BPMK

Kihelyezett elnökségi ülés és szakmai nap Zsámbékon

Az október 6-án, a zsámbéki polgármesteri hivatalban tartott rendezvényen elsőként Kassai Ferenc elnök üdvözölte a megjelenteket, külön köszöntve Dauner Mártont, a MEH Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság építésjogi és hatósági főosztályának vezetőjét, és Holnapy Lászlót, az NFM Közlekedés Infrastruktúra Főosztály főosztályvezető-helyettesét, illetve megköszönte Horváth Lászlónak, Zsámbék polgármesterének, hogy helyet adott a közös rendezvénynek.

Kassai Ferenc elmondta, hogy a mostani találkozónknak is egyik célja, hogy erősítsük a Pest megyei települések és a mérnöki kamara műszaki szakemberei közötti együttműködést. Röviden szólt kamaránkról: a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, mint neve is mutatja a főváros és a megye területén élő és dolgozó műszakiak hivatásrendi kamarája. A tervező és szakértő mérnökök száma mintegy 10.000 fő, de ugyancsak ide tartoznak a műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők is. Ez összességében mintegy 20.000 kollégát jelent, akiknek adminisztratív ügyeit, és ami sokkal lényegesebb szakmai értékelését is folyamatosan el kell végeznünk. A Kamara felelőssége ugyanis, hogy az iskolai végzettséget és a szakmai gyakorlatot mérlegelve munkájához ki milyen szakterületre kaphat Tanúsítást, vagy Jogosultságot. A BPMK, a Magyar Mérnöki Kamara területi (megyei) kamarái közül a legnagyobb tagságú, az országos taglétszám mintegy felét adja.
Ezeknek a bizonylatoknak az időállóságát, a kollégák tudásának naprakészségét a kamara a saját maga által végzett továbbképzések révén biztosítja. Ebbe a rendszerbe bevonja mind a felsőoktatás, mind a gyakorlati élet legkiemelkedőbb képviselőit, elismert szaktekintélyeit.
Ennek köszönhető, hogy a hozzánk forduló, vagy velünk rendszeresen együtt működő szervezeteknek mindig tudunk megfelelő felkészültségű szakmai partnereket ajánlani.
Ezen túlmenően a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara törvény által kijelölt, felhatalmazott testületként országos feladatokat is ellát; Így: az atomenergiai minősített független szakértők jogosítása,  az épület-energetikai tanúsítványok utóellenőrzése országosan,  a külföldi diploma megfelelőség vizsgálata és nyilvántartása, valamint a határon átnyúló mérnöki szolgáltatás végzésére irányuló kérelmek elbírálása az EU tagállamok állampolgárai esetében.
Szakembereink részt vállalnak a települések engedélyezési és építés-ellenőrzési szerveinek munkájában (tervtanácsok, építéskivitelezés-ellenőrzés), ahol – a jó minőség érdekében – a vonatkozó előírásoknak érvényt szerezve a tartalmi bírálatokon túl a jogosultsági (tervezés, szakértés, műszaki vezetés stb.) kérdéseket is vizsgálják.
A BPMK kapcsolattartókon keresztül 2007-től mérnök-körök kiépítésébe kezdett, mert felismerve a mérnökök kitüntetett szerepét, helyismeretét, az egyes területek fejlődésében és fejlesztésében azt a települési önkormányzatok – feladataik megoldása során – jól tudják hasznosítani. A hálózat létrehozásának lényeges szempontja volt a patrióta gazdaságpolitika létrehozásának elősegítése.
Szinte naprakészen tudjuk jelezni, hogy hol, mikor, milyen mérnöki feladatok jelentkeznek, azaz az önkormányzatok vezetőivel és a helyi szakembereinkkel összefogva segítjük egymást az információk áramoltatásában.
E feladatok összefogása, bővítése, koordinálása a gazdaság fejlesztése érdekében folyamatos.
Jó kapcsolati rendszert alakítottunk ki a minisztériumokkal, hatóságokkal, a Magyar Országgyűlés felé. A társkamarák területi szerveivel, a társadalmi szervezetekkel és a Közép-Magyarországi oktatási intézményekkel jó szakmai kapcsolatunk van.
Nagyon fontosnak tartjuk a felnövekvő nemzedék segítését. Ezért részt veszünk a mérnökiskolák, a tudományos diákkörök, a szakkollégiumok munkájának segítésében. Ez utóbbiak közül is kiemelném az Energetikai Szakkollégiummal kialakított folyamatos kapcsolattartást.
A tudományos egyesületekkel való együttműködés és kapcsolattartás szinte mindennapos. Az együttműködéseket minden esetben megelőzi a kölcsönös tájékozódás és esetenként előadások tartása tudományos konferenciákon.
Az együttműködések célja, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a kamara és az önkormányzatok, egyéb szervezetek között közvetlen párbeszéd alakuljon ki az építés, a közlekedés, közlekedésbiztonság, a településrendezés, tervezés, tervpályázatok, közbeszerzés, az energiaügyek, közművek és hírközlés, a környezetvédelem és vízügy, valamint az ipari technológiák szakterületein.
A BPMK által – a kijelölt összekötőin keresztül – felajánlott együttműködés néhány formája:

koncepciók, stratégiák kialakítása során az adott szakterületeken javaslatok megfogalmazása,
a már kialakított koncepciók, stratégiák véleményezése,
pályázati kiírásoknál közreműködés
közös szakmai állásfoglalások kialakítása, közös kommunikáció (előzetes egyeztetés alapján),
közös munkacsoportok létrehozása,
közös rendezvények szervezése (konferencia, kiállítás stb.)

