Hír

Heti figyelő - 2014. augusztus 4.

2014.08.04 14:42 (23 napja )
Kategória: Heti figyelő

Kicsit fékezett a magyar gazdaság

2014. 7. 31. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 7. 31. 07:30|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Júliusban lassult a magyar gazdaság növekedési üteme, de egyelőre nem kell visszaesésre készülni annak ellenére sem, hogy a havi index gyakorlatilag stagnálást mutat. A növekedés éves üteme hat hónap után bukott 3 százalék alá a Világgazdaság mutatószáma szerint, amiben az egyre javuló bázis játszhatja a legfontosabb szerepet.

 

Az év hetedik hónapjában 2,76 százalékkal növekedett a Világgazdaság mutatószáma az előző év azonos időszakához képest. A Gyorsulási Irányadó az elmúlt fél évben folyamatosan 3 százalék feletti növekedésről tanúskodott, és utoljára kilenc hónappal ezelőtt láthattunk a júliusihoz hasonlóan alacsony szintet.

Júniushoz képest 0,1 százalékkal sem növekedett a GYIA. A havi index 0,08 százalékos pluszt mutatott, ami a leggyengébb adat 2011 novembere óta, amikor még visszaesést tapasztalhattunk. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette és egy semlegesen hatott. A hónapban a pénzügyi részindexek jobban teljesítettek a reálgazdaságiaknál.

A reálkamat csökkenése, a pénzkínálat reálértékének emelkedése, valamint a rövid é a hosszú lejáratú kamatkülönbség mérséklődése segítette a főindexet. A pénzügyi indikátorok közül csak az Ifo-index és a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) csökkenése húzta le a GYIA-t.

A makrogazdasági indexekből a reálkeresetek emelkedése és az ipari termelés volumenindexének bővülése járult hozzá a GYIA emelkedéséhez. A munkakeresés átlagos időtartama 19,6 hónapon stagnált, vagyis ez nem befolyásolta a főindexet. A fogyasztási hitelek állománya csökkent, és az ipari rendelésállomány sem igazán tudja segíteni a GYIA-t.

Az index már nem tud olyan gyorsan növekedni, mint az év első felében. Akkor még komoly segítséget nyújtott a bázishatás, hiszen a tavalyi év első negyedévében még visszaesett a gazdaság, és a másodikban sem volt igazán erős növekedés. Mivel gazdaság folyamatosan gyorsult 2013-ban, így a bázis most a növekedés ellen dolgozik. Éppen ezért az év hátralévő részében – különösen az utolsó negyedévben, amikor már tavaly 3 százalékkal nőtt a GDP – várhatóan lassabb növekedési adatok érkeznek majd, attól azonban nem kell tartani, hogy elfogynak a húzóerők.

Az első félévben 3 százalék felett növekedhetett idén a gazdaság, így a második féléves lassulással együtt is kedvező maradhat a növekedésről alkotott kép. Néhány, leginkább egyszerinek tűnő tényező – EU-támogatások gyorsuló lehívása, rezsicsökkentés, jegybanki hitelprogram – húzza a gazdaságot, de látszanak tartós bővülésre utaló jelek is.

Az eurózóna gazdasága továbbra is gyengélkedik, a kontinens növekedési kilátásait pedig rontják az Oroszországgal szembeni további szankciók, illetve az, hogy az Európai Unió által bevezetett korlátozásokat Moszkva milyen válaszlépésekkel torolja meg. Mindez Magyarországra is negatív hatással lehet.

 

A potenciális növekedés azonban mintha javult volna az utóbbi negyedévekben. Az MNB inflációs jelentése szerint a kedvező beruházási aktivitás és a javuló munkapiaci folyamatok a potenciális növekedés fokozatos élénkülésére utalnak. A képet elemzők szerint árnyalja, hogy a több beruházás egyrészt leginkább állami (EU-forrásból megvalósuló), másrészt a jegybanki hitelprogram is segíti a növekedést. A foglalkoztatás bővülése pedig leginkább a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető, ami viszont bizonyára nem járul hozzá érdemben a potenciális kibocsátás növekedéséhez.

