BPMK

Fókuszban a Műegyetem

Idén is bemutatták friss tudományos eredményeiket a Kutatóegyetemi Kiemelt Kutatási Területek szakemberei a Fókuszban a Műegyetem címmel rendezett konferencián.

„Itt az ideje, hogy közkinccsé tegyük az iparral ápolt egyetemi kapcsolataink legjobb gyakorlatait, segítve mind ezek átadását, mind saját együttműködéseink új minőségének megteremtését” – e gondolatokkal nyitotta meg a Fókuszban a Műegyetem és az ipar együttműködése 2015 című konferenciát a BME rektora. Péceli Gábor – aki a napokban fejezi be rektori pályafutását és adja át hivatalát Józsa János új rektornak – emlékeztetett arra, hogy a Kutatóegyetem címet 2009-ben kapta először a BME négy másik intézménnyel együtt. A BME 2013-ban ismét elnyerte e minősítést, immár 5 másik egyetemmel együtt.
Péceli Gábor beszélt a források szűkösségéről, „az egyetem zárolt összegektől terhes, nehéz éveken van túl”, ám úgy ítélte meg, hogy ma már újra fejlődő pályára állt. „A megújulás és a folytonosság egyaránt tetten érhető ma” – mondta végül, utalva a rektori éveit július 1-ével kezdő új vezetőre. Józsa János akadémikus zárszava a konferencia végén hangzott el.
„A világszínvonalú kutatás az ország versenyképességének egyik pillére, a felsőoktatási intézmények pedig a vállalati és a közösségi innováció legfontosabb szolgáltatói" – erről már Palkovics László felsőoktatási államtitkár beszélt a felsőoktatási stratégiáról tartott előadásában. Kifejtette, a stratégiában megfogalmazott küldetések között szerepel a vállalatok és az intézmények kapcsolatrendszerének megerősítése, az oktatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerének megteremtése, a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzésének segítése, valamint az idegen nyelven folyó képzések, illetve a külföldi hallgatók arányának növelése.
Arra biztatta a BME vezetését, hogy világosan fogalmazza meg, hogy a BME „mely területeken váljon vonzóvá a külföldi hallgatók számára is, és azokat erőteljesen fejlessze”. A létrejövő Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központok erre is lehetőséget kínálnak. „Ehhez persze megkerülhetetlen az oktatási és a kutatási infrastruktúra megújítása” – tette hozzá. Palkovics László érvelt a kutatásfinanszírozás rendszerének átalakítása mellett is, úgy, hogy az a nemzetközi versenyképességet és az erőforrás-koncentrációt támogassa. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosítását részletezve megerősítette, hogy létrehozzák az alkalmazott tudományok egyeteme intézményét a duális képzés folytatására, valamint a mesteroktatói munkakört a tudományos fokozattal nem rendelkező, ám tekintélyes gyakorlati tapasztalatú, ún. ipari professzoroknak. Bejelentette, hogy a módosítás nyomán azonos fenntartóhoz tartozó intézmények egymás telephelyén is indíthatnak képzéseket.
„A K+F+I területén végzett egyetemi vállalkozási tevékenység mentesül az államháztartási törvény szigorú szabályozása alól” – jelentette be az államtitkár. „Mindez rugalmasabb és életszerűbb működést tesz lehetővé, a profitot pedig az egyetem a saját fejlesztésére fordíthatja, hasonló szabadságfokkal, mint az akadémiai vállalkozások.” „Magyarország a magas hozzáadott értékű termelés tekintetében az OECD vezető országai között szerepel” – emlékeztetett Palkovics László, azzal, hogy a kormányzat számít a BME-re a tudományos utánpótlás fellegváraként is.
(Forrás: bme.hu)