BPMK

SZIP egyeztetés a kamarában

Egyeztető megbeszélés zajlott január 24-éna Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara székhelyén a Szupergyors Internet Program megvalósításával kapcsolatos feladatokról.

A megbeszélésen részt vettek:

Bancsics Ferenc – Belügyminisztérium, politikai főtanácsadó

Bérczi László – MÁV Zrt. Ingatlanrendezés és területszerzés vezető

Bölsei Tamás – titkár, elnökségi tag, MMK Hírközlési és Informatikai Tagozat

Buzás Zoltán –MMK HIT elnökségi tag, Békés Megyei Mérnöki Kamara, elnök

Csapó Attila – BPMK elnökségének és az MMK HIT elnökségi tagja

Debreceni Győző – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, projektvezető

Fónad Tibor – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, kiemelt szakértő

Füzér Ferenc – MAX -TEL 7. Kft., ügyvezető

Karl Károly dr. – NMHH, főosztályvezető

Kassai Ferenc – MMK alelnök, BPMK elnök

Kiss-Becze Eszter – MÁV Zrt. stratégiai és fejlesztési főigazgató

Kovács Oszkár dr. – BPMK elnökségének és az MMK HIT elnökségének tagja

Lukács Balázs HHT'98 Kft. ügyvezető

Lukács Tamás HHT'98 Kft. üzemeltetési vezető

Magyar Zoltán – MÁV Zrt. TEB, főosztályvezető

Makra Magdolna BPMK okl. építőmérnök, szakértő

Molnár Levente – Magyar Telekom Nyrt. szakmai felelős

Pálinkás Csaba – Miniszterelnökség, stratégiai elemző

Pete Gábor – MAV Zrt. Távközlési osztály, osztályvezető

Pethő László – Euro-Trader Kft. ügyvezető

Petruska István HBMMK Hírközlési és Informatikai Szakcsoport elnöke 

Rajnai Judit dr. – NMHH osztályvezető

Sánta Zoltán – MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatóság, stratégiai fejlesztések vezető

Siristye Mihály MMK HIT tervező, szakértő

Slyuch András – NMHH hatósági irodavezető                  

Szomolányi Tiborné – MMK HIT elnökségi tagja, oktatási felelős

Virosztkó József – MÁV Zrt. Stratégiai és koordinációs vezető

 

Napirendi pontok: 

1.Bevezetés (Kassai Ferenc)

2. Kamarai feladatok (Buzás Zoltán)

3. Kormányzati hírközlési projektek (Bancsics Ferenc)

4. SZIP helyzet értékelése (Debreceni Győző)

5. A HTMR alkalmazás előkészítése (Fónad Tibor)

6. MÁV- MMK egyeztetésekről tájékoztató (Petruska István) 

7. SZIP tervezők véleménye és javaslata 

8. Válaszok, összegzés

Kassai Ferenc: Köszöntötte a megjelenteket Elöljáróban kiemelte, hogy az ilyen megbeszélések rendkívül fontosak a SZIP megvalósítása érdekében, a tervezések gördülékenyebbé tételéhezAmikor nyomvonalas létesítmények készülnek, akkor lényeges, hogy zökkenőmentesen menjenek a tervezési-egyeztetési folyamatok. Közös célunk, hogy együtt és egységesen keressük a megoldást a tervezési folyamatok akadályainak felszámolására. A legnagyobb probléma a SZIP megvalósításhoz rendelkezésre álló idő szűkössége. Tudomásunk van arról, hogy a kormányzat és a MÁV is lépéseket tesz, hogy egyszerűsítse a hozzájárulások, engedélyezések folyamatát, rövidítse az ügyintézési időket. A DNFP további céljaival – pl. állami infokommunikációs hálózatok fejlesztése – kapcsolatos feladatokban a Kamara koordinációs szerepet is vállalt. Az ebből adódó munka, folyamatos végrehajtásáért, az MMK alelnökeként felelős. Az érintett minisztériumokkal – NFM, BM, Miniszterelnökség – folyamatos a szakmai kapcsolattartás. Mivel a tervezési periódus elején vagyunk, a programok most indulnak, tehát most itt van a lehetőség, arra, hogy a korrekt műszaki alapok megtervezése és megvalósítása valósággá váljon. A megbeszélés további részén nem tudott részt venni, egyéb elfoglaltsága miatt. Felkérte Buzás Zoltánt, hogy vegye át a levezető elnöki teendőket. Kérte az előadókat és a résztvevőket, hogy a részükre rendelkezésre álló időkorlátokat tartsák be.

