BPMK

Palkovics: több műszaki, informatikai szakemberre lenne szükség

Az oktatásért felelős államtitkár szerint tovább kell növelni az elkövetkező években az egyetemi alapkutatásra fordított forrásokat, és fontos lenne, hogy többen jelentkezzenek műszaki, természettudományos, informatikai képzésekre.

Palkovics László, a természettudományos oktatásról a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) június 15-én rendezett ülésen kiemelte: az a cél, hogy olyan oktatási rendszer jöjjön létre, amely a növekvő kihívásokra tud válaszolni. Az oktatók, tudományos intézmények és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy felkészítse a fiatalokat a holnap kihívásaira - emelte ki, hozzátéve:  fontos, hogy a diákok megszerzett tudást alkalmazni is tudják. Palkovics László szerint természettudományok alkalmazása kiemelten fontos a jövő járműipari fejlődése szempontjából is. Azt mondta, egyre növekvő a kereslet a diplomás munkaerő iránt, és Magyarországon a változás erőteljesebb mint az unióban, a gazdasági-ipari szerkezet nagyobb mértékben igényli a felsőfokú végzettségűeket. Jelentős arányban műszaki, természettudományos vagy informatikai szakembereket keresnek, de ehhez az oktatási rendszer az elmúlt 15 évben nem tudott megfelelően igazodni. 2012 óta folyamatosan nő a vállalati innovációs és kutatási ráfordítás, de ennek gátat szabhat a jövőben a szakemberhiány - emelte ki. Az államtitkár kitért arra is: az egyetemi alapkutatás finanszírozása nincs jó helyzetben, tavalyhoz képes idénre valamelyest előrelépés történt, de messze még a kitűzött cél, hogy az állami költségvetési támogatásnak 10 százaléka legyen az alapkutatások támogatása. Erre a kormányzati szándék megvan - jelezte.
Az államtitkár a problémák között jelölte meg a doktori iskola szerkezetét. Palkovics László kiemelt célként jelölte meg a humán erőforrás fejlesztését, majd a kormányzati intézkedések között kitért arra, hogy elkezdődött a kutatói bértábla rendezése, az alapkutatások támogatása nőtt. A kutatási kiválósági rendszert átalakítják, s az alapkutatási támogatásra  a 2 milliárdos többlet úgy jelent meg, hogy pályázni kell rá. Az idei jelentkezési adatokat elemezve megállapította, hogy nőtt a felsőoktatásba vetett bizalom, de műszaki-informatika területen igazán pozitív előrelépést nem sikerült egyelőre elérni. Jelenleg a hallgatók mintegy 25 százaléka végez műszaki, informatikai vagy természettudományos területen, ez nem elégíti ki a gazdaság igényeit - értékelte Palkovics László.
Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében arról  beszélt: szükség van természettudományi szaktárgyakra. Az a cél, hogy a fiataloknak, akik kikerülnek az iskolából, képük legyen a modern világról. De ez csak akkor valósulhat meg, ha megismerik, a tudományos eredmények milyen módszerekkel születnek - mutatott rá. Fontosnak tartotta, hogy a tudományokat az áltudománytól el tudják a diákok választani, s a tudásuk integrált legyen. Az oktatásnak a napi politikai kérdéseken túl, fontos tartalmi kérdései is vannak, erről több tudományos alapú vitát kellene folytatni - jegyezte meg.
Laczkovich Miklós, az MTA rendes tagja egy felmérést ismertetett, amelyre a közel 15 ezer matematikatanár közül 4257 adott választ. Ennek alapján az látszott, hogy nincs átmenet óvodából alsóba, alsó tagozatból felső tagozatba, illetve innen a középiskolába. A követelményeknek megfelelni a jelenlegi óraszámok mellett lehetetlen - mondta, kitérve arra, hogy 207 órával csökkent 1977 óta a matematikaórák száma alapfokon. A középfokú oktatást is nézve, ez 301 óra. Ezért további csökkentésről szó sem lehet - jelentette ki. Hangsúlyozta: nincs idő gyakorlásra és elmélyítésre, legalább alsó tagozaton mindennap szükség van arra, hogy legyen matematikaóra. (MTI)