3 százalék feletti magyar növekedést várnak Londonban

2014. augusztus 14., csütörtök, 15:03 Utolsó frissítés: 2014. augusztus 14., csütörtök, 15:02

Szerző: MTI

Három százalék fölé javították a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedésére szóló előrejelzésüket londoni pénzügyi elemzők az előzetes második negyedévi GDP-becslés csütörtöki ismertetése után.

A prognózisok javítását helyezték kilátásba olyan citybeli házak is, amelyek egyelőre nem módosították a magyar gazdaság teljesítményére adott előrejelzésüket. A KSH első gyorsbecslése szerint 3,9 százalékos volt az éves növekedési ütem az idei második negyedévben. A citybeli elemzői konszenzus 3,5 százalékos éves növekedést valószínűsített.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az adatismertetés után közölte: "túl alacsonynak tűnik" a cég által jelenleg érvényben tartott előrejelzés, amely 2,8 százalékos egész évi magyar GDP-növekedéssel számol az idén. Jackson kiemelte kommentárjában, hogy a kelet- és közép-európai EU-gazdaságok közül Magyarország teljesített a legjobban. A szakértő szerint a magyar gazdaság aktivitásának az egyaránt laza monetáris és költségvetési politika adott lendületet.

A Capital Economics elemzője szerint ugyanakkor a háznak a második negyedéves aktivitási adatok alapján lefelé kell majd módosítania a szlovák gazdaság idei növekedésére adott, 3 százalékos GDP-bővülést valószínűsítő prognózisát, és lefelé ható kockázatok terhelik a cég által Csehországra (3 százalék), Lengyelországra (3,5 százalék) és Romániára (3 százalék) érvényben tartott idei GDP-növekedési előrejelzéseit is.

A kelet- és közép-európai térség - Magyarországtól eltekintve - összességében meglehetősen gyenge második negyedéves teljesítményéért az érintett országok valószínűleg a mélyülő ukrajnai válság átszűrődő hatásait teszik majd felelőssé. A régió EU-gazdaságainak Oroszországba és Ukrajnába irányuló exportja valóban meredeken zuhant, de ez önmagában nem mutatja a teljes képet, mivel a térség oroszországi és ukrajnai kivitele viszonylag csekély volt a válság előtt is - hangsúlyozta William Jackson. A Capital Economics közgazdásza szerint még Törökország is nagyobb kolonc volt a második negyedévben a kelet- és közép-európai gazdaságok exportján, mint Oroszország.

A legnagyobb visszahúzó erőt valójában az ismét gyengülő euróövezet és különösen Németország jelentette - hangsúlyozta Jackson. A csütörtökön közzétett kelet- és közép-európai GDP-becsléseket "vegyesnek" nevezték értékelésükben a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is. A ház szerint a magyar gazdaság növekedési lendülete a vártnál kisebb mértékben lassult a második negyedévben, Csehország és különösen Románia teljesítménye ugyanakkor negatív meglepetés.

A JP Morgan londoni közgazdászai közölték, hogy a második negyedévi adatok alapján az eddigi 3 százalékról 3,3 százalékra javították a magyar gazdaság idei egész évi növekedésére adott előrejelzésüket, annak ellenére is, hogy a cég 2014 második felében 3 százalék körüli éves ütemre lassuló növekedéssel számol Magyarországon. A lassulást valószínűsítő prognózisukat a JP Morgan elemzői azzal a véleményükkel indokolták, hogy jóllehet az ipari rendelésállomány és a bizalmi jelzőszámok a jelenlegi negyedév kezdetén is még magasak voltak, a "külső ellenszél" azonban ha késleltetve is, de el fogja érni a magyar gazdaságot.

Emellett az állami infrastrukturális kiadások visszafogása a választások után valószínűleg szintén negatív hatással lesz a beruházásokra, jóllehet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja ezt a hatást várhatóan valamelyest ellentételezi - jósolták a JP Morgan londoni elemzői.

