BPMK

Közlekedésfejlesztés Magyarországon - konferencia és szakmai továbbképzés

Két évtizede kerül megrendezésre Balatonföldváron a „Közlekedésfejlesztés Magyarországon” c. konferencia. A rendezvény először csak a közúthálózat fejlesztéssel foglalkozó minisztériumi és háttérintézményei, valamint a megyei szakemberek részvételével indult.

A konferencia sikere következtében egyre több téma került megbeszélésre, egyre nagyobb hallgatósággal, míg mára már a közlekedési szakterület aktuális témáit, feladatait, gondjait igyekszik – az időkorlátok engedte – minél szélesebb körben és mélységben bemutatni, átbeszélni (1. sz. melléklet). A konferencián elhangzó, a közlekedésfejlesztést átfogóan taglaló szakmai előadások lehetővé tették, hogy az MMK új, kötelező éves szakmai továbbképzési feltételeket is biztosítani tudja.
A nagyon kedvelt balatonföldvári oktatási központot az egyre szélesebb szakmai kört érintő témák miatt folyamatosan növekvő látogatottsága miatt „kinőttük”, így szükségessé vált újabb helyszín keresése. Ennek eredményeként az idén először a konferencia Siófokon került megrendezésre, de képviselt, előremutató szellemisége, szakmaisága nem változott, megmaradt.

A konferencia fővédnöke: dr. Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára, aki a nyitóelőadást is tartotta. A konferencia állandó alapvető célja a különböző szakterületekről érkező kollégák tájékoztatása, a közös gondolkodás, eszmecsere elősegítése, a napi munkán túlmutatóan a közlekedés helyzetéről, a problémákról, az előttünk álló feladatokról, a meglévő lehetőségekről, a távlati célokról, koncepciókról, stratégiákról átfogó kép bemutatása.
Természetesen minden szakmai beszélgetésen, konferencián felvetődnek olyan gondolatok, amelyek túlmutatnak a rendezvény keretein, szükséges a róluk való további elmélkedés, ami szintén segítheti/előreviheti a felvetődött kérdések, feladatok megoldását is.
A konferencián elhangzott előadásokból minden évben, így az idén is egy kiadvány (könyv) is készült, valamint kiadásra került egy kérdőív, amelynek célja az volt, hogy a szervezők megismerjék, feltárásra kerüljön a konferenciára, valamint a kötelező szakmai továbbképzésre jelentkezett kollégák körében, hogy
- miért választják ezt a rendezvényt,
- mit várnak és milyen szakmai tájékoztatást, információt várnak,
- hogyan értékelik az elhangzottakat,
- mennyire tartják hasznosnak, hasznosíthatónak a kapott információkat,
- mit javasolnak új témaként felvenni, vagy
- milyen további előadásokat, előadókat hallgatnának szívesen stb.

A konferencia ajánlásai

Az évenként megrendezésre kerülő, közlekedésfejlesztési témákat taglaló konferencia állandó alapvető célja a különböző szakterületekről érkező kollégák tájékoztatása, a közös gondolkodás, eszmecsere elősegítése, a napi munkán túlmutatóan a közlekedés helyzetéről, a problémákról, az előttünk álló feladatokról, a meglévő lehetőségekről, a távlati célokról, koncepciókról, stratégiákról átfogó kép bemutatása. Az előadók a jelen kihívásainak megfelelően fölrajzolták a tennivalókat, és a közlekedési alágazatok szakmai elvárásainak tükrében adtak ajánlást, megoldási módokat. Az előadásokon elhangzott értékes gondolatokból, kritikákból, témakörönként a beszélgetést vezetők emelték ki az aktuális legfontosabbnak ítélt javaslatokat, feladatokat.

