BPMK

BPMK

BPMK (7)

BPMK stratégiai együttműködést kötött cégek névsora és kedvezményei

A kölcsönös előnyökön alapuló megállapodással mérnöki kamaránk együttműködési megállapodás kötött különböző cégekkel, hogy aktív tagjaink jelentős kedvezményekkel vásárolhassanak és igénybe vehessenek minőségi szolgáltatásokat, a meghatározott kedvezményeket nyújtó vállalkozások termékeiből és szolgáltatásaiból.

  • Kategória: BPMK
  • Írta:

Minősítések

BPMK minősítési tevékenysége

A BPMK Minősítő Bizottsága - szerepkörét a BPMK 2014-es évben a Véleményező Testület vette át.

Elnök:         Kassai Ferenc
Társelnök:     dr. Bende Zoltán
Titkár:        dr. Ronkay Ferenc

Tagok:     dr. Csorja Zsuzsanna, dr. Kajtár László, Hamarné Szabó Mária, Sipos Miklós, dr. Visontai József
    
A testület feladatkörébe tartozik:
•    tagfelvételek előkészítése
•    tervezői, szakértői minősítések előkészítése
•    felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri minősítések előkészítése

A BPMK Ekvivalencia (Honosítási) Testület tagjai:

Testület vezetője: dr. Csorja Zsuzsanna
Tagok:     dr. Kajtár László, dr. Kovács Oszkár, dr. Mecsi József, Némethy Zoltán

A testület feladata a külföldi végzettségek hazai megfeleltetésének megállapítása (honosítás) és nyilvántartása országos szinten a kamarai hatáskörbe került jogosultságok esetében.

A BPMK Felvonó és Mozgólépcső Minősítő Testület tagjai:

Testület vezetője: Némethy Zoltán
Tagok:     Darabos Zoltán, eseti tagok

A jogszabályban rendezett tevékenység esetében külön minősítő bizottságnak kell eljárnia.
A Testület tevékenységét, a jogszabályok és a kamarai szabályok szerint végzik. A szakmai tagozatok részére megküldjük azokat az ügyeket, amelyeknél, speciális ismeretek szükségesek, illetve a jogosultság kérés jellege miatt szükséges. Amennyiben a kérés nem teljesíthető, igyekszünk a kérelmezővel tisztázni, hogy esetleg milyen másfajta jogosultság (pl. teljes körű helyett korlátozott) adható az adott esetben. A döntések kevesebb, mint 1%-át nem fogadják el a kérelmezők.

Kapcsolatok

BPMK kapcsolatai

Kamaránk az ország teljes tagságának mintegy felét soraiban tudó mérnöki köztestület; igen kiterjedt és sokrétű kapcsolatokkal rendelkezik.
A működés és szervezettség szempontjából legfontosabbak:
-     a kamarai belső kapcsolatok az országos szervekkel, a területi kamarákkal és a tagozatokkal,
-     a megkülönböztetett figyelmet érdemlő, más köztestületekkel, társadalmi és civil szervezetekkel ápolt kapcsolatok,
-     továbbá az ország, a mérnökség és a kamara érdekeit szolgáló parlamenti és kormányzati szakmai kapcsolatok.

Belső kapcsolatok

A BPMK és az MMK közötti napi kapcsolattartás eredményesen működik. A szakcsoportokat a szakmai tagozatokkal összhangban működtetjük. A területi kamarákkal az új jogszabályok megjelenése miatt sűrűn egyeztetünk. A titkári értekezleteken több ügyintézővel is képviseltetjük magunkat.


Társadalmi és civil kapcsolatok

Számos társadalmi és civil szervezettel kerültünk kapcsolatba. Ebből kiemelhető:
-    a társ szakmai kamarák közül kiemelhető kapcsolatunk van az Építész Kamarával, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Kamarával,
-    Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft -vel
-    a MTESZ-szel és tagszervezeteivel ápolunk jó kapcsolatot,
-    a Magyar Mérnökakadémiával is tartjuk a kapcsolatot,
-   részt veszünk a különböző, egyéb szakmai szervezetek (ETE, ÉVOSZ, FAT, MET, MFTTT stb.) munkájában a mérnökség érdekeinek képviselete, valamint a szakmai tapasztalatok átadása és érvényesítése érdekében.
-    A működési területünkön levő műszaki felsőoktatást végző intézményekkel szoros kapcsolatot ápolunk.
-    Mecsi József a BPMK alelnöke a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) Műszaki Szakbizottságának választott tagjaként vesz részt a bizottság munkájában.
Együttműködéseink sorából kiemelhető:
•    2014. januárban a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara csatlakozott a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodáshoz. Az oklevelet Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke vette át. Az Együttműködési Megállapodás – összhangban „A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányaival” – a járműiparban jelentős képzési és tudományos kompetenciával bíró felsőoktatási intézmények együttműködésén és a járműgyártó gazdasági szervezetekkel való szoros kapcsolaton alapul. Az együttműködés irányulhat a mérnökképzés tartalmi és módszertani fejlesztésére, a gyakorlati képzés megszervezésére, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására, pályázatok kidolgozására és lebonyolítására. Az együttműködő partnerek a kooperáció és munkamegosztás révén összehangolják tevékenységüket, a járműipar számára fontos mérnökképzésben, az oktatás fejlesztésében és a járműipari kutatás terén.
•    2014. április 24-én a BPMK, a HUNKOR, és a Vegyészmérnöki Tagozat képviselői megállapodtak, hogy együttműködnek a különböző szakterületeken működő mérnökök a fő tevékenységük támogatását biztosító korrózióvédelmi továbbképzésében, korrózióvédelmi mérnökök továbbképzésében, minősítésében, tanúsításában, a szabványosítás, műszaki szabályozás szakértői, javaslati és véleményezési munkáiban, való részvételben.
Az együttműködés célja a tervező-, szakértő-, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr mérnökök gyakorlati, a mérnöki munka minőségét, megalapozottságát segítő korrózióvédelmi ismereteinek aktualizálása, bővítése, a képzés, tudás ellenőrzés folyamatába szakértői közreműködés biztosítása.
•    Ún. „Mérnökiskolát”-Mentori program. A MMK 2013. évi közgyűlésén elfogadott és a
   2013. novemberben meghirdetésre került „mentori program” megvalósításában kiemelkedő
   szerep hárul a szakmai tagozatokra és a területi kamarákra, a rendszer koordinátorára, vala-
   mint a kapcsolattartásra és a program működtetésének segítésére, a területi kamarák javasla-
   ta alapján kijelölt ún. régió felelősökre (területi összekötőkre). A BPMK az általa kezdemé-
   nyezett „mérnökiskola” szervezése során már számos tapasztalatot szerzett, a kommunikáci-
   ós rendszert és az adatbázist célszerű a szerzett tapasztalatok felhasználásával kialakítani.


Állami kapcsolatok

A területi kamaránk elnöke Kassai Ferenc a BPMK elnöke az MMK alelnöke évek óta az MMK kormányzati összekötője.
Elnök úr képviseli a kamarát a parlament, különböző bizottságaiban, az MMK parlamenti összekötőjeként. Részt vesz a parlament plenáris ülésein, közvetlenül, vagy közvetve – szakértőként– bekapcsolódik a különböző parlamenti bizottságok munkájába amiből kiemelhető:

•    az Önkormányzati és településfejlesztési bizottság,
•    a Gazdasági és informatikai bizottság,
•    a Fenntartható fejlődés bizottság

Ezáltal a szakma és a mérnökség érdekeit szolgáló javaslatokat közvetlenül megteheti a kamara.

A Belügyminisztérium által alapított Országos Építésügyi és Településendezési Tanács a BPMK   elnöke, tagjai, aktívan vesznek részt az OÉTT bizottságainak munkájában.
Mecsi József a BPMK alelnöke a BM OKF Iparbiztonsági Tanácsadó testület tagjaként 2012-től vesz részt a bizottság munkájában.


