BPMK

Online rendezvény a települési utak szabályozásáról

Sokak érdeklődését felkeltő rendezvényre invitáltak a „KÖZÖS DOLGAINK – beszélgetések a szakmáról” programsorozat szervezői, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésépítési Tagozata.

A február 16-án online formában megtartott délutáni workshop „A települési utak tervezésének útügyi műszaki szabályozási kérdései”-vel foglalkozott több előadáson, felkért hozzászólásokon, vitaindítón, és a program időtartama alatt érkező, a látottakra-hallottakra reagáló spontán nézői kérdéseken és észrevételeken keresztül. A közös fórum célkitűzése a települési utak, a települési környezet sajátos adottságainak és szempontjainak markánsabb megjelenítése és képviselete, a közlekedési terek tervezéséhez kapcsolódó szabályozási kérdések feltárása és bemutatása volt.
A viszonylag késői meghirdetés ellenére több mint 300 érdeklődő mérnök kolléga regisztrált előzetesen, és – a szervezők nagy örömére – a két meghirdetett online csatornán (GoTo Webinar illetve YouTube) a várakozásokon felüli létszámban, közel 300-as legnagyobb nézettséggel, a teljes délután alatt mintegy 400-an ténylegesen be is kapcsolódtak a közvetítésbe.
A rendezvény moderátora Németh Mónika, a MAÚT Települési utak bizottságának vezetője volt.
Nyiri Szabolcs MAÚT elnök bevezető gondolatai között hangsúlyosan szerepelt, hogy az útügyi műszaki előírások alkalmazása már most is lényegében kötelező a nem országos úthálózat útjain is, kiemelten a települési utakon, és ez a vonás a jövőben minden kétséget kizáróan teljeskörűvé fog válni. Ezért alapvető fontosságú, hogy a települési utakra és a közúti közlekedési területekre is vonatkozó előírások műszaki részletei életszerű, észszerű, a településeken meglévő realitásokhoz is illeszkedő műszaki és logikai alapszemlélettel bíró, megvalósítható szabályokat tartalmazzanak.
Ercsényi Balázs irányító tervező, a FŐMTERV Zrt. részéről – az élhető város, mint alapkoncepció számára – megfelelő „világlátású” műszaki előírások jelentőségét hangsúlyozta, négy kiemelt budapesti helyszín példáján bemutatva a települési és a külterületi tervezés szükségszerűen eltérő logikáját, a meglévő adottságok prioritási különbségeit. Előadásában elhangzott egy mottóként is felfogható üzenet, mely szerint „a belterület sokkal inkább a kompromisszumok művészete, mint jól leírt szabályok betartása.”
Ernyei Balázs, a FŐMTERV Zrt. főmérnöke, aki városi területeken szerzett kiemelt mértékű tervezői gyakorlattal rendelkezik, az évtizedek alatt megtapasztalt mindennapi nehézségekről, kihívásokról számolt be. Előadásában olyan jellemzően előforduló helyzeteket mutatott be, melyek különbözőképpen jelennek meg a külterületi és a belterületi utak esetében, és számos, sokak által ismert gondolatébresztő példával támasztotta alá mondanivalóját.
Szloszjár György, a Garten Stúdió Kft. ügyvezetője a klímabarát közterületi tervezés legújabb tendenciáiról, törekvéseiről és azok gyakorlati alkalmazásairól osztotta meg tapasztalatait, mindezt a gyakorló tájépítész szemszögéből. Előadásában fontos szerepet kaptak a modern szemléletű, követendő hazai- és külföldi példák. Kiemelten kezelte a közterületen élő, főként fás szárú növények igényei és a városi közterületek biztosította adottságok közötti konszenzus keresésének kérdéseit, mely által lehetővé válik az élhető és fenntartható közterek kialakítása.
A felkért hozzászólók közül elsőként Tárczy Lászlótól, a Reformút Kft. műszaki igazgatójától láthattunk a biztonságos közlekedés szempontjai szerinti városi kialakításra vonatkozóan újszerű és hasznos példákat, elsősorban a frankofón területekről. Hozzászólásában külön figyelmet fordított a városi útkeresztmetszetek tudatosan átgondolt újra felosztásának kérdéskörére, mindezeket a védtelen közlekedők igényei és az alternatív járművek megjelenésének figyelembevételével. Stockholmi példát mutatott be a műemléki városközpontban – a túlszabályozottság ellenpólusaként – a táblaerdő megszüntetésére.
