt tervezi, hogy lesz egy nonprofit közműszolgáltató réteg, vagyis a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás lenne nem nyereségérdekelt, és lesz egy no profit – mondta.

„A nonprofit röviden annyit jelent, hogy a működés során nem is tervezünk nyereségelemeket, ugyanakkor a no profitnál elengedhetetlen profitelemeket 'beletenni' az üzemeltetésbe, példaként az áramszolgáltatást tudom felhozni. Itt az egyetemleges szolgáltatóvá válás a fontos kérdés, ezzel szemben a hálózatot nem kívánja az állam megvásárolni” – tette hozzá.

Ahhoz, hogy ezek jól működjenek, nem lehet nonprofittal termelni, miután a nyereségből kell elvégezni az energiabiztonsághoz szükséges beruházásokat. „Mi azt valljuk, hogy a no profit üzemmód termel egy minimális nyereséget, ám ezt nem lehet majd osztalék formájában kivenni, csak és kizárólag az energiahatékonyság növelésére vagy energiabiztonság megteremtésére fordítható” – magyarázta Seszták Miklós.

Arra a kérdésre, hogy mely energiaszolgáltatókat kívánja megvásárolni az állam, a miniszter úgy felelt: a kormány kinyilvánította, hogy szeretne még több akvizíciót. Helytelen volna azonban, ha az eladó cég a sajtóból értesülne arról, hogy meg akarják vásárolni.