Együttműködési megállapodások

•    Pest Megyei Kormányhivatallal (PMKH) 2011. évben kötött együttműködési megállapodás keretén belül a BPMK építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez a  PMKH, Gödöllői Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatal megbízásából. Az építésfelügyeleti hatóság éves ellenőrzési ütemterv összeállításában részt veszünk továbbá  a helyszíni ellenőrzések alapján javaslatokat dolgozunk ki.
•    Együttműködési megállapodást kötött 2013. novemberében a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. az energetikai ellenőrzések elvégzésére. Épületenergetikai ellenőrzést az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 1997. évi LXXVIII.törvény 38/C §-a kijelölése alapján végzi a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara (BPMK), az ország minden részéről bevont szakemberek hathatós közreműködésével.
Az energetikai tanúsítás egyfajta mérés, amit mérnökeink jogszabályok által meghatározott módon kell, hogy elvégezzenek. Ennek eredménye egyrészt lakosságunk tudatosságát növeli, de befolyásolja az ingatlan értékét, bérbeadás esetén a bérleti díjat, de a különböző pályázatokon elérhető támogatások összegét is. Az ellenőrzés elvégzésében a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarára (BPMK) jelentős szerep hárul.
•    Egyeztető megbeszélést tartott a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Építésügyi Hivatala. A kötendő együttműködési megállapodás célja, a Minisztérium által tervezett építésüggyel kapcsolatos szakmai konferenciákon való közreműködés.
•    2014. márciusában a BPMK és a Belügyminisztérium OKF Iparbiztonsági Főfelügyelősége együttműködési megállapodást készített elő az iparbiztonság területén működő szakértők tevékenységének végzésére vonatkozó szabályozás kidolgozásában, továbbá a szakértői tevékenység engedélyezésében és nyilvántartásba vételében.  
Önkormányzati kapcsolatok

A BPMK – a 2007. év vége óta kialakított a fővárosi kerületek és Pest megyei térségek jelentős részében – a kapcsolattartói együttműködések keretében vesz részt a régió mérnöki munkát igénylő feladataiban.
Az együttműködés célja, hogy a Kamara és az Önkormányzat között közvetlen párbeszéd alakuljon ki az építés a közlekedés, településrendezés, tervezés, tervpályázatok, közbeszerzés, az energiaügyek, közművek és hírközlés, a környezetvédelem és vízügy, valamint az ipari technológiák szakterületein a fenntartható fejlődés érdekében. Az együttműködés célja továbbá, hogy a kerületekben és térségekben lakó kamarai tagok tevőlegesen is részt vehessenek a kerület fejlesztési koncepciójának kialakításában, ezáltal erősödjön a lokálpatriotizmus.
•    2014. évben megkötött együttműködéseink sorából kiemelhető Budapest Főváros Önkormányzata és a BPMK  közötti együttműködési megállapodás előkészítése. A Felek közötti együttműködés lehetőséget kínál arra, hogy a műszaki-mérnöki szakterületek a jelenleginél hatékonyabban érvényesítsék a fővárosi érdekeket, illetve, hogy a fejlesztések és az innováció területén a Felek által – a preambulumban megfogalmazott célok elérése érdekében – végzett tevékenységek összehangolt keretek között kerüljenek megvalósításra. Az együttműködés szakterületei közlekedés, közművesítés, vizeink-vízpartjaink rendezése, energia,  energetika környezetvédelem.
•    Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás keretén belül a BPMK tagjai esetenkénti segítséget nyújtottak a településrendezés, építési hibák, építés és közlekedés, környezetvédelem és vízügy, energia ügyek, közművek és hírközlés szakterületeken.
•    Együttműködési megállapodás keretében a kamara elnöke Szalay Gábort bízta meg a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata felé kapcsolattartói tevékenység ellátásával. A kapcsolattartó feladata az önkormányzaton  belül a különböző vezetői szinteken olyan formális és informális kapcsolatrendszer fenntartása, mely a mérnöki szempontok érvényesítését az önkormányzat munkájában lehetővé teszi.  .
Címszavakban néhány az utóbbi évben elvégzett, vagy folyamatban lévő munkák közül:

- Zöld Zugló Energia Stratégia Koncepció kidolgozásában és a pályázat kiértékelésében való közreműködés
- Thököly út forgalomcsillapítása érdekében létrehozott munkacsoportban való közreműködés
- Főváros kelet-nyugati közlekedési tengelyével kapcsolatos szimpózium előkészítése, megszervezése, sikeres lebonyolításban való tevékeny részvétel
- Rendszeres részvétel a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) belül működő, a főváros közép és hosszú távú közlekedésfejlesztésének előkészítésével foglalkozó Balázs Mór Bizottság ülésein.
- Kapcsolattartói részvétel a lakossági fórumokon és - meghívottként - a képviselőtestületi üléseken, valamint a Zuglói Vállalkozói Klub rendezvényein
- ZKSZT -vel kapcsolatban felmerülő módosítási igények folyamatos figyelemmel kisérése, módosítások javaslatok véleményezése, részvétel a jóváhagyási folyamatokban
- Dr. Neuschloss Kornél építész (Fővárosi Állatkert főépítésze) emlékére, emléktábla állítás előkészítése születésének 150. évfordulójára
- Felsővezetői szintű kapcsolattartás a Zuglói Vagyonkezelő Zrt.-vel

Az együttműködés több mint három éve eredményesen zajlik. A kapcsolattartó tevékenységét Zugló polgármestere illetve főépítésze több alkalommal köszönő levéllel méltányolta.


Részt veszünk a Fővárosi Tervtanács munkájában

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara képviselője rendszeresen részt vesz a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája által szervezett Fővárosi Szabályozási Kertterv (FSZKT) eseti módosításainak előkészítő szakmai véleményezésében és azok egyeztető tárgyalásain. A szakmai véleményezés az FSZKT eseti módosításaiban érintett kerületi kapcsolattartók bevonásával észrevételei, javaslatai  figyelembe vételével készül. Pl.: V.; VIII.; IX.; XIV.; XVI.; XVII.; XVIII.; XX. kerület

Cégkapcsolatok

A BPMK folyamatosan kapcsolatban áll a működési területén lévő cégekkel, különösen azokkal, amelyeknél jelentős számú mérnök dolgozik. A kapcsolat kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, a rendezvényszervezésre, továbbképzésekre.

Sajtó-, médiakapcsolatok

Kamaránk mind a szakmai, mind az országos sajtóban intenzíven jelen volt, minden, a mérnöki világot érintő, és országos figyelemre számot tartó kérdésről kifejtette a véleményét. (Klubrádió több műsorában, Info rádióban, az ATV-ben, Magyar Televízió Híradó c. műsorában, Echo Tv-ben, Kossuth rádióban, Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, Magyar Hírlapban, az Egyenlítőben, és a Mérnök Újságban, emellett internetes honlapokon és az Önkormányzatok által kiadott, jelentős példányszámban megjelenő helyi lapokban).

Feladatok

A BPMK feladatai

Szakmai érdekvédelmi és működési feladatok  

•    Közreműködünk a mérnöki tevékenységek minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében.
•    A mérnöki hivatás és tevékenység széleskörű társadalmi elismertetése és társadalmi beágyazódása érdekében - elsősorban az önkormányzati kapcsolattartókon keresztül – kapcsolatot létesítünk a különböző szintű államigazgatási szervekkel, és aktivizáljuk a helyi kamarai tagokat.
•    Ellenőrizni kell, hogy tagjaink, valamint meghatározott gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenysége és a tevékenység minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben el kell járni, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kell kezdeményezni.
•    Kivizsgáljuk a tagjainkat érintő szakmai és etikai panaszokat, eljárunk e panaszok okának mielőbbi megszüntetésében.
•    Támogatjuk a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai közéletbe való bekapcsolódását.
•    Együttműködünk a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel.
•    Figyelemmel kísérjük és nyilvántartjuk a tevékenységi kört érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.
•    Fejlesztjük nemzetközi és regionális kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján.
•    A gyakran nem mérnökök által ellátott, mérnöki felkészültséget igénylő területeken a döntéshozatalba mérnökök bevonásának szorgalmazása (például települési önkormányzatoknál főmérnökök alkalmazásának szorgalmazása).
•    A mérnökök tudásának további fokozása érdekében továbbképzéseket szervezünk.
•    Tagjainkat és az érdeklődőket folyamatosan tájékoztatjuk a mérnöki területeken fontos információkról (Mérnök Újság, honlap).
•    Rendezvényeket szervezünk a mérnöki munka elismertetése érdekében, és részt veszünk a mérnöktársadalmat érintő fontosabb rendezvényeken.


Továbbképzési feladatok

A Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. akkreditált intézményként 2010-ben egyrészt jelentős előrelépést tett a továbbképzések területén, [(103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól], másrészt folytatta a korábbi években megkezdett tevékenységét (szakvélemények készítése, szakkönyvek forgalmazása).