1. témakör: A közlekedés helye, szerepe, feladata: társadalmi, gazdasági elvárások (dr. Szegvári Péter)
A közlekedésfejlesztésben a pont- és szigetszerű beavatkozások helyett célszerű a hálózatos fejlesztések támogatása, beleértve az EU belső közlekedési hálózatainak bővítését, valamint a nemzetközi, nemzeti és városi közlekedési hálózatok összehangolt, integrált fejlesztését.
A szemléletformálás és az ipari innováció közlekedés- és gazdaság-fejlesztésben betöltött szerepét a települések integrált fejlesztési terveiben és programjaiban is érdemes felhasználni, különös tekintettel az „okos város” (SMART CITY) programok adta lehetőségekre, figyelemmel az e-mobilitás, a hatékony energia-felhasználás szempontjaira.
A közlekedésfejlesztési projektek tervezésénél és értékelésénél – figyelemmel a költségtervezés és a műszaki tartalom összhangjára – célszerű figyelembe venni és felhasználni a külső szakértők (pl. a Magyar Mérnöki Kamara szakértői hálózatának) bevonását.
A fővárosi és az agglomerációs, térségi közlekedésfejlesztési projekteknél, különös tekintettel azok országos jelentőségére és központi költségvetésből történő támogatására, célszerű megvizsgálni – a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mintájára és annak megújításaként – egy Fővárosi Közfejlesztési Tanács létrehozatalát.

2. témakör: A közlekedés fejlődése, átalakulása a jövőben (dr. Egyházy Zoltán)
Az ITS témájú fejlesztéseknél döntő fontosságú, hogy ne egyedi, egy-egy területre koncentráló fejlesztések valósuljanak meg, hanem egy közös ITS stratégia alapján lefektetett közös platform és célrendszer alapján történjenek az összehangolt fejlesztések. Csak ebben az esetben biztosítható, hogy az országos adatgyűjtő- és forgalomirányító rendszerek és a városi, fővárosi rendszerek egymással kompatibilisek lesznek, egymás adatait képesek átvenni és akár nemzetközi szinten is megosztani.
Az elektromos töltőállomások kérdését nemzeti prioritásként, összehangoltan kell kezelni. Nagyon fontos szempont, hogy a töltőállomások megfelelő ütemben, az ország területén egyenlőképpen elosztva kerüljenek telepítésre. A hazai szabályozás összhangját, jogharmonizációját a nemzetközi jogszabályokkal minden esetben biztosítani kell. Gyorsítani kell a töltő infrastruktúra kiépítésének ütemét, hiszen lépést kell tartani a tisztán elektromos járművek elterjedésének ütemével. Az EU-irányelvvel összhangban a jövőbeni cél az, hogy a legális állami és közösségi támogatások hasznosulása mellett egy széles hálózat jöjjön létre és a szolgáltatások terén egymással versenyző szereplőkkel egészségesen versenyző piac alakuljon ki.
Az elektromos járművek használatára (e-bike, e-car) és a megosztott járműhasználatra vonatkozó törekvéseket bátorítani, népszerűsíteni, állami valamint önkormányzati eszközökkel támogatni kell. (Városi töltő pontok, parkolóhelyek kialakítása a megosztott járművek számára, parkolási tarifa kedvezmények parkolóházakban, stb.) Fontos a megosztott gazdaság törvényszerűségeinek figyelembe vételével a szabályozási környezet megfelelő kialakítása. Egyértelmű, kedvező jogszabályok, a járműhasználat, a biztonsági előírások, és pl. a parkolási szabályok terén.