Buzás Zoltán: Rövid tájékoztatást adott a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programhoz kapcsolódó MMK Hírközlési és Informatikai Tagozat feladatairól. A megkezdett kamarai felkészítést a mérnökök részére az infokommunikációs szektor 2014 – 2020 közötti fejlesztésére vonatkozóan, folytatják. Kiemelte a jó kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, az NMHH-val, a KIFÜ SZIP projektvezetéssel. Megállapodás született a rendszeres és közvetlen együttműködésről. Az együttműködésben sarkalatos pont, hogy a tervező irodák kapjanak támogatást eszköz-beszerzésre. Esélyt szeretnének kapni a vissza nem térítendő lehetőségekre a 2014-2020 közötti időszak IKT szektor fejlesztésében, mert a vállalati szektor IKT helyzete ma nem megfelelő Magyarországon. Lényeges a KKV szektor megerősítése, mert hírtelen nagytömegű munka szakadt a tervezőkre, nemcsak a SZIP tekintetében, de az e-közmű területén is. Ez is indokolja a kis mérnökirodák megerősítését. Feltétlenül szükség van szoftverek és hardverek beszerzésére. Úgy véli, hogy magas intenzitású pályázatokra lenne szükség. Az ajánlott általános GINOP pályázatok nem a kis tervező irodákra szabottak. Kérte a segítséget e területen, mert határozott véleménye szerint a programok sikeres megvalósítása a KKV-k megerősödésétől is függ. Az elmúlt év végén jogszabályi módosítások kerületek bevezetésre, amelyek részben segíthetik a munkánkat. Üdvözölte a 266/2013 (VII.11.) Kormányrendeletet, amely legutóbbi módosítása alapján előírásra került a felelős műszaki vezetők és a műszaki ellenőrök kötelező, évenkénti szakmai továbbképzése is. Úgy véli ez a minőségi munkavégzést fogja segíteni. A SZIP tervezések csúszásban vannak. Megjegyezte, hogy amíg a pályázat során kiadott mapping pontosítás nem történik meg, érdemi tervezést nem lehet végezni. Kérte a KIFÜ segítségét a kérdések gyors tisztázására.

Bancsics Ferenc: A kormányzati intézményrendszer feladatellátását, napi munkavégzését kiszolgáló informatikai hálózat fejlesztéséről az előző üléseken többször volt már szó, ezért rövid visszatekintést tett csak, és az aktualitásokra helyezte a hangsúlyt. A fejlesztéseket a Kormány, 2015. április 8-i ülésén elfogadott koncepció, illetve az azóta a tárgyban hozott kormánydöntések (például a hazai kiegészítő finanszírozási forrásról rendelkező 1101/2016 (III.3.) kormányhatározat) alapján végzi. 

A fejlesztések finanszírozása nagyobbrészt Európai Uniós, illetve hazai forrásból történik, az alábbiak szerint.

 

Forrás azonosítója Felhívás neve Keretösszege               (Mrd Ft)
GINOP-3.4.2-VEKOP-15              Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése 2,86                                     (ebből VEKOP: 0,86)
GINOP-3.4.3-VEKOP-15 Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése 4,29                                     (ebből VEKOP: 1,29)
GINOP-3.4.5-VEKOP-16 Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése 4,73                                     (ebből VEKOP: 1,73)
1101/2016. (III.3.) Korm. határozat a kormányzati célú hálózatok továbbfejlesztéséről, a fejlesztések ütemezéséről, összhangban a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával  6,3