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a folyamatokról. (www.vg.hu/gyiamutato)

Lassul a gazdasági növekedés?

2014. 8. 4. 08:04|Utolsó módosítás: 2014. 8. 4. 08:14|Gazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az idei első negyedévi, 3,5 százalékos GDP-növekedéshez képest lassul a gazdasági bővülés üteme, az év egészében 2,5 százalékos növekedés várható.

A gazdaságkutató az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: az első hónapokban tapasztalt gyors növekedés májusban több ágazatban is megtorpant. Áprilishoz képest a termelés, illetve a forgalom volumene az iparban 1 százalékkal, a kiskereskedelemben 0,1 százalékkal csökkent, az építőipar ugyanakkor továbbra is erősödik.

A GKI szerint kedvező, hogy az első öt hónap átlagában a közfoglalkoztatottakkal együtt több mint 6 százalékkal, de nélkülük is mintegy 2,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás, azonban a  lassuló dinamika itt is megmutatkozik. A munkanélküliek aránya 2014. második negyedévében 8 százalék volt, 2,3 százalékponttal alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de azonos a 2014. március-májusival.

Ez utóbbi azt jelzi, hogy a közfoglalkoztatottak számának csökkenését éppen csak ellensúlyozni tudták a nyáron megnövekvő munkaalkalmak. Az önkormányzati választások előtt újra bővülni fog a közfoglalkoztatás, az év végén azonban már a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.

Az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 2,9 százalékkal, a közmunkások nélkül 6 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott (0,1 százalékkal csökkent), a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Májusban a közfoglalkoztatottak nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7 százalékos üteméről 4 százalékra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele - írta a gazdaságkutató. 

Az EU másik hét tagállamában sem volt áremelkedés, az EU átlaga 0,7 százalék volt. Magyarországon éves átlagban is változatlan árszínvonal várható, a diktált rezsicsökkentés hatása ugyanis egyelőre elnyomja a piaci folyamatokét. A reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már valószínűtlen - fejtette ki a GKI.

A gazdaságkutató jelezte továbbá, hogy a nemzetközi befektetői környezet alapvetően kedvező, de egyre több politikai kockázat érezhető. Az orosz-ukrán válság, az ezt kísérő szankciók mellett a közel-keleti háborús helyzet eszkalálódása is negatív hatású a világgazdaságra, és egyre bizonytalanabbá teszi Európa energiaellátásának jövőjét. Az eurózónában alkalmazott monetáris lazítás következtében akár ezermilliárd euró többlet-likviditás kerülhet a piacra, ami a feltörekvő piacok kockázatvállalásának növekedését eredményezheti.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 végéig nem tervezi a 2,1 százalékra csökkentett alapkamat emelését, ennek megvalósíthatósága azonban kérdéses a GKI szerint.

Szerző: MTI

Szerző: Hornyák József

 

A felsőoktatási törvény módosítását bírálja a MAB

2014. 8. 1. 10:37|Közélet » Jog

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) megfontolt, a minőséget garantáló felsőoktatási törvény elfogadását szorgalmazza, a minősítő szervezet szerint a legutóbbi módosítás olyan paragrafusokat emelt a jogszabályba, melyek az egyetemi tanárok presztízsét megkérdőjelezik.

A testület pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: indokolt, hogy egyes területeken alkotói eredmény alapján legyen a kiváló szakember professzor, ám a művészetek, sporttudomány területén is csak azok váljanak egyetemi tanárrá, akik kiváló oktatók és nem csak neves művészek, sportolók. Utóbbiak számára megfontolandó speciális egyetemi tanári cím adása, szigorú minőségbiztosítási eljárással - mutattak rá.

Közölték: a MAB a jelenlegi jogszabályi keretekben nem tudja teljesíteni az európai sztenderdeknek való megfelelést. A sebtében végrehajtott törvénymódosítás, az egyetemi tanári kinevezések megengedő volta, a MAB minőségi kifogásainak figyelmen kívül hagyása miatt kétséges a közelgő értékelésnél a MAB ENQA tagságnak való megfelelése. Az esetleges kudarc hatalmas erkölcsi és anyagi károkat okozhat a magyar felsőoktatásnak - jegyezték meg, hozzátéve: a MAB elvárja az Országgyűléstől, hogy megfontolt, a minőséget garantáló felsőoktatási törvényt fogadjon el.

