BPMK

Pozitív várakozások az építőiparban


A mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb. Az ország energiafelhasználásának pedig közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható.

Tehát egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra.
A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Az ehhez szükséges tervezői és kivitelezői kapacitás, rendelkezésre áll ma hazánkban. Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma-és fűtés rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el. Az épületenergetikai felújításokat azonban csak komplexen szabad elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is.

A teljes cikk a Magyar Idők, 2016. január 20-ai számában jelent meg.