A cég közgazdászai közölték azt is, hogy a vártnál gyengébb második negyedévi aktivitási adatok miatt rontották a lengyel és a román gazdaságra szóló idei növekedési előrejelzéseiket. Lengyelországban a ház az eddigi 3,2 százalék helyett 3 százalékos, Romániában 3,2 százalék helyett egy teljes százalékponttal lassabb, 2,2 százalékos GDP-növekedéssel számol 2014 egészében.

Romániát - ahol negyedéves összevetésben számolva 1 százalékkal csökkent a GDP-érték a második negyedévben, és éves összehasonlításban is csak 1,2 százalékkal nőtt - a Barclays bankcsoport felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzői is "komoly negatív meglepetésnek" nevezték. A cég szakértői szerint egyelőre nem világos, hogy mi okozhatta a váratlan és meredek visszaesést a román gazdaságban, de az okok között lehet a mezőgazdasági szektor és az export gyengülése.

KSH: júniusban 11,3 százalékkal nőtt az ipari termelés

2014. augusztus 13., szerda 9:52     InfoRádió / MTI

Júniusban 11,3 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, a szezonálisan és munkanaphatással is kiigazított adatok szerint 1,8 százalékkal haladta meg a májusit - erősítette meg a részletes adatok alapján az egy héttel ezelőtt kiadott előzetes számokat szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ebben az évben júniusban - március és május után - már harmadszor mutatott kétszámjegyű növekedést az ipari termelés volumene.

A hivatal jelentése szerint a növekedést júniusban már nem csak a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok táplálták, hanem az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkeket előállító cégek teljesítménye is.

Júniusban az ipari export éves növekedése 15,1 százalékosra gyorsult a májusi 10,9 százalékról, a belföldi eladások 8,4 százalékkal nőttek az előző havi 4,6 százalékot követően.

Az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 9,8 százalékkal volt magasabb júniusban az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett, az épületeké 2,4, az egyéb építményeké 18,0 százalékkal - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 7,5 százalékkal alacsonyabb volt a májusinál. Az év első hat hónapjában a termelés 22,8 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához mérten.

A júniusban kötött új szerződések volumene 14,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Az új szerződések visszaesése ellenére az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 57,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a KSH.

Európa-csúcs

2014. augusztus 15., péntek 00:01, frissítve: péntek 08:24 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Szabó Anna

Szívmelengető adatok jelentek meg tegnap a magyar gazdaság állapotáról, és meg kell mondanunk, az utóbbi idő negatívumai – az ukrán–orosz konfliktus elhúzódása, az orosz embargó és az új geopolitikai kockázatok – után ez most nagyon ránk fért. Közel négy százalékkal fejlődött a hazai gazdaság az elmúlt negyedévben, és ezzel az egész unióban a legelső helyre kerültünk! Mivel a bűvös GDP nem a legpontosabb szám a gazdaság valódi változásainak leírására (csak még nem találtak ki ennél jobbat), ezért konkrétan nézzük meg, mi áll a javulás hátterében.

Két számjegyű fejlődést könyvelhetett el az ipari, ezen belül is az építőipari termelés, valamint az új beruházások. Bő húsz százalékkal terjeszkedett a feldolgozóipar, emelkedett a kivitel, így közel kétszáz milliárd forint exporttöbbletet értünk el egy év alatt. Több új megrendelést kapnak a hazai vállalatok, jelentősen élénkült a lakosság fogyasztása és a kiskereskedelmi forgalom. Ráadásul a növekedés immár tartósnak mondható, gyorsuló ütemű még a nullaszázalékos infláció mellett is, így végképp nem lehet azt mondani, hogy csak átmeneti folyamatról van szó, ahogy azt az ellenzék papagájszerűen ismételgeti.