3. témakör: Közlekedésfejlesztési elképzelések, koncepciók, stratégiák (Holnapy László)
Az utak felújítási, javítási, karbantartási tevékenységeinek megfelelő időben történő elvégzése érdekében az üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatok ütemezett elvégzéséhez a közúthálózat üzemeltetőjének mindenkori stabil és megfelelő mértékű költségvetési forrás biztosítása szükséges.
A közeljövőben várhatóan rendelkezésre álló költségvetési és európai források mértékének ismeretében és az egyes útszakaszokon jelentkező forgalmi igények figyelembe-vételével a kívánt kormányzati célkitűzés elérésére markáns beruházási költségcsökkentéseket szükséges elérni.
Az országos, kiemelt térségi és megyei rendezési tervek készítésével a területrendezés fontos kormányzati szintű feladata a különböző, számos esetben egymással ütköző ágazati és területi igények feltárása, egyeztetése, összehangolása, amely a minisztériumok és háttérintézeteik intenzív, együttműködő és kompromisszumra kész részvételét igénylik.
Az elkövetkező 10 év fontos feladata a mintegy 3000 km vasúti mellékvonal korszerűsítése.
A tervezések, azok egymásra épülése, időben, jó minőségben történő elkészítése kiemelt feladat.
Egy naprakész műszaki szabályozási rendszer kialakítása és folyamatos működtetése a közúti szektor valamennyi főbb szereplőjének közös érdeke és feladata. A jól működő szabályozási rendszer konzekvens alkalmazásával, amelyet az érintett és érdekelt szakmai szereplők ismernek és elismernek, a közúti infrastruktúra-tervezési, beruházási, üzemeltetési és fenntartási feladatai gazdaságosan, egységesen, naprakészen és jó minőségben végezhetők.

4. témakör: Városok, vonzáskörzeteik és egyéb közlekedési kérdések (Thoroczkay Zsolt)
A Főváros infrastruktúrafejlesztési elképzelései sok tekintetben statikusak voltak korábban, a kihívásokra lassan reagáltak. Napjainkban azonban szemléletváltás látszik, amelyben érzékelhető a törekvés a felgyorsult változás követésére. A magasépítési piac fellendülése, az állami szerepvállalás a sportlétesítmények megvalósításában, egyes városfejlesztési akciók támogatása mind az infrastruktúra fejlesztés megfelelő léptékű fejlesztését igényli. Azonban nem csupán az infrastruktúra-fejlesztés területén érzékelhető a változás iránti igény, hanem a közlekedés területén végzett szolgáltatások esetében is. Nem a közlekedési szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárások fogalmazódtak át, hanem a fiatalok életvitele változott meg, és a megváltozott életvitelből következik, hogy ahhoz más szolgáltatást kell biztosítani. A statikus rendszerek helyett a dinamikus rendszereké a jövő, a tulajdonlás helyett a megosztás vált fontossá. Mindezen elvárások pedig csak egy új szemléletmódú, új struktúrájú intézményrendszer kialakításával látszanak teljesíthetőnek.
A nyugat-európai példák tanúsága szerint, a hajózás feltételeinek biztosításához megépített műtárgyak meghatározó tájképformáló elemekké váltak, ékei, díszei lettek a térségeknek, sokszor turisztikai vonzerőt is jelentve. A Duna szabályozása – a hiányzó műtárgyak megépítése – nem a hajózás miatt fontos elsősorban (Budapest ivóvíz biztosítása, az Alföld vízháztartásának stabilizálása, az árvizek megakadályozása, az ipari hűtővíz igény kiszolgálása mind ennél fontosabb szempont), de segítségével a Dunán bonyolódó áruforgalom is növelhető lenne.
Az önvezető autók lehetőségeit tekintve érdemes példaként tekinteni az „önvezető repülők”-re. Ezen a területen már sokkal korábban megtörténtek azok a „járműves” és „infrastrukturális” fejlesztések, amelyek a gépjárműiparban jelenleg zajlanak és a közúti fejlesztésekben a közeljövő feladataiként előttünk állnak. De a párhuzamok a lehetőségek mellett a korlátokra is felhívják a figyelmet. A „gép” mindent tud, de mégsem vállalja át a felelősséget sem a „vezető”, sem az infrastruktúrát „szolgáltató” helyett.