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat alapján a projekt nevesített kiemelt projekt, a megvalósításra a Kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (konzorciumvezető); MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.; „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.; és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség alkotta konzorciumot jelölte ki. A projekteket a Belügyminisztérium felügyeli. Az elektronikus közszolgáltatások számának növekedése, a központosított szolgáltatások bevezetése, a hálózatba kapcsolt állami és önkormányzati intézményi kör kiterjesztésének igénye együttesen jelentős hálózati kapacitásnövekedés igényt indukálnak, melynek kiszolgálása összehangolt gerinchálózati és elérési hálózati fejlesztésekkel valósítható meg. A fejlesztések végrehajtásában érintett szervezetek és állami tulajdonú gazdasági társaságok megalapították a Kormányzati Hálózatfejlesztési Projektet (továbbiakban: KHP). 

A KHP végrehajtása a fentiekben részletezetteknek megfelelően több forrásból kerül finanszírozásra, ennek megfelelően a célkitűzések több fázisban valósulnak meg: 

I. fázis: GINOP 3.4.2 és GINOP 3.4.3 által lefedett terjedelem

II. fázis: GINOP 3.4.5 által lefedett terjedelem 

III. fázis: hazai forrásból lefedett terjedelem (a 1101/2016. (III. 3.) Korm. Határozat a kormányzati célú hálózatok továbbfejlesztéséről alapján)

A feladat végrehajtásához a szükséges eszközök és szolgáltatások a Konzorcium érdekkörében, közbeszerzési eljárások keretében kerülnek beszerezésre, igénybe véve. A GINOP-3.4.2 és GINOP-3.4.3 támogatási kerettel lefedett projektrész megvalósítása szempontjából 10 közbeszerzési eljárás került kiírásra, a példa kedvéért kiemelve néhányat: 

  • a mikrohullámú eszközök beszerzése 
  • a mikrohullámú linkek telepítése
  • Optikai hálózat tervezése 
  • Optikai hálózat kivitelezés és kábel 
  • CPE eszköz /az intézményi végponton telepítésre kerülő, hálózati csatlakozást végződtető egység/ beszerzése 
  • IP aggregációs eszköz beszerzése 
  • DWDM eszközök /az optikai adatforgalom továbbításához szükséges eszköz, mely egy szálban több hullámhosszú fényt is képes továbbítani/ beszerzése 
  • POP perinstalláció /új távközlési aggregációs csomópontok/ beszerzése 

Valamennyi eljárás tekintetében már érkeztek ajánlatok, egyeseknél már szerződés előkészítési, másoknál hiánypótlási kiértékelési fázisban vagyunk, a szerződéskötések minden esetben a tavasz folyamán megtörténnek. Már 2017. januárra terveztünk végpontlétesítéseket, alapvetően vezeték nélküli technológiával, ez akkor fog megtörténni, amint az időjárási körülmények a biztonságos munkavégzést lehetővé teszik. A jelenlegi állapot szerint az eszközök beérkezésének függvényében, 2017. második negyedév végére fognak a létesítések felgyorsulni. A KHP finanszírozásának következő lépcsője, a GINOP-3.4.5-VEKOP-16 „Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése” című pályázati felhívás 2016.12.28-án megjelent, a rendelkezésre álló forrás 4,73 milliárd Ft. Az ezzel kapcsolatos tervezési, pályázati anyagok elkészítése folyamatban, a támogatási kérelem benyújtási határideje 2017.02.28. Érdekességként, mérnöki kihívásként említette a rendszerterv és a részletes, például a mikrohullámú linkek tervezésekor felmerülő kihívásokat. Egyrészről a kormányzati intézmények tevékenysége, a kezelt adatok jellege fokozott informatikai és információ biztonsági megközelítést igényel, ebből a szempontból a hálózati forgalmak szeparálásának megoldása egy kihívás, amit sikerült kezelni. A másik, hogy a vezeték nélküli megoldások szállítója, az Antenna Hungária infrastruktúrája hagyományosan műsorszórásra optimalizált, ez a távközlési összeköttetések szempontjából a pont-pont összeköttetések tervezésénél lokális frekvencia hiányokat eredményezett. Ezek megoldása például a telephelyek sűrítése is egy izgalmas feladat a projekt során. Mivel a SZIP által érintett területeken a nyertes pályázóknak a SZIP keretében a közintézményi csatlakoztatásokat is ki kell építeni, egy intenzívebb párbeszéd indult el, ugyanis a kiírás egyes erre vonatkozó kitételeit nem egyformán értelmezi a megrendelői és a vállalkozói oldal. A KHP részéről fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló megoldások közül - aminek sorában egy a SZIP keretében kiépülő intézményi csatlakozás – az állam részére legkedvezőbb megoldást válasszuk, mint műszaki, mind működésfinanszírozási szempontból. Ezért fontosak az egyeztetések, és ezért fontosak a tervezők részéről kapott közvetlen visszajelzések.   