Az együttműködés eddigi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az igen hasznosnak bizonyult Budapest Főváros Önkormányzatával, egyes Minisztériumokkal és azok szakigazgatási szerveivel, de ugyancsak eredményes volt egyes fővárosi kerületekkel és néhány, a megyében tevékenykedő Polgármesteri Hivatallal is.
A közös munka akkor hatékony, ha ez a folyamat már az ötletek felmerülésénél, a pályázati célok, koncepciók, stratégiák megfogalmazásánál és a pályázatok kiírása előtt beindul, de kevésbé lesz eredményes, ha csak a döntéshozatali fázisra korlátozódik.
A mérnöki tudás az ország jövőjének a záloga. Célunk többek között, hogy a felnövekvő nemzedék is felfedezze a mérnöki szakma szépségeit, ezáltal is csökkentve a mérnökhiányt.
Horváth László Zsámbék polgármestere köszöntötte a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara elnökségét és a Szakmai nap előadóit. Elmondta, hogy megtiszteltetés számukra a közös rendezvény. Nagy lehetőségnek tekinti az együttműködést, mert számtalan olyan problémájuk van, amik megoldásához nélkülözhetetlen a mérnöki segítség. Kérte, hogy a jövőben a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara támogassa Zsámbékot. Előre is köszönte a mérnöki segítséget.
A köszöntéseket követően sor került Zsámbék Polgármesteri Hivatala és a BPMK között létrejött együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására.
Kassai Ferenc elnök az együttműködés kapcsolattartói feladatainak ellátására Schuszter Gábor építőmérnök tagunkat kérte fel.
Dauner Márton MEH főosztályvezető a Miniszterelnökség nevében üdvözölte a megjelenteket és elmondta, hogy nagyra értékeli az államtitkárság is a mérnöki kamara és az önkormányzat közötti együttműködéseket. Az épületenergetika és az energetikai tanúsítás aktuális kérdéseiről címmel tartott előadást. Ismertette energiastratégiai célértékeket. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint az épületek energiafelhasználásánál 2020-ra 49 PJ/év, 2030-ra 111 PJ/év) primerenergia megtakarítás a cél. Ismertette az épületenergetika céljait és feladatait.  A meglévő épületállománynál elérendő energia megtakarítások érdekében hozott intézkedések, új épületekre, az előírások szigorítása, felülvizsgálata. Kiemelte a K+F tevékenység, az innováció, a tudás, képzés és az információ átadás szükségességét.
Ismertette az épületenergetikai tanúsítás szabályozásának változásait, amelyek 2016.január 1-vel lépnek hatályba.
A BPMK által végzett utóellenőrzési tevékenységet rendkívül hasznosnak tartja. Megállapította, hogy a hazai épületenergia felhasználás racionalizálása csak az együttműködő mérnöki tudással oldható meg.
Holnapy László főosztályvezető-helyettese Közlekedési infrastruktúrafejlesztések Pest megyében címmel tartott előadást. Bemutatta a 2010-2015 közötti időszak jelentősebb fejlesztéseit, a folyamatban levő fejlesztéseket és a középtávon megvalósítani tervezett fejlesztéseket. Elmondta, hogy Pest megye centrális elhelyezkedése miatt meg kellett találni azokat a forrásokat, amelyekkel a közlekedésfejlesztések megvalósíthatók, tekintettel arra, hogy az EU-s források erre nem adnak lehetőséget. A 2010-2015 közötti időszak jelentősebb fejlesztései között; az M0 autóúti fejlesztéseket, az M31 gödöllői átkötést, az 31. sz. főút Pest megyei szakaszának fejlesztését, az 5101 jelű út Csepel szigeti gerincút és a Csepel szigeti gerincút halásztelki ágának kiépítését nevezte meg.  Ismertette a 2014–2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listájáról szóló 1696/2014. (XI. 26.) Kormányhatározatot. Elmondta, hogy a Kormányhatározat tartalmazza a TEN-T közúti projektlistát mind a kivitelezés alatt álló KözOP-IKOP forrásokból szakaszolt projekteket, mind a 2015. január 1. után indítani tervezett projekteket.  Beszélt a TEN-T-n kívüli közúti projektekről és a nemzeti költségvetésből megvalósítani tervezett projektekről. Rövid tájékoztatást adott a Kormányzat gyorsút fejlesztési elképzeléseiről is.
Kassai Ferenc elnök zárszavában megemlékezett 1849. október 6-áról, mely napon Arad városában tizenhárom bátor, hősies, és megbecsült magyar hazafit ítéltek halálra és hajtották végre a kivégzést. A halálraítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért. Emlékükre egy perces főhajtással tisztelegtek a szakmai nap résztvevői.
A szakmai nap lezárását követően megkoszorúztuk Kluka Mihály 1848-as honvéd tizedes sírját, megtekintettük a Romtemplomot tárlatvezetéssel, részt vettünk íjászbemutatón, pompos sütésen a falu kemencéjében, végül pedig gyönyörködhettünk a Lochberg Tánccsoport előadásában.