A MAB szerint a felsőoktatás átgondolatlan törvénymódosításokkal és PPP beruházásokkal, a demográfiai adatokat figyelembe nem vevő oktatáspolitika nyomán nehéz helyzetbe került. A helyi érdekeket előtérbe helyező támogatások a források szétaprózását, a képzések színvonalcsökkenését eredményezték. Nem halogatható a felsőoktatás szervezetének, finanszírozásának átgondolása, minden érdekelt fél bevonásával történő alapos megvitatás után egy koherens felsőoktatási törvény elfogadása - írta állásfoglalásában a MAB.

A felsőoktatási törvény júliusban elfogadott módosítása, amely többek között a kancellári rendszer bevezetését is lehetővé teszi ősztől, tartalmazza: a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése "a doktori fokozattal egyenértékűnek minősül", míg a művészeti felsőoktatásban bizonyos díjak ugyanígy annak minősülnek. Bővíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy delegáltjával. A kormány felhatalmazást kapott továbbá arra, hogy rendelettel szabályozza a MAB elnöke, tagjai, tisztviselői tiszteletdíját, a MAB létrehozásával, működésével összefüggő kérdéseket.

Szerző: MTI

 

Sokkal több cég dől be az építőiparban - melyek a legveszélyesebb megyék?

2014. 7. 29. 10:16|Utolsó módosítás: 2014. 7. 29. 10:40|Vállalatok » Ingatlan

Az országos 2,7 százalékos átlagnál jóval magasabb, 4,83-os az építőipar cégek bedőlési aránya - derül ki a Bisnode elemzéséből.

 

A magasépítés területén kiemelkedően magas, 5,29 százalék feletti bedőlési aránnyal kell számolni. A mélyépítés és az egyéb szaképítés területén tevékenykedő cégek esetén is 3,5 százalék feletti a fizetésképtelenné válási arány. A szektor számlafizetési fegyelme is rosszabb, mint az országos átlag, ráadásul az elmúlt időszakban átlagosan tovább is nőttek a fizetési késedelmek.

A Bisnode elemzéséből kiderül, hogy több mint 55 ezer társas vállalkozás folytat ma Magyarországon építőipari tevékenységet, mellyel az egyik legtöbb céget tömörítő szektor. Az építőiparral foglalkozó cégek 36,7 százaléka magasépítéssel, 9,8 százaléka mélyépítéssel, 53,5 százaléka egyéb szaképítéssel foglalkozik. 

Területileg az összes cég számához viszonyítva Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében tevékenykedik a legtöbb vállakozás az építőiparban. A fővárosban, Zala és Vas megyében képviseltetik magukat a legkisebb arányban a szektorból kikerülő cégek.
Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány (alapján azt látjuk, hogy a magasépítéssel foglalkozó vállalkozások jóval nagyobb arányban válnak fizetésképtelenné, mint a mélyépítők vagy az egyéb építési szakmunkákat végzők.

Egy éven belül a szaképítési munkákat végzők 3,63 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg a magasépítők 5,29 százaléka - derül ki a Bisnode elemzéséből. A mélyépítés a középmezőnyben foglal helyett 4,24 százalékos bedőlési arányával. Általánosságban azonban elmondató, hogy minden építőipari ágazatra az országos átlagnál (2,7 százalék) jóval magasabb bedőlési arány jellemző.

Megyei szinten az építőipari cégek bedőlési aránya jelentős szórást mutat. Heves megyében a legnagyobb a szektor cégeinek bedőlési aránya, mely megközelíti a 10 százalékot (9,64 százalék). Itt egy éven belül minden 10. építőipari cég fizetésképtelenné válik. Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb ez a szám (2,46 százalék). Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Szabolcs-Szatmár megye azok a területek, ahol a legnagyobb mértékű az építőipari cégek fizetésképtelenné válásának aránya. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a keleti országrészben vannak a legnagyobb veszélyben az építőipari cégek. Pest és Győr-Moson-Sopron megye csupán az a két terület, ahol az országos átlagnál is kisebb az építőipari vállalkozások bedőlési aránya.