5. Közlekedésbiztonság, feladatok a javítására (dr. Lányi Péter)
A közlekedésbiztonság fejlesztése, jelen és közeljövő feladatai között kiemelt hangsúlyt kell kapjon a programszerű működés biztosítása, az ellenőrzés fokozása, a bevált programok fenntartása, a kampányok intenzitásának emelése, a hosszú távú programok beindítása, melyeken belül a szemléletváltás, az oktatás és képzés jelentőségének fokozása szükséges.
A közlekedési hálózatok és szolgáltatások tervezésének alapját képező, a forgalom térbeli igényeit leíró célforgalmi mátrixok kidolgozásának módszereinél az új eljárások és informatikai lehetőségek innovatív alkalmazása javasolható.
A gyorsforgalmi úthálózat forgalomtechnikai kialakításánál szükséges az egységességre törekvés, elősegítésére célzott projektek indítása.
A települések közúti közlekedésbiztonsági helyzetének folyamatos javítására, a baleseti sérültek számának csökkentésére, folytatni kell az „Önkormányzatok a települések közlekedésbiztonságának növeléséért” című országos pályázati rendszert a helyi döntéshozók, a polgármesterek, képviselőtestületi tagok, valamint a helyi lakosság figyelmének felhívásával, aktív bevonásával a közlekedésbiztonság-tudatos magatartás kialakítása és elterjesztése érdekében.


A témakörök beszélgetését vezetők összefoglalói

1. témakör: A közlekedés helye, szerepe, feladata: társadalmi, gazdasági elvárások
A közlekedés-fejlesztésben a pont- és szigetszerű beavatkozások helyett célszerű a hálózatos fejlesztések támogatása, beleértve az EU belső közlekedési hálózatainak bővítését, valamint a nemzetközi, nemzeti és városi közlekedési hálózatok összehangolt, integrált fejlesztését. A szemléletformálás és az ipari innováció közlekedés- és gazdaság-fejlesztésben betöltött szerepét a települések integrált fejlesztési terveiben és programjaiban is érdemes felhasználni, különös tekintettel az „okos város” (SMART CITY) programok adta lehetőségekre, figyelemmel az e-mobilitás, a hatékony energia-felhasználás szempontjaira.
A közlekedés-fejlesztési projektek tervezésénél és értékelésénél – figyelemmel a költségtervezés és a műszaki tartalom összhangjára – célszerű figyelembe venni és felhasználni a külső szakértők (pl. a Magyar Mérnöki Kamara szakértői hálózatának) bevonását.
A fővárosi és az agglomerációs, térségi közlekedés-fejlesztési projekteknél, különös tekintettel azok országos jelentőségére és központi költségvetésből történő támogatására, célszerű megvizsgálni – a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mintájára és annak megújításaként – egy Fővárosi Közfejlesztési Tanács létrehozatalát.
Dr. Szegvári Péter levezető elnök, c. egyetemi docens, az ELTE t. tanára

