BPMK

9. ÉTE Építéstudományi és Építőipari Konferencia

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara az Építéstudományi Egyesülettel közösen ünnepelte az ÉTE 70 éves születésnapját, a 9. ÉTE Építéstudományi és Építőipari Konferencián szeptember 20-án, a BME „K” épület I. emelet 95. és 87. termében. A konferencia fővédnökei Kassai Ferenc, a BPMK elnöke és dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor, az ÉTE elnöke voltak.

A konferencia fő témája: Az építőipar jelenlegi helyzete, lakóépületek, lakások építészeti, épületszerkezeti, szakipari, épületgépészeti felújítása, épületfelújítási, építési kivitelezési technológiák ismertetése, különféle építési, kivitelezési, hőszigetelési problémák ismertetése. Az építőipar és az épületfelújítások fejlesztése, szervezése. A műemékvédelem és építésbiológia helyzete jelenleg az építésügyben.

Kassai Ferenc megnyitójában néhány gondolatot fűzött a konferencia témájához:
Az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, mely a társadalom és a szűkebb közösségek igényeit valósítja meg. Az épített környezet alakítása, gondozása és védelme jó szervező, mozgósító célkitűzés, a jó irányú közösségi szerveződések eszköze, a nemzeti kultúra hordozója. Az építés sajátos, az emberiség gazdasági és kultúrtörténetének egyedülálló, semmi mással össze nem hasonlítható területe. Az építési tevékenység produktumaként létrejött építményvagyon a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme. Az épületvagyon, mint ingatlanvagyon, műszaki-gazdasági értékén túl is alkalmas jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti vagyonrész értékeinek megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. Az építőipar munkaellátottságát, teljesítményét alapvetően az ipari gazdálkodó szervezetek és a lakosság jövedelmi helyzete, az állam és az önkormányzatok szerepvállalása, azaz a mindenkori gazdasági helyzet határozza meg. Ugyanakkor az építés produktuma elősegíti a működő tőke beáramlását (infrastruktúrafejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával) következésképpen a munkavállalók szélesebb körű foglalkoztatását is elősegíti. Az építőipar egészére általánosan igaz, hogy szemben a telepített iparágakkal, tevékenysége nem helyhez kötött, térben és időben mobilizálható. Ugyanakkor az építőipar produktumát, az építményt adott helyen, a helyi adottságok figyelembevételével hozza létre. Minden terméke egyedi. Az építés, nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és fontos tényezője a makró és mikró környezet alakításának. Az építési kereslet a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből is összetevődik. Az épített világunk nem más, mint a természetnek az emberi léthez alakított része, ezen belül egy nemzet közkincse. Olyan közkincs, amelyben együtt, egymást feltételezve van jelen az alkotó egyén és a társadalom, a múlt és a jelen. Épített környezetünk a kor gazdasági és politikai viszonyainak pontos tükre. Minden kor épít – teremt és őriz – amivel a saját és további nemzedékek életminőségét határozza meg. Az építés egy olyan folyamatos tevékenység, mely évszázadok egymásra halmozódó tapasztalatait foglalja magába és fejleszti minden időben a kor igényeinek megfelelően; és próbálja a teljességet előállítani. 2017-től a magyar építőipar nyolcéves recesszió után a piaci szereplők reális várakozásai szerint tartósan növekedési pályára került. A KSH adatok szerint 2018-ban 22,3%-kal nőtt az építőipar termelése a 2017 évihez képest és 2019 első félévében 35%-os volt a bővülés.
Jó időket élünk manapság, mert a magyar építőipar nyolcéves recesszió után a piaci szereplők reális várakozásai szerint tartósan növekedési pályára került. Bízunk abban, hogy ez továbbra is fentartható lesz a szakma javaslatainak és a kormányzati intézkedések hatására. A KSH adataiból is látszik, hogy az építőipar meghatározó a gazdaság teljesítményében. Az építőipar jelentősége abban van, hogy egyéb iparágak termékeit, berendezésit építi be, ezáltal az építési igény más iparágakat is fejlesztésre, termelésbővítésre ösztönöz. Az építőipar multiplikátor szerepe elvitathatatlan a gazdaság fejlődésében, de hozzájárul a városokban, településeken élők jobb életkörülményeihez is. A nagy amplitúdójú megrendelésállomány változás nem tette lehetővé – a mai napig tőkehiánnyal küzdő –építőipari cégeknek a folyamatos, állandó létszám megtartást. Egy szomorú adat, mely szerint a recesszió hatására 2007 és 2013 között 85 ezer foglalkoztatottól kellett az építési ágazatnak megválnia. Mára javult a létszám-helyzet, de ki kell mondani, hogy az építőipar jelenlegi – létszámhiány, hatékonyság és egyéb – problémáiból a kitörést az innováció erősítése jelentheti. Nem szabad engednünk, hogy a fellendülő építőipari piacot a szakmunkáshiány visszavesse, mert a csapatmunka megköveteli, hogy minden résztvevője; a mérnöktől a szakmunkásig magas szakmai tudással rendelkezzen. Elkerülhetetlen, hogy építőipari szakmákra folyamatos foglalkoztatási-képzési program induljon, ahol rövid idő alatt elméleti és gyakorlati képzést követően betanított munkások lehetnek. Az így megszerzett tudás után, ha számításaikat megtalálják, akkor a későbbiekben OKJ szintű képzésben részesülhetnek munkavégzés mellett. Az iskolarendszerű képzőhelyek mellett hangsúlyt kell fektessünk a felnőttképzésre, átképzésre, továbbképzésre. A mostani, kormányzati elképzelés a szakképzés színvonalának emelését, a szakmunkások tekintélyének helyreállítását tűzi ki célul. Ezt a mérnöki tapasztalatok alapján üdvözölni tudjuk, kiváltképp, mert több olyan eleme van, amelyről már évekkel ezelőtt is írtam, a mérnöktársadalom véleményét tolmácsolva: a szakképzés minőségének javítása valamennyi szinten elengedhetetlen feladat – mondtuk. Szemléletváltást sürgettünk, mert azt tapasztaltuk, hogy szakképzésünknek torz a szerkezete! A konferenciához jó munkát és hasznos eszmecserét kívánt.