Elektronikus Építési napló
2013-ban számos építési jogszabály változott, ennek részeként "útjára indult" az elektronikus építési napló.
A Magyar Mérnöki Kamara, más kamarák és érdekvédelmi szervezetek feladatul kapták oktatók kijelölését, akik a szakmagyakorlók képzését fogják megvalósítani. Ehhez a feladathoz igazodva a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 19 fő oktatót jelölt, ők önkéntesen vállalták az oktatásokon való részvételt. Képzésüket a Belügyminisztérium szervezte és bonyolította több csoport részére 2-2 nap keretében (1 nap elméleti, jogszabályi alapok, 1 nap gyakorlati foglalkozás). A 19 fő delegálásával a BPMK adta a legnagyobb létszámú oktatói gárdát.
Szakmagyakorlóink részére a képzéseket 2013. július hónaptól hirdettük, majd az első képzésünk augusztus 5-én valósult meg (országosan elsőként). Figyelembe véve a jogszabály akkori állapota szerinti bevezetési kötelezettséget augusztus hónapban heti 1-2 képzést sikerült hallgatósággal megtölteni (8-17 fő).
Az október 1-i bevezetéshez közeledve az érdeklők és jelentkezők száma is jelentősen növekedett. Szeptember második felétől, december közepéig heti 5-8 csoport indítása vált szükségessé. Jelentkezőket igyekeztünk nem visszautasítani, ha a napi jelentkezők száma meghaladta a 24-25 főt, ketté bontva a csoportot tartottuk a képzéseket. Meghirdetésre került képzések mindenki (kamarai tagságtól függetlenül) jelentkezhetett. Ezzel párhuzamosan több céggel is együttműködési megállapodás keretében képeztük munkavállalóit. Nyilvános képzéseinket, a jelentkezők érdekeit, lehetőségeit figyelembe véve a Lurdy Házba szerveztük, itt további járulékos költségeik nem jelentkeztek (pl. parkolás).
Minden képzésünkre biztosítottuk az internet elérést a résztvevők részére. Lehetőség volt az oktatáson saját számítógép használatára, illetve aki nem rendelkezett ilyen eszközzel, annak biztosítottuk a bérlés lehetőségét. Előzetesen megadtuk milyen felkészítés szükséges a számítógépekre, aki ezt nem tudta magának megoldani, a helyszínen segítséget nyújtottunk a telepítések elvégzésében, beállításokban és egyéb jelentkező műszaki problémák megoldásában.
Képzéseink időbeosztása:
2 tanóra jogi képzés: vonatkozó jogszabályok és elméleti alapok (túlnyomó többségében a joganyag kidolgozásában, módosításában résztvevők voltak előadóink)
6 tanóra gyakorlati képzés: építőiparban gyakorlott, BM képzését elvégzett oktatókkal oldottuk meg.
Minden csoport megszervezésénél törekedtünk a kiscsoportos képzési formára, a téma minden esetben megkívánta. Amennyiben a hallgatóság létszáma (csoportonként) meghaladta a 15-20 fő, abban az esetben 2 fő gyakorlati oktató állt rendelkezésre.
Már az oktatások alkalmával is mutatkoztak problémák:
•    több kolléga nem rendelkezik megfelelő eszközökkel (laptop, szkenner,stb.), mobilnettel
•    számos szakmagyakorló számítástechnikai ismeretei, gyakorlata hiányos
•    több esetben a fogalomrendszerbeli eltérések okoznak értelmezési zavarokat
•    rendszerbe belépéshez ügyfélkapus regisztráció szükséges (ezzel kevesen rendelkeznek még), melyről most felvilágosítást kapnak
•    offline módú használat (ÁNYK program) nem felhasználóbarát.


Atomenergetikai szakértők

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályba lépésével 2012-től mérnöki kamarai hatáskörbe került a jogosultságok kiadása, más jogosultságoktól lényegesen eltérő feltételekkel. A jogosultságok elbírálását országos hatáskörrel a BPMK működteti, a jogosultságok kiadását az egyes területi mérnöki kamarák végzik, a kérelmezők lakcímének megfelelően.

Adatok:

Év 2012 2013 Összesen
Kérelmet benyújtók száma:
Ebből BPMK:
172
136
39
25
211
161
Jogosultságot szerzett:
Ebből BPMK:
165
129
33
21
198
150
Jogosultságot nem szerzett:
Ebből BPMK:
7
7
6
4
13
11
Elutasítás:
Ebből BPMK:
6
6
3
2
9
8
Egyéb (felfüggesztés, minősítés folyamatban):
Ebből BPMK:
1
1
3
2
4
3

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet egyes szakterületeken (NSZ-4, NSZ-5, NSZ-8, NSZ-10 szakterületek felosztása és az NSZ-9 és NSZ-16 szakterületek átnevezése) kötelezővé tette az érintett területeken nyilvántartott független műszaki szakértők átsorolását: a korábbi engedélyek visszavonását és helyettük a módosított jogszabálynak megfelelő szakterületre vonatkozó határozatok kiadását. Az átsorolást hivatalból lefolytatott eljárásban kellett végrehajtani, eljárási díjat nem lehetett megállapítani. Az átsorolást a rendelet kihirdetését követő 60 napon belül kellett végrehajtani, 2013.08.06-ig. A BPMK a jogszabály rendelkezéseit határidőre végrehajtotta. A jogszabály módosulása miatt 205 határozatot hoztunk.
A jogszabály módosítása miatt új szakterületként jelent meg az NSZ-17 Atomerőmű üzemeltetése szakterület, melyre 5 fő szerzett jogosultságot a módosított jogszabály hatálybalépése óta.
 
Az atomenergiai minősített független szakértők száma 2014. március 31-én

Szakterület száma Szakterület megnevezése
1. 15  Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése
2. 22  Termohidraulika
3. 16 Valószínűségi biztonsági elemzések
4.1. 12 Gépészet – emelőgépek
4.2. 73 Gépészet - energetikai és áramlástani gépek
4.3. 3 Gépészet – épületgépészet
5.1. 37 Nyomástartó berendezések
5.2. 17 Nyomástartó berendezések - (ASME BPVC III.)
6. 21 Anyagtudomány, anyagvizsgálat
7. 18 Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok
8.1. 24 Villamos technológia - erősáramú villamos technológia
8.2. 4 Villamos technológia - gyengeáramú villamos technológia
9. 54 Villamos technológia - Mérés- és irányítástechnika
10.1. 9 Vegyészet – vízkémia
10.2. 9 Vegyészet – radiokémia
10.3. 10 Vegyészet - nukleáris kémiai technológia
11. 25 Sugárvédelem
12. 2 Proliferáció-állóság
13. 5 Nukleáris védettség
14. 6 Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása
15. 12 Nukleárisbaleset-elhárítás
16. 8 Minőségügy, irányítási rendszerek
17. 5 Atomerőmű üzemeltetése

atomenergia


Határon átnyúló kérelmek

2013. évben összesen 25 db kérelem érkezett, egyes kérelmezők több területre is kérték az engedély megadását.
Az alábbi négy területre irányultak a kérelmek:
- tervező                            11 db
- szakértő                            1 db
- felelős műszaki vezető    19 db
- műszaki ellenőr                 1 db

A kérelmező személyek állampolgársága és a kérelem jellege (új vagy hosszabbítás) szerinti megoszlás:

Állampolgárság Új Hosszabbítás Összesen
Spanyol   8 8
Olasz 7   7
Szlovák 2   2
Német 1 1 2
Cseh 2   2
Angol   1 1
Horvát  1    1
Osztrák    1  1
Román    1  1
Összesen   13  12  25

Külföldi diploma megfelelőség elismerése

A 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről és a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról alapján végezi a BPMK a külföldi diploma megfelelőség elismerését.

Összesen 10 db kérelem érkezett.

Diplomát kiállító ország szerinti megoszlás:

    Románia               8 db
    Anglia              1 db
    Ausztria             1 db
    Összesen            10 db

Végzettség szerinti megoszlás:

    Építőmérnök            6 db
    Villamosmérnök            2 db
    Kohómérnök            1 db
    Szakközépiskola (gépipari)            1 db    

A kérelmek elbírálásánál nem merült fel probléma.


Energetikai tanúsítások utóellenőrzése

Az épületek energetikai tanúsításának jelentősége és minőségellenőrzése

Az energiafelhasználás és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését döntően befolyásolja az épületek energiafelhasználásának mérséklése. Ezt a folyamatot indította el az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/ EK direktívája, mely az épületek energetikai értékeléséről szól. Később az Európai Bizottság és Parlament 2010-ben elfogadta az EPBD Recast-ot, amely a korábbi épületenergetikai irányelv helyébe lépett. Megfogalmazta a további tennivalókat, köztük előírta 2018-ra és 2020-ra a „közel nulla energiaigényű” épületek létesítését. A folyamat részeként a tagországok, így Magyarország is kidolgozta az épületek energetikai értékelésének módját (7/2006 (V.24) TNM rendelet) és a tapasztalatok figyelembevételével a Recast szerint átdolgozta (40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet).
Ahhoz, hogy jól megalapozott terveket készíthessünk szükséges egy reális energetikai szempontokat figyelembe vevő állapot-felmérés az épületeinkről.
Remélhetőleg ezzel a tevékenységgel is elősegítjük az épületenergetika fontosságának ismertté tételét, az épületek tervezőinek, kivitelezőinek, használóinak, tulajdonosainak szemléletét tudjuk abba az irányba módosítani, hogy az épületenergetika mindig megkapja azt a hangsúlyt, ami szükséges. Ha az épület már megvan, akkor a további használat szempontjából az energetikai fejlesztés előnyös, mert ez is a rezsi csökkentésének egyik módja, de járulékos előnyökkel is jár, növekszik a komfort, rendszerint az épületek csendesebbek lesznek, és a nyári túlmelegedés csökken. Az épületek energetikai helyzetének javítása a hazai szűkös energialehetőségek javítása mellett jelentős munkaerő hasznos lekötését is szolgálja.
•    2009. január 1-vel lépett hatályba a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely Magyarországon is kötelezővé teszi az épületek energetikai tanúsítását a következők szerint:
az épületek energetikai tanúsítványát kötelező beszerezni 2009.01.01-étől
– az építtetőnek az új épületekhez és
– a tulajdonosnak az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú
    közhasználatú meglévő épületekhez,

•    2011. dec. 31-től kötelező az energia tanúsítványt beszerezni a tulajdonosnak, ha
– ingatlanát (önálló rendeltetési egységét, lakását) értékesíteni kívánja, vagy
– 1 évet meghaladóan bérbe adja.