A hétköznapi élet változását leginkább a lakossági vásárlások stabil emelkedése mutathatja, illetve az, hogy a foglalkoztatottak száma jóval meghaladja a négymillió főt. A vállalkozók számára az érzékelhető, hogy az alapkamat csökkentése miatt olcsóbbak a hitelek, és a jegybanki élénkítőprogram segítségével eddig már ezermilliárd forint (!) kedvezményes hitel talált gazdára a magyar cégek körében.

A növekedési hitelprogram önmagában közel egy százalékkal emeli a GDP-t, és a kerete még távolról sem merült ki. Olcsó poén lenne most szembesíteni a széteső „baloldalt”, hogy a legutóbbi időkig szajkózták: „ami most történik, az a szakadék felé viszi az országot” (Bajnai Gordoné a jogdíj). És ne bánjuk azt sem, ha a 86 éves Charles Gati és itthoni segítőtársai a tények ellenére is hiába próbálják egy hanyatló Magyarország képét felfesteni a laikus külföldiek előtt, azt ajánlgatva, hogy az EU vagy Amerika vezessen be szankciókat hazánk ellen – már amíg nem tör ki itthon az általuk erősen vizionált civil forradalom. És ne sajnáljuk Olli Rehn leköszönő uniós biztost sem, amiért ismét mellétrafált egy gazdasági előrejelzésével, így minimális esélye maradt, hogy újra túlzottdeficit-eljárás alá vonhassa Magyarországot.

Ennél sokkal fontosabb, hogy a jelenlegi kilátások szerint a második fél év már nem lesz ennyire rózsás. Sújt minket az ukrán– orosz konfliktusnak az egész térségre is vetülő bizonytalansága, az orosz élelmiszer-embargó és az euróövezet (ezen belül is a német gazdaság) lassú, mindössze 0,7 százalékos (!) növekedése. Az új geopolitikai kockázatok (főként a közel-keleti helyzet elmérgesedése) pedig tartósan magas, hordónként száz dollár feletti olajárat hozhat nekünk. Az amerikai jegybank októberben végleg befejezi élénkítőprogramját, amely a globális (állam-) kötvénypiacokat, így a magyart is megrázhatja. Mindezek együttes jeleit már most láthatjuk a forint gyenge árfolyamában. És még idén rendezni kell a devizahitelek kérdését, ami súlyos százmilliárdokat jelent az államnak és a bankoknak (utóbbi csak annyiban érdekes, hogy még kevesebb hitelt fognak nyújtani). Végül visszafogottságra int, hogy a nyolc évvel ezelőtti „rekordot” most elvileg megdöntöttük ugyan, de az akkori GDP-adatban jókora részt képviselt az állam és a lakosság túlzott és fenntarthatatlan eladósodása.

Úgy könnyű volt. Így pedig – a termelés növekedésével – sokkal nehezebb…

Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság - tartós növekedést vár az NGM

2014. 8. 14. 09:00|Utolsó módosítás: 2014. 8. 14. 09:40|Gazdaság » Makrogazdaság

A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. második negyedévében 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Mik ezek?

A 3,9 százalékos növekedést alapvetően az ipar és az építőipar teljesítményének növekedése okozta. Elemzők korábban 3,5 százalékos növekedést vártak. A minden várakozást felülmúló GDP-adat miatt valószínűleg 3 százalékot is meghaladó ütemben növekedhet a gazdaság az idei év egészében.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 2006 első negyedévében volt ennél nagyobb az éves GDP-növekedés.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.

A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek - tette hozzá a KSH.

A magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedik az EU-átlagból: 2013 azonos időszakához képest 3,7 százalékkal nőtt a GDP-nk az Eurostat szerint (a KSH 3,9 százalékot jelzett). Az egész EU-ban Magyarországon kívül csak Lettország (3,5), Lengyelország (3,2), Nagy-Britannia (3,1) és Litvánia (3,0) produkált 3 százalék feletti növekedést.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint az előzetes számokból ugyan még nem látszik a növekedés struktúrája, de a KSH elmondása szerint a fő hajtóerőt az építőipar, illetve az ipari termelés bővülése adta. A statisztikai hivatal azonban hozzátette, hogy e két szegmensen kívül is növekedést mutattak a szektorok, beleértve az eddig gyengébben teljesítő szolgáltatásokat, valamint a magas bázisról induló mezőgazdaságot is.
 