Debreceni Győző: A Szupergyors Internet Program jelenlegi helyzetéről tartott beszámolót.

Előadását visszatekintéssel kezdte. Elmondta, hogy a jogszabályi akadálymentesítés megelőzte a program végrehajtását. Elmondhatjuk, hogy a program jogi oldalról alátámasztott. A digitális menetrend szerint a SZIP kiépítése 2018. december 31.-ig befejeződik. A fejlesztés összességében – önerővel együtt – mintegy 150 Mrd Ft. Eddig közel 300 fő vett részt a munkában. A Közép-magyarországi régióra 6,9 Mrd Ft. a tervezett összeg. A 2018/2020-ra 3000 km alépítmény és 10000km oszlopsoros kiépítés várható. A GINOP 3.4.1.-15 felhívásra beadott pályázatok szerint 87%-ban FTTH kiépítését vállalták a tervezők. 

Bemutatta az irányítás rendszerét és szervezetét. Ismertette a fejlesztési ütemet és az eredményeket számokban is. Az első fázisban 2015.06.30-ig a projekt fókuszában az országos szélessávú lefedettségének felmérése (mapping),történt. E szerint 898000 lakossági, 33000 vállalkozás és 3800 közintézményi igényhely felmérése történt meg. Az önerős vállalás 172 járást érint, 383000 lakos számmal. Ennek időtartama 2015 április-2015 május volt. A GINOP 3.4.1.-15 kódszámú felhívás eredményeként a pályázatok 143 járást érintenek;  356000 lakossági, 21000 vállalkozás és 3200 közintézményi igényhely lefedését jelentette 2015 augusztus és 2016 október között. Az erre rendelkezésre álló 42,5 Mrd Ft. elköltésre került. A GINOP 3.4.1.-16 felhívás pályáztatása 2016 decemberétől van folyamatban, ami 4 járást, ezen belül 11000 lakossági, 500 vállalkozási és 60 közintézményi igényhelyet jelent. A pályázatban 2 Mrd Ft. került kiírásra. A Közép-magyarországi Régió pályáztatására 5,2 Mrd Ft. áll rendelkezésre, ami 16 járást és Budapest 5 kerületcsoportját érinti, 76000 lakossági, 18000 vállalkozási és 600 közintézményi igényhellyel. A pályáztatás 2016. decembertől folyamatban van.

179000 igényhely kivitelezés alatt van. A kivitelezést felügyelő mérnökök finanszírozása ütemesen történik. Az elmaradt felhordó-hálózatok mintegy 100 települést érintenek. A felhordó-hálózati hiányra új pályázat kiírására kerül sor. Elmondta, hogy a Mapping eltérések kezelése komoly feladat és rendkivűl nagy munkát igényel. Bemutatta a SZIP ütemezést is. E szerint már közel járunk a faladat elvégzésének félidejéhez.