A rendelet összhangban van a 2002/91/EC irányelvvel, és mindenben megfelel az irányelv előírásainak. Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján meghatározható az önálló rendeltetési egység minőségi osztálya.

A számításokat a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben meghatározott módszer szerint kell végezni és az épület összesített energetikai jellemzőjét primer energiában kell megadni. Referenciaként a földgázt választották, és ehhez viszonyítva határozták meg a többi energiahordozóra vonatkozó primer energia átváltási tényezőt.

A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szól az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Rögzíti a tanúsítás szabályait, tartalmi követelményeit, a tanúsítás végzőjével szembeni követelményeket. A fajlagos primerenergia felhasználás alapján (kWh/m2 a) meghatározza az energetikai minősítési osztályokat.
A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott, az Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus programjának segítségével (e-tanúsítás) állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány-azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. Az építési műszaki dokumentumok központi tervtárát 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet kijelölése szerint a Lechner Lajos Tudásközpont (korábban VÁTI Nonprofit Kft.) üzemelteti.
176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 9/A§ intézkedik a tanúsítványok minőségellenőrzéséről is.

 „(2) A tanúsítvány utóellenőrzése során
a) a megjelölt határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek jellemzőinek megfelelő megállapítása, az energetikai minőségtanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága,
b) a tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítása és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége
kerül ellenőrzésre.
(3) A hivatalos tanúsítványok éves mennyiségének véletlenszerűen kiválasztott 2%-a esetében kell a (2) bekezdés a) pontja szerinti, és 0,5%-a esetében kell a (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést elvégezni.

(5) A tanúsítvány utóellenőrzéséről a tanúsítót írásban értesíteni kell. A tanúsító köteles együttműködni a tanúsítvány ellenőrzése során. A feltárt hibákat a tanúsító köteles kijavítani.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 38/C §-a szerint:
„(5) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.”
A tanúsítások minőségellenőrzése, utóellenőrzése kiemelt feladat. A tanúsításokkal kapcsolatos félreértések és félremagyarázások eloszlatása miatt is, a munka szakmai színvonalának emelésében és megőrzésében fontos szerepe van a tanúsítások ellenőrzésének. Ennek tudatában szerveztük meg az országos kiterjedésű feladat megoldására alkalmas rendszert, kamarán belüli határozati hátterét és szabályozási rendszerét, választottuk ki az ellenőrzésben résztvevő szakembereket.
Az utóellenőrzési munka tervszerűségének, törvényességének biztosítása céljából a BPMK és a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. együttműködési megállapodást kötött.
A megállapodás értelmében a Tudásközpont véletlenszerű generálás alapján választja ki megyékre lebontva a tanúsítványok 2.5%-át ellenőrzés céljából. A tanúsítványokat pdf. formátumban átadja BPMK részére. Az átadás félévente történik a félévet követő 30 napon belül. A BPMK a tárgyfélévet követő 120 napon belül az ellenőrzésről készített beszámolót átadja a Tudásközpontnak.
BPMK saját ügyrendjének megfelelően dönt a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott 0,5% tanúsítványról.
A rendelkezésre álló adatok alapján félévente 1100-1300 épületenergetikai tanúsítványt kell ellenőrizni. Ebből a helyszíni ellenőrzést igénylő esetek száma 220-260 tanúsítvány félévente. A feladatot tovább bonyolítja, hogy az egyes esetek és ingatlanok az ország megyéi között oszlanak meg. A feladat nagysága és területi megoszlása, valamint az ellenőrzést végző személyekkel szemben jogosan támasztható követelmények országos rendszer kiépítését tette szükségessé a területi kamarákkal és érintett tagozatokkal együttműködve.
Az országos rendszer kidolgozásakor szükségszerű  az együttműködés a területi kamarák és a szakmai tagozatok elnökeivel. Ez 18 megyei kamarát jelentett, a tagozatok közül pedig az Épületgépészeti valamint az Energetikai tagozatot. A szakmai tagozat koordinátorokat javasol, akiket a területi kamara egyetértése esetén a BPMK elnöke bízza meg a feladatok elvégzésével.
A rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez biztos szakmai és szervezeti háttér kellett. A szervezeti hátteret a BPMK apparátusa és elnöksége, míg a szakmai hátteret elsősorban az Épületgépészeti tagozat szakemberei és elnöksége biztosította. A BPMK elnökség egy operatív szakmai csoport közreműködésével kidolgozta az „Épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzésének ügyrendje” –t. Ebben rögzítettük az alapelveket, az elvégzendő feladatokat, a munkát szervező, és irányító testületeket. A kidolgozásba bevontuk az Épületgépészeti tagozat elnökségét, az ügyrendet a BPMK elnöksége hagyta jóvá. Az ügyrend személyi hatálya kiterjed: az épületenergetikai tanúsítványok készítőire, az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzésében résztvevőkre, a területi mérnöki és építész kamarai titkárokra, és a Magyar Mérnöki Kamara főtitkárára, illetve a Magyar Építész Kamara főtitkárára, mint hatáskör gyakorlóira (hatósági vagy etikai-fegyelmi ügyek esetében).


A kidolgozott rendszer struktúrája

rendszerstruktura

Az Épületenergetikai Tanúsítványokat Ellenőrző Testület feladata a tanúsítványok ellenőrzésével kapcsolatos koncepcionális kérdések, elvek, értékelések kidolgozásában való közreműködés.
Operatív Bizottság feladata a munka szervezése és irányítása az elnök vezetésével, a szakmai titkár és szervezeti titkár közreműködésével.
A megyei koordinátorok feladata adott megyében a tanúsítványok ellenőrzésének operatív megszervezése, további ellenőrök bevonása, az értékelések összesítése, javaslatok megfogalmazása.
Eljáró eseti bizottságok az energetikai tanúsítványok ellenőrzését végzik. A megyei koordinátor a kapott tanúsítványokat az eljáró eseti bizottságok között saját hatáskörben osztja szét. A bizottságok létszáma, összetétele a megyei koordinátor döntésének megfelelően a tanúsítványok darabszámától, bonyolultságától függően változik. Az irodai ellenőrzés eredményeit figyelembe véve választják ki a bizottságok a 0,5% helyszíni ellenőrzéshez az energetikai tanúsítványokat.
Figyelembe véve az ország területi, lakossági megoszlását az alábbi koordinátori rendszert dolgoztuk ki; Budapest: Budai oldal 2 fő, Pesti oldal 3 fő, Pest megye Budapesten kívül: Pest megye Dunától nyugatra 1 fő, Pest megye Dunától keletre 2fő, További megyék: 18 fő Körzet nélküli szakmai konzulensek, besegítők: 2 fő

 

A BPMK számokban

A BPMK számokban

 

BPMK STATISZTIKAI ADATAI

A BPMK taglétszáma alapján továbbra is a legnagyobb a területi mérnöki kamarák között.

 

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI TANÚSÍTÁSÁNAK MINŐSÉGELLENŐRZÉSE

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) 2013. január 1 óta végzi jogszabályban előírt feladatát az épületek energetikai tanúsítványok (a továbbiakban: tanúsítványok) ellenőrzésére.
Az ellenőrzött tanúsítványok kiválasztását a Lechner Tudásközpont félévenként végzi a tárgyfélévet követő egy hóna-pon belül (januárban, illetve júliusban) A kiválasztott tanúsítványok mennyisége:

az összes 2,5%-a (2%-nál irodai ellenőrzésre kerül, 0,5%-nál helyszíni ellenőrzésre). A kiválasztott tanúsítványokat a megyei koordinátorok kapják meg, akik az ellenőr kollégákkal szétosztják a tanúsítványokat. Az ellenőrzésben résztvevők száma: 70 fő. A problémás tanúsítások utóellenőrzésre kerülnek, és amennyiben szükséges, a jogszabály szerinti szankcionálást alkalmaz a BPMK. A legsúlyosabb szankcionálás 3 évre eltiltás a szakmagyakorlástól, de a jogszabályok lehetővé teszik a figyelmeztetést, illetve a pénzbírságot is. A szankcionáltak fellebbezéssel élhetnek az országos kamaráknál (MMK és MÉK), és ezek döntése ellen még a bíróságnál is.

Az ellenőrzések tapasztalatait részletes résztanulmányokban ismertetjük, eddig 13 többszáz oldalas résztanulmány készült el.

A tanúsítványok ellenőrzésének néhány tapasztalata:
•    A tanúsítványok 10%-a új építésű épülethez készült, 88 % nem új építésű épülethez (legnagyobb részt értékesítés miatt), 2%-nál bérbeadás miatt vagy nem állapítható meg.
•    Az ellenőrzött tanúsítványok 93%-a lakó- és szállás jellegű épülethez készült, 2%-a irodaépülethez, 1%-a oktatási épülethez, 4%-a egyéb épület,
•    90-91% elfogadható minőségű, 4-5% értékelésre alkalmatlan (pl. pályázathoz készült), 2-3% két kategóriás hi-bával készült, 2-3% rosszhiszeműnek tekinthető.
•    Leggyakoribban a CC és a HH kategória.
•    Legtöbbször a Winwatt programot használják (72-74%).