Keresztes László, a MAÚT Tervezési bizottságának vezetője beszélt arról, hogy máshol vannak a súlypontok a külterületen és a belterületen: míg külterületen adott a műszaki megoldás és ehhez kell megszerezni a helyet, belterületen a hely az adott és oda kell a műszaki megoldást belepréselni. A tendenciák azt mutatják, hogy a jövőben fel fognak értékelődni a belterületek, mert míg 1900-ban még csak az emberiség 20%-a lakott városias környezetben, addig 2050-re ez a szám várhatóan 70% lesz. Előadásában rámutatott arra, hogy a szabályozásban a közösen érvényes illetve a külön szabályozott kérdések megfelelő elválasztásának több lehetséges módja van, de lényeges elem, hogy a leginkább egységes, leginkább áttekinthető előírásrendszer alakuljon ki.
Lázár Lajos, a Budapest Közút Zrt. osztályvezetője ismertette a Társaság térinformatikai platformját, a KAPU (Közúti Adatok Publikációja), illetve a KARESZ (Közúti Adatgyűjtő REndSZer) megoldásait. Ezek a rendszerek kiválóan alkalmasak nagypontosságú tervezési alapadatok szolgáltatására, valamint összetett térinformatikai elemzésekre. A KAPU számtalan területen képes segítséget nyújtani a városi környezetben dolgozó tervezőknek, az alaptérképtől kezdve a lézerszkenneres felmérésen alapuló űrszelvény vizsgálaton keresztül a fák és az utcabútorok pozíciójáig, vagy akár a 3D-s felületek kiszámításáig.
A széleskörűre tervezett, és annak is bizonyult szakmai fórumot, és a hozzászólásokat Barna Zsolt vezette fel, aki felhívta a figyelmet, hogy az emberi lét, és így a városok és a városi közösségek létének és működésének alapja is a találkozás, az emberek közötti interakció, aminek egyik elsődleges helyszíne a közterület, azaz – többek között – az utak-utcák-terek hálózata. Elmondta azt, ahogy az előadások is rámutattak, hogy ez a hálózat nem tekinthető önmagában álló közlekedési létesítménynek, a közlekedési funkciójuk sem értelmezhető önmagában. Ennek megfelelően a települési utak (utcák, terek) tervezési előírásai sem lehetnek kizárólagosan közlekedésközpontúak, ezért az útügyi szakterület tudására és tapasztalataira építve, de a többi érintett szakterület – különösen a tájépítészek – bevonásával közösen kell megújítanunk a települési közutak tervezési előírásait.
A program összegzését - mely egyben a zárszót is jelentette - Thoroczkay Zsolt az ITM főosztályvezetője tartotta, aki személyes tervezői múltjának köszönhető tapasztalatai miatt is otthonosan mozog ebben a világban. Kiemelte, hogy az útügyi műszaki előírások folyamatosan formálódó rendszerének alkalmasnak kell lennie valamennyi – akár külterületi, akár települési körülmények között található – úttervezési feladat megfelelő, helyi sajátosságokat, adottságokat, realitásokat figyelembe vevő megoldására. Az Útügyi Műszaki Előírások rugalmas lehetőséget kell, hogy hagyjanak a szükségszerűen korlátozott városi területek funkcionális újrafelosztására is, biztosítva ezáltal a megfelelő szintű közösségi részvételt. Egy találó megjegyzése szerint az emberek egyszerre szeretnének városi körülmények nyújtotta kényelmet és madárcsicsergést is.
A résztvevők a beszélgetés végén egyetértettek abban, hogy ezen összetett feladatokat rejtő témakörben még hosszú út áll a szakma előtt, de a megoldás érdekében nincs más észszerű lehetőség, mint jól meghatározott célokat kitűzve, majd az igényeknek legjobban megfelelő szempontrendszer mentén végig menni rajta. Ezt segíti a négy esztendeje működő MAÚT „Települési utak” bizottság, amely aktívan képviseli a települési közlekedés szempontjait az egyre növekvő ütemben megújuló útügyi műszaki előírásokban.
A „Közös dolgaink” program szereplői felhívták a rendezvény hallgatóit arra, hogy a MAÚT és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. honlapján véleményezésre közreadott előírásokhoz tett javító szándékú észrevételeikkel segítsék az útügyi műszaki előírások minél tökéletesebb megalkotását.