Fónad Tibor: Tájékoztatta a jelenlevőket a HTMR használatáról, a tervezést és kivitelezést felügyelő mérnökök feladatairól, a SZIP Felügyelő Mérnöki Hálózatról és a folyamatokról. Rendkívül fontos, hogy a tervezést felügyelő Mérnökök és a Kivitelezést Felügyelő Mérnökök az ellenőrzéseik eredményét dokumentálják az útmutatónak megfelelően, a SZIP FEM Ellenőrzési Jegyzőkönyv szerint. Bemutatta a TFEM ellenőrzés fókuszait és folyamatát. Részletezte a projekt eredményességét befolyásoló eltéréseket. Hivatkozott „a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről” szóló 272/2014. (IX.5.) Kormányrendeletre a Támogatási Szerződések kezelésére az eltérések alapján. (86 –  87.§). 

Beszélt a Mapping eltérések típusairól;

1. ismeretlen cím, 

2. eltérő földrajzi koordináta, 

3. lefedettnek jelzett, de a valóságban lefedetlen, 

4. lefedetlennek jelzett, de a valóságban lefedett.

Bemutatta a Mapping eltérés kezelésének általános folyamatát, melynek alapja a 2015. június 5.-én lezárt, ún. befagyasztott adatbázis. Tájékoztatást adott a Kivitelező Felügyelő Mérnökök kulcsfeladatairól is. Végezetül szólt a FEM szervezetről és a kialakított hálózatról. E szerint a tervezői FEM Budapest központú, mg a Kivitelező FEM szervezet decentralizált.

Petruska István: Korábban a tervezőket és beruházókat nehéz helyzetbe hozta a MÁV tulajdonosi hozzájárulásának beszerzése. Mára – köszönet Bancsics Ferenc hathatós közbenjárására – a MÁV Zrt.-nél konkrét, pozitív változásokat tapasztalt. A MÁV Zrt. jelenlegi szabályozása mentén is lehetséges közel 30 nap ügyintézési idő alatt, tulajdonosi hozzájáruláshoz jutni. Konkrét pozitív példát is említett egy pályakeresztezés esetében. Javasolta, hogy az Invitechnek a MÁV Zrt. szabjon időkorlátot jognyilatkozatának kiadására. Ezt a MÁV Zrt. megtehetné az Invitech felé hisz szerződött partnere jognyilatkozat kiadására. Ezt a MÁV Zrt. megtehetné az Invitech felé, mint a vele szerződött partnernek. Úgy véli e nélkül a MÁV Zrt. törekvései veszendőbe mehetnek. Példaként megemlítette, hogy olyan megoldás is lehetséges lenne, miszerint, ha az Invitech nem válaszol bizonyos megszabott időn belül, akkor a jognyilatkozat megadottnak tekinthető. Véleménye szerint a MÁV Zrt. valamennyi igazgatóságán szükséges a műszaki szakfelügyelet biztosításának homogenizálása. Ezáltal a különböző területeken a versenyhátrányok kialakulása megelőzhető lenne. További cél kell legyen a MÁV Zrt.-nél a rendezetlen tulajdonú ingatlanok helyzetének tisztázása. Örvendetesnek tartja a kamara és a MÁV Zrt. szakembereivel felállított munkabizottságot és annak munkáját.

Sánta Zoltán: A MÁV Zrt. komolyan gondolja a feladatai megoldását, nemcsak a SZIP, hanem egyéb tulajdonosi hozzájárulás tekintetében is. Elmondta, hogy ez ideig a        1338/2015 szerint elkészítették a tulajdonosi engedélyezési folyamatot és az ehhez tartozó eljárásrendet, ez alapján kialakították a belső DMS folyamatot, Nem csak a hírközlési keresztezések esetére, hanem az összes szakmát érintően elkezdték a MÁV Területi Igazgatósági szakértőivel a közös munkát, annak érdekében, hogy az egységes eljárásrend kialakításra kerüljön. Ez év január elején fogadták el a MÁV új MSZSZ-t, ebben markáns szervezeti átalakítások történtek, ezeket át kell vezetni az utasításainkon, többek között a tervjóváhagyási utasításon is. Ez már folyamatban van. A teljes szakmai palettát átfogó tulajdonosi engedély kiadás utasítása is kidolgozás alatt van a Vagyongazdálkodási Igazgatóság részéről, A Tervjóváhagyási és Tulajdonosi engedélyt szabályozó utasítások harmonizálását még el kell végezniük. A figyelmük középpontjában van az a feladat, hogy egységes eljárásrend alakuljon ki országosan a Területi Igazgatóságokon. A KIFÜ-vel történt egyeztetésen kapott tájékoztatás szerint, csak a SZIP projektben, közel 2000 terv engedélyezése várható. 1061 MÁV érintettségű településről van szó, 3000 km optikai alépítmény és 10000km oszlopos infrastruktúraépítés történik a SZIP projektben. A becsült 2000 tervben természetesen nincs benne Budapest és Pest megye, mely járási területeknek a pályáztatása még most van folyamatban. Csak a SZIP projektet véve figyelembe, elmondható, hogy a MÁV-nak nagyon felkészültnek kell lennie, hogy február-márciustól, a jelzett tervengedélyezési dömpinget fogadni tudja. Erre készülnek, és ahogy korábban is most is kéri, hogy területi eltéréseket, vagy anomáliákat a tervezők jelezzék a MÁV felé.