A jogszabályok rendszeresen változtak, de indokolt még további változtatás is. A változtatási javaslatokat a jogszabály alkotóknak megküldtük.

Összefoglalva megállapítható, hogy eredményes tevékenységet végzett a BPMK ezen a területen is, mert a tanúsítvá-nyok minősége javul. A problémákra felhívtuk a figyelmet, reméljük, hogy a tanúsítóknál fennálló problémák megol-dódnak, indokolt lenne pl. a rendszeres továbbképzésük.
 
BPMK ATOMENERGETIKAI SZAKÉRTŐK

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályba lépésével 2012-től mérnöki kamarai hatáskörbe került a jogosultságok kiadása, más jogosultságoktól lényege-sen eltérő feltételekkel. A jogosultságok elbírálását országos hatáskörrel a BPMK működteti, a jogosultságok kiadását az egyes területi mérnöki kamarák végzik, a kérelmezők lakcímének megfelelően.

A minősítések kezdete óta 2018 végéig összesen 276 fő szerzett jogosultságot, az összes szakterületet figyelembe véve mindösszesen 556 szakterületen.

Az elmúlt évben az alábbi, a minősítési eljárást és az azt szabályozó Minősítési Ügyrend 3.0 verzióját lényegesen befo-lyásoló jogszabályi változások történtek:
-    Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atv.) módosult: „Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő” alcímét az ahhoz tartozó rendelkezéseket a szakértő szervezetekre is kiterjesztette a 2018. évi XLV. törvény. Az Atv. 19/D § után következő „Az atomenergia alkalmazásában körében eljáró műszaki szakértő szervezet” alcímű fejezet tartalmazza az alkalmazási követelményt a szakértő szervezetek minő-sítésére, nyilvántartására, illetve a szakértő szervezetek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok kidolgozására vonatkozó Kormányrendeleti felhatalmazást.
-    A törvényi változások miatt a 147/2018. (VIII. 13.) Kormányrendelet jelentősen módosította a 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendeletet és
-    a 15/2018. (IX.7.) ITM rendelettel módosult az eljárási díjakat szabályozó 59/2011. (XI. 25.) NFM rendelet is.
Mindez jelentős többlet feladatot eredményezett a BPMK-nak.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÉRELMEK
2015 és 2018 között összesen 162 db kérelem érkezett, 102 kérelmezőtől - egyes kérelmezők több területre is kérték az engedély megadását.
Az alábbi négy területre irányultak a kérelmek:
- tervező 62 db
- szakértő 1 db
- felelős műszaki vezető 84 db
- műszaki ellenőr 15 db
Összesen: 162 db

KÜLFÖLDÖN SZERZETT VÉGZETTSÉG MEGFELELŐSÉGÉNEK ELISMERÉSE
A 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről és a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a kül-földi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról alapján végzi a BPMK a külföldi diploma megfelelőség elismerését. 2015 és 2018 között összesen 29 db kérelem érkezett. A kérelmek elbírálásánál nem merült fel probléma.
 

A BPMK ELNÖKSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGE

A BPMK elnöksége a területi mérnöki kamara operatív irányító szervezete, mely két küldöttértekezlet közötti időszakban, a küldöttértekezlet határozatainak megfelelően irányítja a BPMK működését, intézi a szervezet napi ügyeit. Rendszeresen havonta ülésezik, az éves ütemterv szerint, továbbá 4-5 alkalommal rendkívüli ülést is tart. Az elnökség dönt a két küldöttgyűlés közötti időszakban minden olyan ügyben, ami nem kizárólag a küldöttgyűlés feladata, és amit az alapszabály az el-nök/elnökség hatáskörébe utal.
A korábbi gyakorlatoknak megfelelően a BPMK Budapesten és Pest megyében is tartott kihelyezett elnökségi üléseket és szakmai napokat.
Az elnökség feladatul tűzte ki Budapest és Pest megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági haladásának elősegítését. Ennek érdekében a tagjai által biztosított széleskörű szakmai háttér közreműködését ajánlotta fel mindazon szakmai és civil szervezetnek, kormányzati és önkormányzati szerveknek, döntéshozóknak, amelyek céljaik eléréséhez és feladataik ellátásához igénylik a segítséget.
A hatékony együttműködés érdekében szakterületenként (közlekedés, vízgazdálkodás, tartószerkezet, energetika, épület-gépészet, gépészeti, geodéziai és geoinformatikai, anyagmozgató, építőgép és felvonó, egészségügyi-műszaki) munkacsoportokat hoz/hozott létre, amelynek tagjai aktuális kérdésekben, felvetődő szakmai feladatok megvitatásában, javaslatok kidolgozásában, fejlesztéseik megalapozásában, működő rendszerek hatékonyságának javításában, stb. igény esetén rendelkezésre állnak. Céljuk az adott szakterületen felmerülő vitás kérdések, problématerületek feltárása, megoldási javaslatok és változatok kidolgozásának alátámasztása, fejlesztések más szakterületekkel való összefüggéseinek vizsgálata, azok áttekintése (kerekasztal beszélgetések szervezésével, vitaanyagok készítésével, érintett szervezetek bevonásával stb.).

BPMK Közlekedési Munkacsoport

A közlekedési munkacsoport elmúlt időszakban végzett munkáját Budapest aktuális közlekedésfejlesztési feladatainak átte-kintése jelentette. Ezek a közlekedési feladatok a közelmúltban felmerült, valamint az elkövetkező években megrendezésre kerülő események miatt számos szakmai kérdést vetnek fel. Mindezen kihívásokra a fenntartható városfejlesztés keretében kell megadni a választ, amely olyan integrált és kreatív szemléletet kíván, amelyben a kultúra, a gazdaság, a közösség és a környezet egyaránt fontos szerepet játszik. Az elmúlt évben végzett szakmai munkából néhány elvégzett feladat: Települések Közlekedési Arculati Kézikönyve kidolgozása; Főváros XV. kerület közlekedési feladataihoz javaslat adása; A Fővárosi Önkormányzat részére „Vélemények és javaslatok Budapest aktuális közlekedésfejlesztési kérdéseihez” c. bővített anyag készítése; Balázs Mór Terv II. Monitoring Bizottság munkájához javaslatok adása, üléseken részvétel; Országos közlekedés-fejlesztési konferencia szervezése Siófokon; Havonta megrendezésre kerülő „Közös dolgaink” sorozat rendezvényeinek szakmai, szervezési feladataiban aktív közreműködés; „Szakmán túl, határokon át…” sorozat előadásainak kitalálása, szervezése stb.

A BPMK MINŐSÍTÉSI TEVÉKENYSÉGE

A BPMK elnökség munkáját segíti a BPMK Véleményező Testület. Feladata annak áttekintése és vizsgálata, hogy a hatá-lyos törvényi és kormányrendeleti előírásoknak eleget tesz-e a kérelem benyújtásakor a tervező, szakértő, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr az 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 26. § szerint.
A testület feladata továbbá, hogy a BPMK titkársága által megvizsgált jelentkezéseknél a törvényi feltételek fennállását, a következő elnökségi ülésig a BPMK elnöksége elé terjessze.


A BPMK KAPCSOLATAI

A magyarországi mérnöki tagság felét soraiban tudó mérnöki köztestület, igen kiterjedt és sokrétű kapcsolatokkal rendelkezik. A kamara kapcsolattartói együttműködések keretében – igény esetén – részt vesz a különböző szervezetek, intézmények, önkormányzatok mérnöki munkát igénylő feladataiban. Az együttműködések célja, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki az építés, a közlekedés, hírközlés, a környezetvédelem és vízügy, valamint az ipari technológiák, az energiaügyek, közművek és más szakterületek településrendezése, tervezése, tervpályázatai, közbeszerzési feladatainak megoldásában a fenntartható fejlődés érdekében.
A BPMK kölcsönösen eredményes kapcsolatot alakított ki a Magyar Mérnöki Kamarával és szakmai tagozataival, a Magyar Országgyűlés szakbizottságaival, a Minisztériumokkal, a Budapest Főváros Önkormányzatával, a kerületi és a Pest megyei polgármesteri hivatalokkal, a szabályozó hatóságokkal, a társkamarák területi szerveivel, tudományos egyesületekkel, a társadalmi és civil szervezetekkel, a Közép-magyarországi oktatási intézményekkel és a médiával. Részt vállal a települések engedélyezési és építés-ellenőrzési szerveinek munkájában (tervtanácsok, építéskivitelezés-ellenőrzés), ahol – az előírásoknak érvényt szerezve a tartalmi bírálatokon túl – jogosultsági (tervezés, szakértés, műszaki vezetés, műszaki ellenőrzés stb.) kérdéseket is vizsgál.