2. témakör: A közlekedés fejlődése, átalakulása a jövőben
A közlekedési ITS rendszerek alkalmazása terén törekedni kell a pont- és szigetszerű beavatkozások helyett a hálózatos fejlesztések támogatására, és a mind szélesebb körű nemzetközi együttműködésre.  Az ITS témájú fejlesztéseknél döntő fontosságú, hogy ne egyedi, egy-egy területre koncentráló fejlesztések valósuljanak meg, hanem egy közös ITS stratégia alapján lefektetett közös platform és célrendszer alapján történjenek az összehangolt fejlesztések. Csak ebben az esetben biztosítható, hogy az országos adatgyűjtő- és forgalomirányító rendszerek és a városi, fővárosi rendszerek egymással kompatibilisek lesznek, egymás adatait képesek átvenni és akár nemzetközi szinten is megosztani.
Az elektromos töltőállomások kérdését nemzeti prioritásként, összehangoltan kell kezelni. Nagyon fontos szempont, hogy a töltőállomások megfelelő ütemben, az ország területén egyenlőképpen elosztva kerüljenek telepítésre. A hazai szabályozás összhangját, jogharmonizációját a nemzetközi jogszabályokkal minden esetben biztosítani kell. Gyorsítani kell a töltő infrastruktúra kiépítésének ütemét, hiszen lépést kell tartani a tisztán elektromos járművek elterjedésének ütemével. Az EU-irányelvvel összhangban a jövőbeni cél az, hogy a legális állami és közösségi támogatások hasznosulása mellett egy széles hálózat jöjjön létre és a szolgáltatások terén egymással versenyző szereplőkkel egészségesen versenyző piac alakuljon ki.
A közlekedési innovatív projektek tervezésénél és támogatásánál célszerű figyelembe venni és felhasználni a külső szakértők (pl. a Magyar Mérnöki Kamara szakértői hálózatának) észrevételeit, javaslatait.
Az elektromos járművek használatára (e-bike, e-car) és a megosztott járműhasználatra vonatkozó törekvéseket bátorítani, népszerűsíteni, állami valamint önkormányzati eszközökkel támogatni kell. (Városi töltő pontok, parkolóhelyek kialakítása a megosztott járművek számára, parkolási tarifa kedvezmények parkolóházakban, stb.) Fontos a megosztott gazdaság törvényszerűségeinek figyelembe vételével a szabályozási környezet megfelelő kialakítása. Egyértelmű, kedvező jogszabályok, a járműhasználat, a biztonsági előírások, és a pl. parkolási szabályok terén).

Dr. Egyházy Zoltán levezető elnök, főtanácsos, NFM

3. témakör: Közlekedésfejlesztési elképzelések, koncepciók, stratégiák

Közlekedésfejlesztési projektek hatása a Magyar Közút tevékenységére
Közút felújításának lehetőségei napjainkban
Hesz Gábor Út- és hídfejlesztési és –felújítási igazgató MK NZrt.

Az úthálózat állapota, minősége, illetve az úthálózatot használók elégedettsége nagymértékben függ az utak felújítási, javítási, karbantartási tevékenységeinek megfelelő időben történő elvégzésétől. Az üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatok ütemezett és megfelelő időben történő elvégzéséhez a közúthálózat üzemeltetőjének, a Magyar Közútnak stabil és megfelelő mértékű költségvetési forrásra van szüksége.
Napjainkban, a hazai és EU-s finanszírozási lehetőségek révén, az úthálózat megfelelő színvonalon történő üzemeltetése, fenntartása, illetve folyamatos felújítása, továbbá az üzemeltetéshez szükséges telephely-és gépi eszközök megújulása szerencsére elérhető cél. A korábbi évekre jellemző finanszírozási nehézségeket követően a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egyre növekvő támogatási források előnyeit élvezheti.
Hazai és EU források, 1978/2015. (XII. 23.) Korm. határozat alapján előkészített, 2016-tól öt évre szóló közhasznúsági szerződés, gépfejlesztési és telephely-felújítási program.

Közútfejlesztés időszerű kérdései: Gyorsutak - Kertesi Tamás műszaki igazgató NIF Zrt.