Remélhetően rövid időn belül az Invitechnek – a vonaljog szerződésmódosításával – megszűnik a kiváltsága és akkor kizárólag a MÁV Zrt. marad ez ügyben. Ezáltal egyszerűsödik a folyamat, mert a MÁV-on belül marad. Kéri a kamarát, hogy a tervek minőségének javítása érdekében tegyen hathatós intézkedéseket. A kamara honlapján megjelent tervek tartalmi követelményeit szeretnék egyeztetni, javaslatokat adni. Ígéretet tett, hogy a kapcsolódó Feltétfüzeteket a Kamara (a tervezők) rendelkezésére fogják bocsátani. Jelenleg még dolgoznak rajta.

Bérczi László: Az ingatlanok rendezése az MNV Zrt-vel folyamatosan halad, országosan mintegy 98%-ban rendezett lett az állami vagyon, ennek átvezetése a kormányhivatalokban elkezdődött, folyamatos. A maradék kis rész általában a megyei jogú városk területén található, ennek folyamata lassabban halad.

Kérdések, javaslatok, válaszok:

Kovács Oszkár dr.: Kálmán Miklós tagozati elnök-helyettes tájékoztatást adott az NKMH-nál folyó Hír-Közmű projektről. Ennek célja, hogy létrejöjjön egy teljes körű közhiteles műszaki nyilvántartás az ország elektronikus hírközlési infrastruktúrájáról. A kamara ebben a projektben közreműködő szakértőként vett részt. Koncepcionális döntés, hogy a rendszer objektum-orientált, strukturált adatbázis alapon kerül megvalósításra, szemben a rajz-alapú vagy térinformatikai alapú megközelítéssel. Véleményünk szerint ez megnyitja az utat a BIM-alapú adatkezelés felé, persze itt még számos elméleti problémát kell megoldani. Jelenleg a projekt a koncepcionális kérdések megválaszolását zárja el, remélhetőleg rövidesen (pl. milyen mélységű adattárolásra van szükség).  A rendszer kialakulásával megvalósulhat a tervek elektronikus beadása, amely kihat a tervek tartalmi követelményeire is. Ezért minden erre vonatkozó javaslat hasznos lehet, hogy az érintettek rendszerivel az illesztések könnyebbé válhassanak.

Pethő László: Elmondta, hogy rendszeresen jár a továbbképzésekre. Úgy véli, hogy az oktatásnak kellő mélységében kell bemutatni a felmerülő problémákat. Kérte, hogy a kormányzati végpontok elérésének megoldására, a végpontok számának pontosítására a szolgáltatók részére, a KIFÜ és a BM egyértelmű állásfoglalást adjon ki.

Siristye Mihály: A tervezés során vannak olyan hatósági engedélyek, amelyek illetékkötelesek. Ezen illetékek sok esetben komoly anyagi megterhelést jelentenek a tervezők számára. Ugyanakkor a pályázatot elnyerő fél az illetékek megfizetését halasztja. Tehát a pályázatot elnyerő fizetésére nincs szabályozás, a tervezőknek kell megfinanszírozni mindent, pedig a pályázók komoly előleget vettek fel az államtól. Hibának tartja, hogy a SZIP nem kiemelt beruházás.