A BPMK SZAKCSOPORTJAI

A szakcsoportok az MMK tagozataival közös szakterületi érdekeltségeibe tartozó mérnököket magába foglaló szakmai egységek. Feladatait és működését a területi kamara egyetértésével, a tagozati elnökség által jóváhagyott szakcsoporti ügyrend tartalmazza. A BPMK szakcsoportjai szorosan együttműködnek a BPMK vezetőségével.
A szakcsoportokat a szakmai tagozatokkal összhangban működtetjük.

•    A szakmai elvárásoknak való maradéktalan megfelelés,
•    Tagjaiból szakmai gyakorlat szakirányúságát vizsgáló szakértő testületet hoz létre, amely a tervezői és szakértői jo-gosultsági kérelmek szakmai véleményezését végzi a tagozati minősítő bizottság és a területi kamara elnöksége ré-szére.
•    A tagozat felé kezdeményezi a tervezői és szakértői munkát segítő útmutatók, segédletek, irányelvek kidolgozását.
•    Az újdonságokat ismertető előadások,
•    Illetékességi területén segíti a tagozatot a minőségbiztosítási rendszerek kialakításában.
•    Illetékességi területén elősegíti a Kamara által ajánlott tervezői és szakértői díjszabás alkalmazását, a tudomására jutó - nyilvánvalóan tisztességtelen - tervezői díj ajánlatokról a tagozat elnökségét tájékoztatja.
•    Illetékességi területén segíti a pályakezdő, fiatal mérnököket a tervezői, illetve szakértői jogosultság elnyeréséhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésében.
•    Szakmai kérdésekben együttműködik az illetékességi területen működő (helyi) tudományos egyesületekkel és szakmai szervezetekkel, érdekelt hatóságokkal.
•    Közreműködik a területet érintő műszaki szabályozási tevékenység véleményezésében.
•    Szakmai fórumok, továbbképzések szervezése, közreműködés szakdolgozat, illetve diplomaterv minősítésben, pá-lyázatok bírálatában.
•    Adminisztratív feladatok ellátása (pl. tagozati alapszabály megalkotása, elfogadtatása, betartása).
•    
A BPMK szakcsoportjai:
•    a Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók,
•    az Építési,
•    a Geotechnikai és Geoinformatikai,
•    a Környezetvédelmi,
•    a Munkavédelmi és Munkabiztonsági,
•    a Tartószerkezeti,
•    a Vízgazdálkodási és Vízépítési.

A többi területen a szakcsoportokat helyettesíti a szakmai tagozat, az összekötők, és eseti megbízottak egyes témákban.

BPMK RENDEZVÉNYEK, SZAKMAI NAPOK, KONFERENCIÁK
 
A BPMK több területet érintően szakmai napokat, konferenciákat szervez. A rendezvények célja, a szakmai ismeretek bőví-tése, továbbá hogy felhívja a figyelmet a magyar mérnöki kreativitásra, a tudáshagyományra, a műszaki kultúra szerepére hazánk versenyképességének fokozása érdekében, továbbá lehetőséget teremt arra, hogy a mérnöktársadalom képviselői, az egyetemek vezetői, oktatói, a gazdaság szereplői valamint az államigazgatás, illetve a szakmai szervezetek tisztségviselői megerősítsék szakmai kapcsolataikat.
A mérnöktársadalmi eseményeken, helyett foglaltak a mérnöktársadalom kiemelkedő képviselői, társzervezeteink, a műszaki felsőoktatás, az államigazgatás irányítói, valamint fővárosi, Pest megyei önkormányzati cégek vezetői, és polgármesterei.

Szakmai napok, konferenciáink a BPMK, a Budapest Főváros Önkormányzata, kormányzati, köztestületek, a MMK tagozatai, tudományos egyesületek, és a társadalmi és civil szervezetek együttműködési megállapodásai alapján kerültek meg-rendezésre, melyek legtöbb esetben részét képezték az éves szakmai továbbképzéseknek. A szakmai napok, konferenciák több alkalommal kísérő kiállítással, ötletbörzékkel kerültek megrendezésre.  
A magyar értelmiségnek kulcsszerepe van hazánk jelene és jövőjének kialakításban. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a műszaki értelmiség szerepére a magyar nemzetgazdaságban, hangsúlyozva, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és természettudományos képzés területén markáns fejlesztési programok indulnak, melynek következtében nő az e területen tevékenykedő szakemberek társadalmi megbecsülése, javul a szakmai megítélése, presztí-zse.
A rendezvények fókuszában az építés, a vízgazdálkodás, a közlekedés, az energetika, az épületgépészet, a gépészet, a geo-technika, az elektrotechnika, az hírközlés és informatika és a környezetvédelem időszerű feladatai álltak.

Rendezvényeink sorából kiemelhető:

Mérnökbál, Műszaki Értelmiség Napja, Építőipari Nívódíjasok konferencia, Építők Napja, Magyar mérnökség múltbeli és mai eredményeit bemutató „Kreatív Magyarország – Mérnöki Tudás – Múlt, Jelen, Jövő” kiállítás, Automotive konferencia, Innovációs konferencia

KMMT: Sikeresen lezárult a budapesti és több vidéki városban megrendezett, magyar mérnökség múltbeli  és mai ered-ményeit bemutató „Kreatív Magyarország – Mérnöki Tudás – Múlt, Jelen, Jövő” országjáró kiállítás. Az eseménysorozat a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg. A rendezvénysorozat sikerét bizonyítja, hogy a kiállításnak a szakmai napokkal kiegészítve több ezer látogatója volt. Külön öröm volt számunkra, hogy rengeteg középiskola diákjai tekintették meg a bemutatónkat. A jövő nézőpontjából fontos, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalokat orientálja, és ráébressze őket mérnöki pálya szépségeire. Továbbá a nagy mérnökelődök munkásságát bemutató tárlat, hozzájárult a gazdaság fellendüléséhez, és ezzel jobb teljesítményre sarkallja a mai fiatalságot is. A kiállításon bemutatták be az első magyar műholdat, a MaSat-1 másolatát is.

Szakmai konferenciáink:
Közös dolgaink rendezvénysorozat, Innovációs ötletbörzékhez, Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Vízgazdálkodási és Vízépítési szakmai nap, Épületgépészeti, Gépészeti, Energetikai, Építésügyi szakmai nap, HÍDÁSZ konferencia, BIM konferencia

 
TOVÁBBKÉPZÉSI FELADATOK

A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Szabályzata, valamint a Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Szabályzata alapján meghatározásra került a szakmagyakorláshoz szükséges továbbképzés rendje. Ennek alapján a tervezői és szakértői szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező kamarai tagoknak részt kell venni évente legalább egy alkalommal a jogosultsági szakterületéhez vagy részszakterületéhez kapcsolódó szakmai továbbképzésen. Elmulasztása szakmagyakorlási jogosultság felfüggesztésével jár. A szakmai továbbképzéseket a budapesti és Pest megyei tagoknak a BPMK szervezi. A továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében, 2014. év végéig kamaránk több szakmai továbbképzést is szervezet, különböző szakterületeken. Az MMK említett szabályzatai a 266/2013. (VII. 11.) számú kormányrendeletben nem szereplő szakmagyakorlási jogosultságokra is kiterjednek.


A BPMK ÜGYFÉLSZOLGÁLATA

A BPMK Titkársághoz tartozik az ügyfélszolgálat. Közreműködik a kamarai hatáskörbe tartozó névjegyzék előkészítésében, vezeti a BPMK elnökség megbízásából a kamarai tagnyilvántartást és vállalkozások nyilvántartását. Együttműködik a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel. Ellenőrzi, hogy mérnöki tevékenységet csak jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók végezzenek.
 
Az ügyfélszolgálat tevékenységei többek között:

•    Ügyfelek fogadása személyesen, telefonon, e-mailben, kérdéseikre válasz adása.
•    Tagfelvétel előkészítése, tájékoztatás a kamarai tagok jogairól és kötelességeiről, átadása, a döntésről értesítés, névjegyzékbe felvétel az elnökségi döntést követően.
•    Tagdíjakról és nyilvántartási díjakról az érdekeltek értesítése, a határidő után az esetleges elmaradások kezelése, kedvezmény kérések ügyintézése.
•    A kamarai tagok és nyilvántartottak adataiban történő változások vezetése.
•    Tagság szüneteltetésének intézése.
•    Tagok illetve nyilvántartottak más kamarákból és más kamarákhoz történő átlépésének intézése.
•    Engedélykérések és bejelentések ügyintézése, kiadása, nyilvántartása.
•    Engedély szüneteltetés kérésének ügyintézése.
•    Továbbképzés nyilvántartása.
•    Eseti engedélyek kiadásának intézése.
•    Energetikai tanúsítások ellenőrzésének ügyintézése, féléves tanulmányok előkészítése
•    Az atomenergetikai szakértők és szakértői szervezetek minősítése, és nyilvántartásának intézése (országos szinten), éves jelentés előkészítése
•    Egyszerű bejelentések nyilvántartása, statisztika, éves jelentés
•    Cégek bejelentése
•    Határon átnyúló kérelmek ügyintézése (országos szinten).
•    Külföldi diploma és szakmai gyakorlat megfelelőség ügyintézése (országos szinten).
•    Etikai-fegyelmi ügyek intézése.
•    Az építéshatósági ügyek intézése.
•    A jogszabály változások követése.
•    A szakmagyakorlóknak rendszeres tájékoztatás küldése.
•    Postázások, iktatások, telefonok intézése.