Nem meglepő, hogy az ipar és az építőipar jelenti a gazdaság fő motorját. A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágak adták az ipari termelés 11,3 százalékos növekedésének fő gerincét, elsősorban az Audi és Mercedes gyárak kapacitásbővítése és a nemrégiben bevezetett harmadik műszakok miatt - véli Gabler. Az építőipart pedig a többnyire EU forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút- és közúthálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése. Az infrastrukturális projektek túlsúlya onnan is látszik, hogy a 9,8 százalékos építőipari bővülésen belül 18 százalékkal nőtt az egyéb építmény kategória, míg az épületek szektor csupán 2,4 százalékos dinamikát mutatott.
 
Az év hátralevő részében már lassulás várható Gabler szerint, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez. Ezen kívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére az Erste Bank elemzői úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP bővülés lehet az idei év egészében.

Török Zoltán , a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek kiemelte: az eddigi statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy erős lesz az idei év, erre az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi vagy a külkereskedelmi adatokból lehetett következtetni. Hozzátette: az év egészében 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható, ami "elég régen történt Magyarországon".

Az NGM úgy kommentálta az adatot: a vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat. A stabil és dinamikus növekedés szerintük elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható. A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3 százalékos értéket.
 
A kedvező adatok az NGM szerint nem meglepőek, hiszen az ipari termelés folyamatosan 10 százalékos, vagy afeletti növekedést produkál. A magyar gazdaság 2013. második negyedévétől kezdve emelkedést mutat, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik - tették hozzá.
 
A havi ágazati részstatisztikák alapján az NGM szerint valószínűsíthető, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy 10 százalékkal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20 százalék feletti növekedést mértek. A szolgáltatásoknál további bővülésére számít a szaktárca: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítmányozást segítette.
 
 A növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság  erősíti - közölte a minisztérium. A legtöbb ágazatban az egyensúlyi mutatók kedvezően alakulnak. A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is emelni fogja.

Az elkövetkező negyedévekre az NGM azt várja, hogy folytatódik a 2014 első felében tapasztalt növekedési dinamika. Ennek megfelelően a növekedés 2014 egészében várhatóan meghaladja a 3 százalékos ütemet, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3 százalékos mérték. A kedvező kilátásokat megalapozzák a rendelés- és szerződésállományi adatok, a lakásépítési engedélyek, a fogyasztói várakozások, illetve a hazai BMI (Beszerzési Menedzser Index)  javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése. Ugyanakkor figyelembe kell venni a nyugat-európai gazdaságok növekedési teljesítményét is - teszik hozzá.

Szerző: VG Online

Így fog visszacsúszni a nyolcéves csúcsról a magyar gazdaság

2014. 8. 14. 15:57|Utolsó módosítás: 2014. 8. 14. 16:07|Gazdaság » Makrogazdaság

Mik ezek?

Az előzetes adatok szerint mind a kiigazítás nélküli, mind a munkanaphatással igazított GDP-növekedés 3,9 százalék volt – elemzők 3,5 százalékos növekedést vártak –, miközben a szezonálisan és munkanaphatással igazított GDP-növekedés 3,7 százalékon alakult az előző év azonos időszakához képest.

Az első negyedévhez képest a második negyedévben a szezonálisan és munkanaphatással igazított adatok szerint a GDP 0,8 százalékkal nőtt. "A vártnál jobb GDP-növekedés sem tekinthető meglepőnek az ipari termelés, az építőipar és a kiskereskedelmi forgalom közelmúltban mért kedvező alakulása miatt" – vélekedett Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető közgazdásza.