A 2016-2022 közötti időszak legfontosabb közútfejlesztési célkitűzései egyrészt a Modern Városok Programban érintett települések gyorsforgalmi úthálózathoz történő csatlakoztatása 2x2 forgalmi sávos gyorsforgalmi úttal, másrészt az országhatárok 2x2 forgalmi sávos gyorsforgalmi úttal történő elérése.
A közeljövőben várhatóan rendelkezésre álló költségvetési és európai uniós források mértékének ismeretében és az egyes útszakaszokon jelentkező forgalmi igények figyelembe vételével markáns beruházási költségcsökkentéseket szükséges eszközölni a tervezett beruházásoknál, a kívánt kormányzati célkitűzés elérésének érdekében.
A fentiek miatt szükségessé vált egy költségtakarékos, de mégis biztonságos és korszerű, új gyorsforgalmi útkategória bevezetése.
Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015 év őszén elrendelte a tulajdonában álló ágazati szereplők részére a szükséges műszaki- és jogi feltételrendszer kidolgozását. A főbb műszaki szabályozási elemek 2016 év első negyedévére hatályba léptek.
1784/2015. (X. 30.) Korm. határozat az új gyorsforgalmi útkategória, a „gyorsút” bevezetéséről és alkalmazásának lehetőségeiről; „1. d) a terveket úgy kell kialakítani, hogy a gyorsút magasabb gyorsforgalmi kategóriára (autóút, autópálya) való fejlesztésének a lehetősége biztosított legyen;”
A gyorsforgalmi úthálózat regionális jellegű gyorsútjainak tervezési jellemzői; „A” és „B” típusú gyorsutak keresztmetszeti jellemzői, csomópontjai, jobbra kisíves kiválás, gyorsútként megvalósítandó projektek. M44, R76, M60, R11, R67, 21. sz. főút. Előnyök, hátrányok.

Vasútfejlesztési lehetőségek - Somodi László vasútfejlesztési igazgató, NIF Zrt.

A Kormány összesen mintegy 1500 milliárd forinttal támogatja a vasútfejlesztést. A tervek szerint 2020-ig 882 km vasútvonal korszerűsítése történik meg, közel 45 ezer férőhelynyi új jármű-kapacitás lesz elérhető. 24 pontból álló fejlesztési elgondolás; pályaudvarok, vonalszakaszok, villamosítás, biztosítóberendezések.

EU támogatások lehívása, felhasználása - Szalóki Flórián helyettes államtitkár, NFM

Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2007-2013
Az OP keretében összesen 606 db projekt tekintetében, 2.366.67 Mrd Ft értékben állt rendelkezésre támogatási szerződés, amely összeg tartalmazta a lemorzsolódások, a fel nem használt támogatások újra felhasználását is. A leszerződött támogatásból összesen 7 660,76 Millió EUR (2 303,28 Mrd HUF) került kifizetésre, mely a leszerződött támogatás 97%-a, az OP-ban jóváhagyott keret 115%-a.

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot az Európai Bizottság 2015. február 12-én fogadta el.
A program 2014-2020 között 3 919774388 EUR összes támogatási forrással (1215522037719 Ft) rendelkezik, melyből az uniós társfinanszírozás mértéke 3 331808 225 EUR (1033 193 730573 Ft), a hazai forrás mértéke 587 966 163 EUR (182 328307146 Ft).A projektek megvalósítása az ország minden régiójára kiterjed. Az IKOP források felhasználása az OP-ban is definiált nagyprojektek, továbbá kiemelt projektek és szakaszolt projektek megvalósításával tervezett.
Az összes forrás 25,91%-a fordítható a nemzetközi TEN-T közúti elérhetőség javítására (1. prioritás), 37,79%-a nemzetközi TEN-T vasúti és vízi elérhetőség javítására (2. prioritás). A fenntartható városi közlekedés fejlesztésére és az elővárosi vasúti elérhetőség javítására Budapesten és a vidéki városokban összesen a források 27,19%-a fordítható (3. prioritás). A források egy kis része (9,11%) hozzájárul a – Közép-Magyarországi Régión kívüli – TEN-T hálózathoz nem tartozó közutak fejlesztéséhez (4. prioritás).

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF – Connecting Europe Facility)
A CEF közlekedési ágazat fejlesztésére fordítható teljes pénzügyi keret jelenleg 7 458 Mrd Ft. (24,05 Mrd EUR), amelyből 3 504 Mrd Ft (11,30 Mrd EUR) - a Kohéziós Alapból történő átcsoportosítás révén - kizárólag a kohéziós országok részére áll rendelkezésre az ún. „nemzeti boríték” szerint 2016. december 31-ig. A magyar boríték keretében 2014-2020 között közlekedés - (főként vasút) fejlesztésre 333,4 Mrd Ft (1 075 M EUR) uniós támogatás áll rendelkezésre, a kohéziós támogatásoknál megszokott, legfeljebb 85%-os uniós finanszírozással. Ezen felül kisebb mértékben további pályázati forrásokhoz juthatunk a közlekedési, energetikai és távközlési szektorban (ezekért mind a 28 tagállam versenyez, alacsonyabb a támogatási arány).

