BPMK

Bővül az egyszerű bejelentés köre

A Magyar Közlöny 218. számában megjelent az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításokról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet.

A módosítás – a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításával - akként bővíti az egyszerű bejelentés körét, hogy lehetővé teszi a lakóépületek egyszerű bejelentéssel történő bővítését a 300 négyzetmétert meg nem haladó hasznos alapterületig, továbbá az ilyen épület építéséhez és az ilyen bővítéshez szükséges tereprendezést és támfalépítést. A rendelet egyszerűsíti a menet közbeni változtatásokat is.
Az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységek szabályozásának módosításával együtt az alábbiak szerint változott az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó 191/2009 (IX. 15.) Korm. rendeletnek a kiviteli tervekkel kapcsolatos előírása:
12. § (1) Az R3. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető)

„b) az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében

* ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,

* bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,

* bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonalaa rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,

* bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,

* be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,

* bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni, bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A”,

* bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak.
(2) Az R3. 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

* a) megnevezését,

* b) helyzetét, méretét, mérettűrését,

* c) számításba veendő hatásainak, követelményeinekmegfelelő elvárt műszaki jellemzőket,

* d) minőségi követelményeit,

* e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

(3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része

* a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,

* b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,

* c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,

* d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.”
A legfontosabb, mindenképpen kiemelendő változás, hogy a kivitelezési dokumentációnak a beépített elektromos illetve fűtési energiaigénytől függetlenül része az épületgépészeti és az épületvillamossági dokumentáció.
Hasonló módon pontosításra kerültek az építési engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményei is, az engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményei is. Az épületgépészeti, a tartószerkezeti és az épületvillamos műszaki leírás kötelező tartalmi elemként kerület a 312/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletébe.
A szakmagyakorlási jogosultságokat szabályozó 266/2013. (VII. 13.) Korm. rendelet fontos változása, hogy rögzíti azokat a szankciókat, amelyeket az energetikai tanúsítványok kötelező ellenőrzése során feltárt hiányosságok esetében alkalmazni kell. A szabályozás részletesen rendezi az ellenőrzést és a szankcionálást végző BPMK, valamint a jogosultság felfüggesztésének jogát gyakorló területi kamarák hatásköreit is.
A kormányrendelet módosítása a kamara régi törekvését is teljesíti azzal, hogy a nyilvántartott szakmagyakorlók számára is kötelezővé teszi a szakmai továbbképzésen való részvételt. (MMK)