A plenáris ülés nyitó előadását dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor tartotta „70 éves az Építéstudományi Egyesület, történelmi áttekintés” címmel. Előadásában ismertette az Építéstudományi Egyesület és jogelődje megalakulását és körülményeit. E szerint; A szervezet Magyar Mérnök Egyesület néven, 627 taggal alakult meg 1867. május 20-21-én, majd 1872-ben felvette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nevet. Első elnöke és 19 évig vezetője Hollán Ernő volt, alelnöke Ybl Miklós, titkára Szily Kálmán voltak. Bemutatta az egyesület későbbi elnökeit is. Az Építéstudományi Egyesület, illetve jogelődje hivatalosan 1949. február 2-án jött létre Magasépítési Tudományos Egyesület (MTE) néven, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) keretein belül. A későbbiekben neve változott: 1952-ben Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTE), illetve 1990-ben Építéstudományi Egyesület (ÉTE) lett az elnevezés. Korabeli filmhíradó részletekkel mutatta be az Egyesület alapítása időszakában megvalósult építményeket. Így a MÉMOSZ székház építését és a Műegyetemi építkezéseket. Előadása záró fejezetében az Építéstudományi Egyesület jelenlegi működéséről beszélt; Évente  közel 100, a szakosztályok és a területi (régiós) szervezetek által szervezett szakmai program (ankét, előadás, épületlátogatás, stb.) kerül megrendezésre, amelyekről az ÉTE Egyesületi újságban, a Hírmondóban, és az egyesület honlapján (www.eptud.org) adunk teljeskörű tájékoztatást, továbbá az Építéstudományi Egyesület hivatalos Facebook oldalán.

 

A plenáris ülés vezérelőadását Gellér Ákos üzletágvezető, gépésztechnikus THR rögzítéstechnika, EJOT Hungaria Kft. az ÉTE ÉPSZ tagja tartotta, „Panel épületeknél a homlokzati hőszigetelő rendszerek felerősítését megelőző kéregpanel megerősítés és a hőszigetelés elkészítése utáni rögzítési lehetőségek” címmel.
Az I. Építéstudományi és technológiai szekció levezető elnöke Szulyovszky László építészmérnök, igazságügyi szakértő, az ÉTE ÉPSZ titkára, a BPMK tagja volt.
Az. I. szekcióban elhangzott előadások:
„Épület állapotfelmérés termográfiával”, előadó: Rahne Eric okl. villamosmérnök, igazságügyi szakértő, rezgésdiagnosztikai szakértő az ÉTE ÉPSZ tagja, az ÉPSZ Épületvillamossági és épületfelügyeleti Munkabizottság vezetője.
„Vasbeton szerkezetek utólagos megerősítésének vizsgálata”, előadó: Molnár Mercedes projektmenedzser asszisztens, építészmérnök hallagató, az ÉTE ÉPSZ tagja.
„Rendszerzsaluzatok a helyszíni monolit vasbeton szerkezetépítésnél, kivitelezés és szakképzés helyzete”, előadó: Móra Ibolya építész, technológus, az ÉTE Építéskivitelezési Szakosztály tagja
„Mélyépítési és vízépítési betonok alkalmazása”, előadó: Papp József értékesítési munkatárs, Sales Representative, Duna-Dráva Cement Kft., műszaki ellenőr, műszaki vezető, ÉTE ÉPSZ tag, ÉPSZ Betontechnológiai és betonszerkezeti Munkacsoport vezetője.
„Épületek energiamegtakarítás célú épületfizikai és hőtechnikai felújítása”, előadó: Brassnyó László okl. építőmérnök, építésügyi szakértő, a Burkolástechnikai Egyesület elnöke, az ÉPSZ tagja, az ÉPSZ Környezetvédelmi és passzívház Munkacsoport vezetője.
„Új kihívások az építészetben-paradigma váltás az építőiparban”, előadó: Szulyovszky László építészmérnök, igazságügyi szakértő, az ÉTE ÉPSZ titkára, a BPMK tagja, az ÉPSZ Építésbiológiai és ergonómiai tudományos kutató Munkacsoport vezetője.
„Betonok gyökeresen új tervezése az új Eurocode szerinti anyagtani méretezéssel”, előadó: Spránitz Ferenc betontechnológus szakmérnök, betonüzem vezető Dolomit Kft. ÉTE ÉPSZ tagja, ÉTE ÉPSZ betontechnológiai és betonszerkezeti Munkacsoport tagja.
„Lakóépület napenergián alapuló 100%-os hőellátása”, előadó: Rahne Eric okl. villamosmérnök, igazságügyi szakértő, rezgésdiagnosztikai szakértő az ÉTE ÉPSZ tagja, az ÉPSZ Épületvillamossági és épületfelügyeleti Munkabizottság vezetője.
„A magyar építőipar helyzete az építésbiológia tükrében”, előadó: Szulyovszky László építészmérnök, igazságügyi szakértő, az ÉTE ÉPSZ titkára, a BPMK tagja, az ÉPSZ Építésbiológiai és ergonómiai tudományos kutató Munkacsoport vezetője.
„Domotika alkalmazása, lehetőségei az építészetben, építőiparban, lakásépítésben”, előadó: Horváth János építésszervezési, informatikai és építésgazdasági szakértő, az ÉTE ÉPSZ tagja, az ÉTE ÉPSZ Épületvillamossági és épületfelügyelei Munkacsoport tagja.
Konferencia zárás vitafórum
A vitafórumot vezette Szulyovszkí László levezető elnök.