 
LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSÉNEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSE

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (a továbbiakban: BPMK) 2016. július 1 óta végzi jogszabályban előírt feladatát (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szerint, 2. § (3) bekezdés. Ezért még nincs kellő mennyiségű tapasztalat (eddig nem egészen két év adatai ismertek), az egyszerű bejelentések történő építkezésekkel kapcsolatosan, ennek előnyeinek és hátrányainak teljeskörű megítélésére. De szükséges felhívni a figyelmet az eddig szerzett tapasztalatokra. Minthogy a BPMK illetékességi területe megegyezik a Közép-Magyarországgal, itt él több mint hárommillió fő, tapasztalataink valószínűleg alkalmasak arra, hogy javaslataink országos megvitatása is megtörténjen.

Tevékenységünk nem tekinthető ellenőrzésnek, bár hasonlít rá. Az ellenőrzéseknél a hibás bejelentések javítása lenne szükséges, jelen esetben pedig a hibatípusok elemzése történik. Ennek módja:
•    Az építésfelügyeletek a hozzá bejuttatott tanúsítványokról a jogszabályok szerint értesítést küldi a BPMK-nak). A BPMK a beérkezett nagyszámú mintát táblázatokban rendezi, és megállapításokat tesz.
•    A beérkezett anyagok feldolgozásának eredményét tartalmazza jelen résztanulmány.
•    Beszámolunk arról is, hogy az egyszerű bejelentések egy része nem a megkívánt színvonalú.
•    A tapasztalatainkból következő változtatásokra vonatkozó javaslatainkat megtesszük.

A kérésünkre érkezett utólagos bejelentések száma: 3 639 db volt, ezzel együtt 11 158 db egyszerű berendezésről kaptunk adatot.

Legfontosabb megállapítás a több mint 11 ezer esetre vonatkozóan: jelentős számban nem tüntetik fel az egyszerű bejelentéseken az építész tervező mellett a szaktervezőket (pl. tartószerkezeti tervezőt, épületgépész tervezőt, épületvillamossági tervezőt, tűzvédelmi tervezőt, geotechnikai tervezőt), valamint az épületenergetikai számítást végző, erre jogosult személyt.

A Köztestület

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

A BPMK tevékenységének végső célja az adott szakmai terület (ágazat) mérnöki munkáihoz az elvárható szakmai, jogszabályi, szabályozási és szellemi háttér létrehozása, illetve a létrehozásban játszott meghatározó, koordinatív szerep. Eszközei:     
– önkormányzatokkal való kommunikáció feltételeinek megteremtése,
– a szakmai, tudományos egyesületekkel való együttműködés a szakcsoportokon keresztül,
– jogszabály-alkotási folyamatba való érdemi bekapcsolódás a véleményezés és javaslattétel fázisában,
– a mérnöki munka érdekében, annak szakszerű végrehajthatóságára, a jogszabályok összefüggéseinek bemutatása,segédletek kidolgozásával,
– ellenőrzési jog érvényesítése.  

Kamaránk Budapest és Pest megye területén fejti ki tevékenységét. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara több, mint 10 ezer tervező- és szakértő mérnök tagot számlál és összesen több mint 20 ezer műszaki szakembert jogosít munkájuk elvégzéséhez.
Tagjaink mérnöki tevékenységével kapcsolatban további szolgáltatásokat nyújtunk, pl. évi több mint 10 ezer jogosultsági és kamarai igazolást adunk ki, eljárási ügyekben felvilágosítást adunk.
Az utóbbi két-három évben több új ötlet megvalósításába kezdtünk, új funkciók születtek. Szakembereink részt vállalnak a települések engedélyezési és építés-ellenőrzési szerveinek munkájában (tervtanácsok, építéskivitelezés-ellenőrzés), ahol – a jó minőség érdekében – az  előírásoknak érvényt szerezve a tartalmi bírálatokon túl a jogosultsági (tervezés, szakértés, műszaki vezetés stb.) kérdéseket is vizsgálják.
2007-től a BPMK kapcsolattartó rendszer kiépítésébe kezdett, kihasználva  a mérnökök kitüntetett szerepét, helyismeretét, az egyes területek fejlődésében és fejlesztésében azt a települési önkormányzatok – feladataik megoldása során –  jól tudják hasznosítani. Tudjuk jelezni, hogy hol, mikor, milyen mérnöki feladatok jelentkeznek, azaz az önkormányzatok vezetőivel és a helyi szakembereinkkel összefogva segítjük egymást az információk áramoltatásában.
E feladatok összefogása, bővítése, koordinálása folyamatos. Az együttműködéseket minden esetben megelőzi a kölcsönös tájékozódás és esetenként előadások tartása tudományos konferenciákon. A BPMK által szervezett szakmai rendezvények megvalósításának lényeges szempontja volt a patrióta gazdaságpolitika létrehozásának elősegítése. Az MMK több tagozatával együtt is rendeztünk szakmai konferenciákat Pl.: MÉN; Közös Dolgaink rendezvénysorozat stb. Kiemelkedő a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos műszaki szimpózium melynek témája volt: Budapest pesti oldala kelet-nyugati tengelyének közlekedésfejlesztése. A 2014-2020 közötti, közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos európai uniós támogatások felhasználására irányuló előkészítő munkák folyamatban vannak.
Továbbá kapcsolati rendszerünk jó a minisztériumokkal, hatóságokkal, Magyar Országgyűlés irányába is. A társkamarák területi szerveivel, a társadalmi szervezetekkel és a Közép-Magyarországi oktatási intézményekkel szakmai kapcsolatunk jónak ítélhető. A tudományos egyesületekkel való együttműködés és kapcsolattartás szinte mindennapos. A BPMK, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) területi (megyei) kamarái közül a legnagyobb tagságú, az országos taglétszám közel felét adja. A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamra törvény által kijelölt, felhatalmazott testületként országos feladatokat is ellát; pl: atomenergiai minősített független szakértők jogosítása, az épület-energetikai tanúsítások utóellenőrzését  országos szinten,, a külföldi diploma megfelelőségi vizsgálatát és nyilvántartását, valamint a határon átnyúló mérnöki szolgáltatás végzésére irányuló kérelmek elbírálását  az EU tagállamok állampolgárai esetében. A BPMK rendszeresen részt vett a Fővárosi Szabályozási Keretterv eseti módosításainak véleményezésében, illetve az egyeztetési tárgyalásokon a fővárosi tervtanácsban.
Több tagunk 2013-ben is az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács bizottságai munkájában vett részt. Folyamatos a részvételünk a Közép-magyarországi Operatív Program Monitoring Bizottsága munkájában, összefogjuk és képviseljük a konvergencia operatív programok monitoring albizottságaiban  a kamarai álláspontokat. A Kormányzat a minisztériumok és az NFÜ által készített előterjesztéseket, illetve pályázati felhívásokat folyamatosan véleményeztük, csak néhányat kiemelve; a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, a Pest Megyei Területfejlesztési Program, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló és az Országos Területrendezési Tervről szóló törvények módosítása, a Közép-Magyarországi Operatív Program kiemelt projekt felhívása a közterületi város rehabilitációhoz.