A GDP növekedése nyolc éve nem volt ilyen magas, és meghaladja a régió többi országaiban mért növekedést, mivel a lengyel, a cseh, a szlovák és a román GDP-növekedés sorra 3,2 százalék, 2,6 százalék, 2,5 százalék, illetve 1,2 százalék volt a második negyedévben. "Az előző évhez képest mért magas növekedés motorja termelési oldalon valószínűleg az építőipar és az autóipar volt, keresleti oldalon pedig a beruházások, hasonlóan a korábbi negyedévekhez. Keresleti oldalon arra számítunk, hogy a fogyasztás jóval lassabban növekszik majd (az első negyedévhez hasonlóan), mint a kiskereskedelmi eladások" - emelte ki Kondrát.

"Ami az előrejelzésünk (3,5 százalék) és az előzetes adatok közötti különbséget illeti, úgy véljük, hogy a nagyobb mértékű növekedés oka a vártnál is dinamikusabb beruházás, a fogyasztás kissé gyorsabb növekedése és a vártnál magasabb készletek lehettek a keresleti oldalon, valamint a szolgáltatások gyorsabb növekedése a termelési oldalon" - fejtegette. 
 
Az MKB Bank elemzői úgy gondolják, hogy a növekedés a második negyedévben elérte a csúcsot, és arra számítanak, hogy a GDP-növekedés 3 százalék alá fog visszaesni az év második felében. "Ebbe az irányba mutat, hogy a kiskereskedelem növekedése a közelmúltban lassult, és az építőipar növekedési üteme is jelentős mértékben visszaesett júniusban. Várhatóan az autógyártás is lassulni fog, mivel a Mercedes és az Audi új gyárai már teljes kapacitással termelnek, jelentős új belépő kapacitásokra pedig nem számítunk" - írta Kondrát. "Végül, az EU-források lehívásának elmúlt évben látott gyorsulása sem folytatódik tovább."
 
A mai adatok alapján a kibocsátási rés a vártnál is gyorsabban záródik, ami kedvezőtlen hír az infláció és a hozamok szempontjából. Ennek ellenére nem gondoljűk az MKB elemzői, hogy a monetáris politika rövid távú kilátásai megváltoztak volna.

Matolcsy György MNB-elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy 2,1 százalékon maradhat a kamat 2015 végéig, miután 20 bázisponttal csökkentették a rátát.

Szerző: Világgazdaság Online

A magyar GDP-növekedés a legjobb az egész EU-ban

2014. 8. 14. 10:58|Utolsó módosítás: 2014. 8. 14. 11:09|Gazdaság » Makrogazdaság

Magyarország gazdasága teljesített a legjobban az EU-ban - közölte az Eurostat. A magyar gazdaság növekedését a KSH 3,9 százalékosra mérte, az Eurostat pedig ugyan csak 3,7 százalékot jelez, de még így is ez a legjobb adat Európa-szerte.

Mik ezek?

Az Európai Unió GDP-je 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben. Az eurózónában rosszabb a helyzet, ott stagnált a GDP-adat. A tavalyi év azonos időszakához képest 1,2 százalékkal nőtt az EU GDP-je, az eurózónáé pedig 0,7 százalékkal.

A magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedik az EU-átlagból: 2013 azonos időszakához képest 3,7 százalékkal nőtt a GDP-nk az Eurostat szerint (a KSH 3,9 százalékot jelzett). Az egész EU-ban Magyarországon kívül csak Lettország (3,5), Lengyelország (3,2), Nagy-Britannia (3,1) és Litvánia (3,0) produkált 3 százalék feletti növekedést. Az előző negyedévhez képest Lettország teljesített a legjobban (1,0), ott Magyarország és Nagy-Britannia 0,8 százalékos növekedéssel a második a listán.

A legnagyobb országok gazdaságai közül a brit mutató jelenti a kivételt azzal, hogy 3 százalék feletti: a német GDP 1,3, a francia 0,1 százalékkal nőtt. Recessziót Görögországban, Olaszországban, Cipruson és Finnországban mértek.

Szerző: VG Online