BPMK

Budapest Építészeti Nívódíja 2019

Idén is meghirdette Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Építész Kamara a Budapest Építészeti Nívódíja 2019 című pályázatot az építészeti és környezeti kultúra fejlődése érdekében.

A pályázat célja, hogy elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését, számba vegye az utóbbi időben épült alkotásokat, kiemelje a legkiválóbbakat és ezzel az arra érdemes alkotások megkapják a megérdemelt figyelmet és nyilvánosságot. Elismerést és ismertséget hozzon azok számára, akik alkotásaikkal hozzájárultak Budapest pozitív arculatának alakításához.
A pályaművekről döntő bírálóbizottság elnöke Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes elnöklete mellett szakmailag elismert, neves építészek vettek részt: Mártonffy Miklós Budapest Főváros főépítésze, a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály főosztályvezetője, Csapó Balázs építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke, Csillag Katalin építész (Ybl-díj), Ferencz István DLA építész tervező művész (Príma, Ybl-díj, Steindl Imre-díj, Pro Architectura díj), dr. Meggyesi Tamás urbanista (Ybl-díj, Széchenyi-díj), Sugár Péter DLA építész (Ybl-díj, Pro Architectura díj), a BME Lakóépülettervezési Tanszék tanszékvezetője.
A bírálóbizottság döntése értelmében a 2019. évi Budapest Építészeti Nívódíjat a régi budai városháza nyerte el. Az épület közel 800 éves történetével a Várnegyed központjában, Buda egyik legrégebbi és legpatinásabb részében, a Szentháromság tér szomszédságában helyezkedik el. Az épület 160 éven át funkcionált városházaként, 70 éven át pedig az első kerületi elöljáróság székhelye volt. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek. Az épület megújulásában fontos üzenetet hordoz: ÍGY IS LEHET. Igényesen, minden részletre kitérően, időtálló anyagokkal. Mindemellett a fő mondanivaló, hogy a történelem, így az építészettörténet sem áll meg, ezért első körben kötelességünk, hogy feltárjuk és megértsük a meglévő emlékeket. Új funkció esetén azonban jogunk van az épített anyagokat értelmezni, a különböző korok lenyomatait rendszerezni, hogy továbbra is egységes egészként, és ne véletlenszerű idézetként jelenjenek meg. A tervezők jelen esetben a barokk időszakban kialakult állapotból indultak ki, és minden ettől eltérő időszakot ehhez képest, helyenként új kontextusban mutattak be. A kortárs kiegészítések nem tolakodók, viszont egyértelműsítik a friss beavatkozás területeit. A technika szinte észrevétlenül van jelen a házban, ami ilyen régi épület esetén komoly feladvány. A bútorok konzekvensen letisztult formában jelennek meg, több esetben rejtenek az épület működéséért felelős műszaki elemeket. A Városháza épületében a fejlesztő mindkét célja, az értékőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.
A további díjazottakról a http://bpnivodij.hu/ oldalon olvashatnak.