II. Építőipari Projektmenedzser Szekció levezető elnöke Szádeczky-Kardoss Gábor ÉTE alelnök, ÉPSZ elnök, a BPMK Építési Szakcsoport tagja
A II. szekcióban elhangzott előadások:
„Blokkos és panelos építési technológiájú lakóépületek felújítási nehézségeinek, problémáinak ismertetése”, előadó: Szádeczky-Kardoss Gábor okl. építészmérnök, szakértő-tervező, okl. épületfenntartási szakmérnök, okl. szakipari szakmérnök, műszaki ellenőr, felelős-műszaki vezető, projektmenedzser, ÉTE alelnök, BPMK Építési szakcsoport tagja
„Budapest Kőbányai homlokzatfelújítási projektek gyakorlati tapasztalatainak ismertetése”, előadó: Borbély Éva okl. építészmérnök, statikus, az ÉTE Tartószerkezeti Szakosztály titkára
„Városliget projektmenedzsment bemutatása”, előadó: Rostás Zoltán okl. építészmérnök, projektmenedzser, Stratégiai igazgató, Városliget Zrt.
„Budapest belvárosi függőfolyosó felújítási projekt gyakorlati tapasztalatainak ismertetése”, előadó: Loppert Zoltán okl. építőmérnök, okl. projektmenedzser, ügyvezető igazgató, LANDSON Mérnökiroda Kft., ÉTE ÉPSZ tagja
„Műemlékvédelem helyzete Magyarországon”, előadó: dr. Entz Géza művészettörténész, doktori fokozat az ELTE BTK történelem-művészettörténet szakon, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal korábbi elnöke
„Igazságügyi szakértés az építőiparban”, előadó: Molnár Dénes okl. építőmérnök, igazságügyi szakértő, ÉTE Építéskivitelezési Szakosztály titkára, BPMK Építési Szakcsoport elnöke
„Külső projektmenedzserek helyzete, szerepe nagyvállalati projekteknél”
előadó: dr. Sándor Zoltán ügyvezető/Managing director Profexec Services Kft. ÉTE ÉPSZ tagja, az ÉPSZ Projektmenedzser és építésmenedzsment Munkacsoport vezetője
„Projektmenedzsment üzleti alapon az építőiparban”, előadó: Vincze Kornél okl. hajótervező mérnök, okl. hajótervező gépész szakmérnök, ügyvezető igazgató, projektmenedzser, BRIT TECH Kft. ÉTE ÉPSZ Projektmenedzser és építésmenedzsment Munkacsoport vezetője
„Hogyan lehetnek még sikeresebbek a projektmenedzserek”, előadó: dr. Kertész Máté Senior Program/Project Manager, PMPⓇ a DXC Technology munkatársa, a 2018. évben a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla ÉV Projektmenedzsere Díj nyertese.
„Lakásépítések, épületfelújítások finanszírozási kérdései, támogatási lehetőségek”, előadó: Kovács János okl. közlekedési-gépészmérnök, okl. mérnök-közgazdász, Ügyvezető igazgató Bankorg Kft., Pénzügyi-gazdasági tanácsadó, ÉTE ÉPSZ tag, az ÉTE ÉPSZ Ingatlan és építés finanszírozási Munkacsoport vezetője.
Konferencia zárás vitafórum
A vitafórumot vezette: Szádeczky-Kardoss Gábor levezető elnök