Amennyiben az elmúlt 12 hónapot vetjük össze az ezt megelőző azonos hosszúságú időszakkal, megállapítható, hogy a felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent az építőiparban. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyek száma az elmúlt egy évben az 5500-at is meghaladták. Érdekesség, hogy a cégek számához viszonyítva a mélyépítés területén történt a legtöbb kényszertörlés, itt a cégek 7,2 százalékát érintette ilyen eljárás, míg a magasépítés területén csupán 6,8 százalék ez az arány. 

Az elmúlt 12 hónapban 14 százalékkal nőtt az építőiparban alakított új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 268 cég alakul a teljes szektorban. A működő cégek számához viszonyítva a legnagyobb mértékű az új vállalkozások aránya a mélyépítés területén, de a magasépítés terén is igen magas az arányuk.

Szerző: VG Online

»

Paks 2 előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország elleni szankciók

2014. július 28., hétfő 11:33     InfoRádió / MTI

 

A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

 

Az előkészítő fázist nem kell, hogy zavarja, ami most a nemzetközi politikában zajlik, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni azt, ami az unió szintjén történik. Ha széleskörű szankciót vezetnének be Oroszországgal szemben, az akár érintheti a projektet - mondta a kormánybiztos.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy "Európa ezer szállal kötődik Oroszországhoz", így véleménye szerint a szankciókat illetően meg kell találni azt a megoldást, amellyel az európai érdekek nem sérülnek súlyosan.

A kormánybiztos reagált Szél Bernadett, az LMP társelnökének vasárnapi közleményére, miszerint az Aszódi Attila által vezetett BME Nukleáris Technikai Intézet több mint egymilliárd forint értében kapott megbízást a Paksi Atomerőműtől és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. Azt mondta, hogy az említett összeg az elmúlt 12 év projektjeinek a szerződéses összege, és mintegy száz szerződést ölel fel.

Hozzátette, hogy amikor megkapta a kormánybiztosi felkérést 2014. július 1-jén, lemondott igazgatói posztjáról a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem említett intézeténél, hogy a jövőben ne merülhessen fel az összeférhetetlenség kérdése.

Az atomerőmű bővítésével kapcsolatos aktuális munkáról elmondta, hogy jelenleg azokon a szerződéseken dolgoznak, amelyek a műszaki részletkérdéseket fogják tisztázni. Ezt a munkát ebben az évben szeretnék lezárni. 

Ezzel párhuzamosan folyik a telephelyvizsgálati program, amely a tervek szerint jövőre zárul le. Megindult továbbá a környezetvédelmi vizsgálat is. Ha mindezek elkészülnek, akkor indulhat el az erőmű tényleges tervezése.

 

Megszűnések: a vendéglátás és az építőipar is bajban van

2014. 7. 28. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 7. 28. 17:28|Pénzügy

Sok ágazatban drámai mértékben emelkedett az elmúlt években a megszűnő cégek száma.

Az Opten cégfluktuációs indexe szerint az első három helyezett 2014 első félévében a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat volt, amit az az adminisztráció és szolgáltatást támogató tevékenység követett, megelőzve az építőipart. A helyzet 2014 első félévére annyiban módosult, hogy a második és a harmadik helyen szereplő ágazatok helyet cseréltek a dobogón.

Némiképp más kép rajzolódik ki előttünk, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi cég szűnt meg az utóbbi években az egyes ágazatokban. Az Opten indexe ugyanis az utóbbi években azért mutat viszonylagos stabilitást, mert a kormány határozottan szigorú cégalapítást nehezítő, a tulajdonosok és a vezetők felelősségét növelő intézkedései miatt valamelyest visszaszorult az a gyakorlat, hogy a bedöntött cégek helyett, esetleg éppen annak eszközeivel a tulajdonosok újabb és újabb cégeket alapítanak, hogy aztán azok is kifizetetlen számlákkal a hátuk mögött végezzék valamelyik cégtemetőben a román vagy az ukrán határ túloldalán.

