BPMK

KKV Ház Újbudán – az ingatlanpiac mérnöki oldala

Ismét megrendezésre került Újbuda Önkormányzatnak hagyományosnak számító újévköszöntő estje, „Új ÉV, ÚJBUDA – A KKV Ház Újbudára látogat” címmel január 8-án. Ezúttal a téma a gazdaság motorját jelentő ingatlanpiac és annak vetületei voltak.

Újbuda talán a főváros legdinamikusabban épülő kerülete. A kávéházi hangulatú vita keretében arra keresték a megjelentek a választ, hogy ki hogyan látja a soha nem látott virágzást, az ingatlan árak szárnyalását, a keresletet, a finanszírozást és a folytatást. A rendezvényen Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök „Az ingatlanpiac mérnöki oldala” címmel tartott előadásában elmondta, hogy az építőipar ma az egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a gazdaságnak. Összességében elmondható, hogy a jelentős mértékű felfutásban nagy szerepet játszik a lakásépítési beruházások megugrása és a kiemelt infrastrukturális projektek fejlesztése, de nem szabad elfeledkeznünk a jelentős sport és egészségügyi célú beruházásokról sem.
2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, 33%-kal több a 2016. I–III. negyedévinél a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint; majd említést tett az egyszerű bejelentésekkel épített új lakásokat érintő változásokról:
•    Ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépület megvalósításához szükséges a tereprendezés és a támfalépítés, akkor azt az egyszerű bejelentés alapján szintén meg lehet valósítani 2017. január 1. napjától külön építési engedély nélkül.
•    Az egyszerű bejelentés kötelező mellékleti között is történt változás, mely szerint   a PDF/A formátumban feltöltött kivitelezési dokumentációnak nem tervezői, költségvetési kiírást kell tartalmaznia, hanem „csak” költségvetést.
•    Az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság vesz részt az egyszerű bejelentés folyamatában.
Kiemelte továbbá, hogy a fenntartható fejlődés, a városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása.
A hazai több, mint négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, és ez érvényes családi házakra, társasházakra és panelépületekre egyaránt; a középületek esetében sajnos az arány még rosszabb.
Az ország energiafelhasználásának közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Tehát egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra.
Az európai energiahatékonysági előírások minden EU-országra érvényesek, ezért a magyarországi jogalkotás megfelelően szabályozta ezt a kérdést.
Ám az is igaz, hogy a magyar lakosság még nem kellően motivált az energia ésszerű felhasználásában: nálunk az épületek energiafelhasználása mintegy kétszerese az indokoltnak.  Fontos tehát, hogy a polgárok gondolkodásmódja változzon, a felhasználók törekedjenek az energia-megtakarításra; mindenki szeme előtt az legyen, hogy a fel nem használt energia a legjobb energia-megtakarítás, és a rezsicsökkentés új dimenziója.
Elmondhatjuk, hogy „A fenntarthatóság az egész társadalom projektje, talán egy életforma is, de semmiképpen sem csak egy bizonyos termék, anyag vagy épület tulajdonsága.”
Az energiafelhasználás csökkentése napjaink egyik legfontosabb feladata mind lokálisan, mind globálisan. Lényeges, hogy ezzel a területtel mérnökeink behatóan foglalkozzanak.

Képek forrása: ujev.ujbuda.hu