Lukács Tamás: Kérte, hogy a MÁV terveknél legyen ismertek a tervtartalmi követelmények, a vonatkozó MÁV előírások legyenek publikusak. A kiviteli terv kivonat KTK ugyanaz a terv-e, amit a HTMR rendszerbe fel kell tölteni, vagy 3 féle tervet kell készíteni a tervezőnek?

A KMR régióban mi a BM elvárása a kormányzati végpontok tekintetében?

Sánta Zoltán: Jelezte, hogy a terv tartalmi követelmények kidolgozása a MÁV-nál folyamatban van, ezt szeretnék egyeztetni az MMK-val, hogy egységes követelmények legyenek a tervezők irányába. Elkészült a MÁV-nál az optikai rendszerek tervezésére a műszaki utasítás, megvizsgálják, hogy a szakmai anyagokból mi az ami publikusan közzétehető és megküldik a kamarának ezen anyagok listáját. 

Debreceni Győző: Válaszában elmondta, hogy a KTK az a tervkivonat, ami a rendelkezésre bocsájtott plug-in segítségével elkészíthető és közvetlenül a HTMR rendszerbe feltölthető. Természetesen a KTK nem a szokásos tervezés része, ez plusz feladat, ami a szolgáltatók részére előírás. Megállapodás esetén ezt a tervező is elkészítheti. A KMR régióban kiírt pályázatnál már egyértelmű a kiírás a BM által kért kormányzati vonalak kiépítése tekintetében.

Szomolányi Tiborné: Mint a Hírközlési és Informatikai Tagozat továbbképzésért felelőse elmondta, hogy a Tagozat továbbképzési rendszere a SZIP tekintetében rendkívül rugalmas. Rendszeresen tartanak továbbképzést Budapesten és vidéken egyaránt. Kérte, hogy a SZIP-hez kapcsolódó, KIFÜ által készített útmutatót kapja meg a kamara is, hogy a továbbképzéseken informálni tudják a hallgatókat.. Egyben kéri, hogy a KIFÜ-t, hogy az elkészült új Plugin betanításához előadót is biztosítson. 

Mivel a SZIP-hez tartozó területeken nagy számban terveznek oszlopsoros megoldásokat, úgy véli, hogy a közös oszlopsoros tervezések egységes kezeléséhez, szükséges lenne az áramszolgáltatók összehívása is, (hasonlóan, mint a MÁV-val) , annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a tervezéshez a szabályaikat. E témakörre is terveztünk 2017-re továbbképzéseket, melyekre meg szeretné hívni az illetékes áramszolgáltató szakemberét is. Kiemelte, hogy ehhez is szükséges egy közös megbeszélés. A tervek tartalmi követelményeinek korszerűsített változata, többek között a jogszabályi változások miatt, és a SZIP-hez igazítva, elkészült, az NMHH-val egyeztetésre került. Jelenleg még nincs szabályzatba foglalva, így egy rövid ideig még mód van a további módosításra, Ehhez várjuk a MÁV Zrt. javaslatait.

Összegzés:

Buzás Zoltán: Siristye Mihálynak válaszolva elmondta, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján a SZIP kiemelt jelentőségű. A KIFÜ-vel, az NMHH-val a MÁV Zrt.-vel és természetesen az illetékes minisztériumokkal való kapcsolattartás kiemelten szerepel a kamara munkája során a SZIP megvalósítása érdekében. Kéri a MÁV Zrt.-t, hogy a tervek tartalmi követelményeivel kapcsolatos javaslataikat Petruska István részére küldjék meg. Megköszönte az előadók értékes előadásit és az aktív részvételt. Végezetül elmondta, hogy fontos, hogy összegyűjtsük a problémákat, folyamatosan egyeztessünk, közösen keressük a megoldást és erősítsük a stratégiai gondolkodást.

Megköszönte a részvételt és bezárta az ülést.