A cégfluktuációs index a cégalapítások számának visszaesése miatt leplezi azt a változást, hogy ezzel egy időben egyre több cég szűnik meg Magyarországon. A megszűnő cégek számát a működőkéhez viszonyító megszűnési rátát tekintve négy éve és most is az építőipar álla a legrosszabbul az ágazatok közül, csakhogy amíg 2010-ben a működő cégek 3,4 százaléka szűnt meg éven belül az ágazatban, addig ez az arány 2014 első félévére 4,6 százalékra emelkedett. Ezen a listán a második helyezett megint az Idegenforgalom, vendéglátás és az Adminisztráció, szolgáltatás támogatása végzett a megosztott második helyen 4-4 százalékkal.

Ha a megszűnő cégek számának változása szerint rangsoroljuk az ágazatokat, akkor a legnagyobb veszteséget nem azok az ágazatok szenvedték el, amelyekben eleve magas volt a megszűnések száma. A legnagyobb romlás a pénzügyi szektor szenvedte el, a biztosítási tevékenységgel kiegészülő pénzügyi ágazatban több mint háromszor annyi céget (575) törölt a cégbíróság 2014 első félévében, mint 2010 azonos időszakában (175). Ugyancsak gyászos képet mutat az oktatás, valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat, mindkettőben több mint két és félszeresére nőtt a megszűnő cégek száma ugyanebben az összevetésben.

A megszűnési ráta szerint idén az első félévben a legstabilabb ágazatnak a humán és egészségügyi szolgáltatás 1,4 százalékkal, második helyezett a szakmai, műszaki és tudományos tevékenység 2,1 százalékkal, a harmadik helyet pedig az energia és hőszolgáltatás érdemelte ki 2,4 százalékkal. A probléma az, hogy 2010-ben ezek az ágazatok is sokkal jobban álltak rendre 0,9, 1,3 és 1,0 százalékkal.

Szerző: VG

 

Elmarad a magyar cégek innovációs teljesítménye az uniós átlagtól

2014. 7. 26. 09:02|Utolsó módosítás: 2014. 7. 26. 12:00|Gazdaság » Innováció

A vállalatok többsége nem tervez érdemi változást kutatásfejlesztési tevékenységében, így további állami ösztönzés nélkül nehezen érhető el az a kormányzati cél, hogy Magyarországon a kutatásfejlesztési kiadások 2030-ra csaknem a jelenlegi két és félszeresére emelkedjenek - véli a Deloitte a K+F helyzetéről készített idei felmérése alapján.

A felmérésbe 45 közepes és nagyvállalatot vontak be. A válaszadó cégek 48,9 százaléka számít arra, hogy növelni tudja a kutatás-fejlesztésre költött ráfordításait a következő 3-5 évben, ami alig valamivel több a tavalyi 45,8 százalékos adatnál. Eközben emelkedett azon cégek aránya, amelyek nem számítanak K+F tevékenységük változására, 25-ről 26,7 százalékra, és ugyancsak kissé emelkedett azon cégek aránya, amelyek csökkenést jeleznek előre - 6,3-ről 6,7 százalékra.

A jelentés készítői pozitívnak tartják, hogy az idén már csak a válaszadók 17,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs tervezett K+F kiadása, míg egy éve még 20,8 százalék volt e cégek aránya.

A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatóját, aki emlékeztetetett arra: az EU Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája szerint a tagállamok átlagos innovációs teljesítményük alapján négy teljesítménycsoportba sorolhatók. Magyarország ezek közül jelenleg a "mérsékelt innovátorok" kategóriába tartozik Horvátországgal, Csehországgal, Litvániával, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt, ami azt jelenti, hogy ezen országok innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól.

A Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni, ennek érdekében pedig jelentős ráfordítás-növekedést kell elérni már az elkövetkezendő évek folyamán is - hangsúlyozta az igazgató.

Szerző: MTI