Történet

A kamarai mozgalom rövid története

Az ipari forradalom „begyűrűzése” Magyarországra csak igen lassan történt meg, akkor is inkább a felvidéki bányászat élvezte ennek gyümölcseit, de az ország sajátos természeti viszonyai között a mérnökség, vagy inkább „inzsenérség” (inzsellérség) korán kialakult. A megyei mérnökök mellett a 18. sz. végén a 19. század elején megjelennek az uradalmi mérnökök, hiszen az 1782-ben, a pesti egyetemen megalakított Mérnöki Intézet (Institutum Geometrico et Hydrotechnicum) lehetővé tette, hogy a tehetséges fiatal műszakiak itthon is kellő képzettséget szerezhessenek, s a főúri földbirtokok működtetése a műszaki feladatok legszélesebb választékát jelenthették a mérnököknek.
A nagyszabású hazai vízi munkák, vasút- és városépítések, utóbb pedig a hazai gépipar egy olyan műszaki réteg kialakulását hozták magukkal, akik az értelmiségen belül kezdték megközelíteni az ügyvédek, orvosok mindig is elitként kezelt társadalmi beágyazottságát. Ám ezt addig nem tudták elérni, amíg a maguk háza táján sem döntötték el, ki milyen címre jogosult, ki használhatja a mérnöki megnevezést. Nagy általánosságban technikusoknak nevezték a műszakiakat, de ebbe a kategóriába bizonyos megszorításokkal belefér az egyszerű építőmester és a vasgyári főmérnök is.
A szakmai önképzés és egyesületi élet iránti igény hívta életre 1867-ben a Magyar Mérnök Egyesületet, amelyet nem sokkal később már Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek hívtak. E szervezet egészen a második világháború végéig szolgálta a hazai mérnöktársadalom szakmai fejlődését, de igazából klasszikus értelemben vett érdekvédelmet nem folytatott.
A mérnöki hivatás szakosodása, valamint a nem teljesen körülhatárolt címhasználat ellentmondásai már 1878-ban arra indították Haász József újvidéki királyi mérnököt, hogy kezdeményezze egy mérnöki kamara létrehozását. Kezdeményezést ugyan nem követte azonnal siker, de a fejlődés megkívánta, hogy mind a társadalom, mind a mérnökök érdekében ez a jogi szabályozás megtörténjék, és létre jöjjön az azok betartását felügyelő szakmai szervezet. A mérnöki cím viselése, a mérnöki munka gyakorlásának jogszabályi rendezése, és a Mérnöki Kamara alakításának témája így szorosan összefüggő és egybetartozó témává vált.
A kezdeményezést rögtön felkarolta a mérnök-egylet, de sokáig nem tudták áttörni a hivatali bürokrácia és a törvényhozás falait. Ez is azt mutatta, hogy a hazai mérnökség érdekérvényesítő ereje még nem volt elég erős egy politikai küzdelem végig vitelére. Persze azok ellenállását is le kellett küzdeniük, akik egy mérnöki törvénnyel elestek volna a jól hangzó mérnöki cím viselésének jogától.
Csaknem 45 évnek kellett eltelnie addig, míg végre a magyar országgyűlés elfogadta A mérnöki rendtartásról címet viselő 1923. évi XVII. törvényt, ami összesen 74 §-ból állt. Meghatározta a „mérnök” cím és képzettség közelebbi megjelölését és a „mérnök” szóval összetett címek használatát. Ezzel elismerte a gépészmérnök, vegyészmérnök, építészmérnök, bányamérnök, kohómérnök, erdőmérnök, közgazdasági mérnök fogalmát. Kimondta, hogy önálló magántervezést, szakértést csak kamarai tag folytathat, és ez vonatkozik a köz- vagy magánalkalmazásban álló mérnökök önálló vállalkozás keretében végzett tevékenységére is. A taggá válás előfeltétele – többek között – az oklevél megszerzése utáni három év szakmai gyakorlat. Meghatározta a kamarai tagságot kizáró okokat, így a köztörvényes ügyben történt elítéltetést és az ún. „hazaellenes magatartás”-t is. A törvény lehetővé tette, hogy kiemelkedő műszaki munkásság esetén – egyetemi végzettség nélkül is – bárki elnyerhesse a kamarai tagságot. A törvény előírta több témával kapcsolatban – és ez fontos része a törvénynek – hogy a miniszter „a kamara meghallgatása után” dönt.
Hogy idáig eljuthatott a magyar mérnökség ügye, abban meghatározó szerepe volt Zielinski Szilárdnak, a hazai vasbetonépítés úttörőjének, aki a századfordulótól kezdve lankadatlanul ébren tartotta a kérdést a magyar Mérnök- és Építész Egylet előadóülésein, konferenciákon, s a kormányhoz intézett beadványokban. S ahogy az már lenni szokott, a megfelelő politikai háttértámogatást a parlamentben ülő jeles műegyetemi professzor, Hermann Miksa jelentette, aki egyébként a törvényjavaslat előadója is volt.
A törvény végrehajtására a kereskedelmi miniszter 1923. július 13-án rendeletben intézkedett. A kamara megalakításának előkészítésére 30 tagú bizottságot nevezett ki, mely Zielinski Szilárd műegyetemi ny. r. tanár vezetésével szeptember 28-án formálisan is megalakult. A felvételi kérelmek elbírálására 6 albizottságot hoztak létre. Október 4-én kibocsátották a jelentkezési felhívást.


A bizottság a Magyar Távirati Iroda útján 1924 januárjában közzétette, hogy 4506 fő jelentkezett felvételre, ebből 3559 főt felvettek. 1147 személy ügyét – akik részben elkésve jelentkeztek, részben felvételük lehetősége vitatható volt – a megalakuló kamara elé utalták.
Először a Budapesti Mérnöki Kamara alakult meg. Az alakuló közgyűlés 1924. március 8-án elnöknek Zielinski Szilárdot választotta meg. A Mérnöki Kamara első elnöke még láthatta küzdelmének eredményét. Két hónap sem telt bele, amikor elhunyt, utódjául Hermann Miksa gépészmérnököt választották meg. A kamara titkára pedig Thoma Frigyes lett, aki gyakorlatilag egészen addig betöltötte ezt a tisztséget, amíg a nyilas kormányzat be nem tiltotta a kamara tevékenységét 1945-ben.
A kamarai tagok informálását kezdetben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye vállalta, amely a kamara hivatalos lapja is lett egészen 1933-ig, amikortól a Budapesti Mérnöki Kamara Közleményei címmel önálló lapot adtak ki. A kamara elhelyezését is a mérnök-egylet székházában oldották meg átmeneti jelleggel. Többszöri költözés után végül 1939-ben felépült az V. kerületi Szalay utcai székház, s a hivatali apparátus megnyugtató elhelyezést kapott. Nem sokáig. Az 1940-es évek második felében az épületet államosították, s többet a Kamara nem használhatta.
Az első világháború és a forradalmak utáni Magyarországon siralmas állapotok uralkodtak. Mérnökök százai kényszerültek az elcsatolt területekről a trianoni országrészbe áttelepülni, miközben a munkalehetőségeknek igencsak híján voltak. A mindennapok küzdelmeiben komoly szerep hárult a kamarára, hogy szabályozza a feltételeket és eljárjon a mindenkori kormánynál a mérnökség érdekében. Az elv az volt, ha a mérnöknek van munkája, akkor az másoknak is munkát teremt. A kamara növekvő társadalmi súlyát jelezte, hogy a mérnökséget valamilyen formában érintő törvénytervezeteket rendszeresen megkapta véleményezésre, s nem egy esetben a kamara is felléphetett kezdeményezően. A mérnöki kar érdekképviseletét szolgálták az országgyűlés mérnök képviselői. A kamarának arra is lehetősége volt, hogy a parlamenti felsőházba két képviselőt delegáljon.
A második világháború végéig eltelt két évtized alatt olyan jeles professzorok voltak a kamara elnökei mint például a már említetteken kívül Kossalka János, vagy Mihailich Győző.
Az 1930-as évek végétől megszületett jogfosztó intézkedéseket a Kamara sem kerülhette ki, tagjai közül folyamatosan ki kellett zárja a zsidó származású mérnököket, s ezért a háború után a többi (színészi, orvosi, sajtó, stb.) kamarával együtt már nem alakulhatott újjá. Az 1940-es évek végén berendezkedő baloldali, kommunista kormányzat a magánkezdeményezést a társadalmi munkamegosztásból kiiktatva már nem tartott igényt semmiféle hivatás érdekvédelmi mozgalmára. A műszaki értelmiség szakmai fejlődését a mindenkori állampárt által irányított és felügyelt tudományos szervezetek biztosították, a politikai érdekérvényesítés mindenfajta lehetőségétől megfosztva.
A kamarai gondolat újjászületésére a rendszerváltás hajnaláig kellett várni. A hazai mérnökség változások iránt legfogékonyabb képviselői az öntevékeny cselekvés útjára léptek, amikor 1989-ben megalakították, s mint egyesületet bejegyeztették a Mérnöki Kamarát. Első, alapító elnöknek dr. Hajtó Ödönt választották.
A szervezés itt nem állt meg, pedig a kezdeményezőknek e téren semmiféle tapasztalatuk nem volt, ám érezték, ha nem lépnek, az idő hátrányos helyzetbe hozhatja a mérnökség közös ügyét. Az országgyűlés csak 1993 októberében fogadta el, és iktatta törvénybe a köztestület fogalmát. E szerint az önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal és jogi személyiséggel rendelkező szervezetet törvény csak hozhatja létre, mert tevékenységéhez kapcsolódóan közfeladatot lát el. Jogszabályi okok miatt 1995-ben az Egyesület nevét megváltoztatva Mérnök Egyletként működött, de további másfél évet kellett várni arra a törvényre, amely végre 1996-ban lehetővé tette a mérnöki és építész kamarák megalakítását. Innentől kezdve a szervezés gyorsan haladt előre, hiszen az egyesületi szervezetek „lábhoz tett fegyverrel” vártak erre a pillanatra. 1996 novemberében elhatározták, hogy 19 önálló jogi személyiséggel rendelkező megyei mérnöki kamara jön létre. Végül 1997. január 11-én a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében hivatalosan is megalakult a Magyar Mérnöki Kamara. Elnökké dr. Hajtó Ödönt választották az alakuló közgyűlés résztvevői. A tervező és szakértő mérnökökkel kapcsolatos közfeladatok ellátását is haladéktalanul megkezdték. 1997-től kezdve tervezői, szakértői mérnöki tevékenységet kizárólag a mérnöki kamara tagja folytathatott.

Subscribe to this RSS feed