Országos Területrendezési Terv (OTrT) - Devecseri Anikó vezető térségi tervező, Lechner Nonprofit Kft.

A részletes terület-felhasználást (lakó, üdülő, gazdasági, ipari, mezőgazdasági, stb. területeket) a települések rendezési tervei határozzák meg igazodva egyfelől a település fejlesztési koncepciójában és integrált településfejlesztési stratégiájában (ITS) elhatározott területi elképzelésekhez, másfelől a felsőbb területi szintű (országos, kiemelt térségi és megyei) rendezési tervekhez. A tervhierarchiához való igazodást jogszabályok írják elő, mint ahogy a térségi tervezés számos aspektusát (tartalmi követelmények, egyeztetés rendje) is. A rendezési terveket is az adott szintnek megfelelő jogszabályban (törvénnyel, megyei, illetve települési önkormányzati rendelettel) fogadják el. Így az Országos Területrendezési Tervet (OTrT), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervét a 2003. évi XXVI., 2000. évi CXII. és a 2005. évi LXIV. törvények rögzítik, amelyek kialakítása a minisztériumok és háttérintézeteik intenzív, együttműködő és kompromisszumra kész részvételét igénylik. A területrendezés fontos feladata a különböző, számos esetben egymással ütköző ágazati területi igények feltárása, egyeztetése, összehangolása.


Műszaki szabályozás Magyarországon Nyiri Szabolcs elnök, MAÚT, igazgató ÉMI

A szabványosítás általánosan elfogadott, alapvető célja a mérnökök mindennapi munkáját meghatározó és segítő közös nyelv megalkotása, a különféle műszaki-gazdasági feladatokra vonatkozó egységes megoldási módok meghatározása és alkalmazása – annak érdekében, hogy az építtetői, tervezői, hatósági, kivitelezési, és egyéb kapcsolódó tevékenységek műszaki megalapozottsága, koordináltsága és biztonsága növekedjék.
A közúti infrastruktúráért felelős szereplők célkitűzései között szintén nyilvánvalóan nagy jelentőséggel bír, hogy a megrendelő és a vállalkozó közötti szerződések általánosan ismert és elfogadott szakmai szabályokon és utasításokon alapuljanak. Egy naprakész műszaki szabályozási rendszer kialakítása és folyamatos működtetése a közúti szektor valamennyi főbb szereplőjének közös érdeke és feladata. A jól működő szabályozási rendszer konzekvens alkalmazásával, amelyet az érintett és érdekelt szakmai szereplők ismernek és elismernek, a közúti infrastruktúra-tervezési, beruházási, üzemeltetési és fenntartási feladatai gazdaságosan, egységesen, naprakészen és jó minőségben végezhetők. Egy létesítmény teljes életciklusát tekintve komoly költségmegtakarítást eredményez.
Az útügyi műszaki szabályozás alakulása Magyarországon 1994-től napjainkig, erőforrás igények, megtérülés, minőség, gazdaságosság.

Holnapy László főosztályvezető, NFM

4. témakör: Városok, vonzáskörzeteik és egyéb közlekedési kérdések

A Főváros infrastruktúra-fejlesztési elképzelései sok tekintetben statikusak voltak korábban, a kihívásokra lassan reagáltak. Napjainkban azonban szemléletváltás látszik, amelyben érzékelhető a törekvés a felgyorsult változás követésére. A magasépítési piac fellendülése, az állami szerepvállalás a sportlétesítmények megvalósításában, egyes városfejlesztési akciók támogatása mind az infrastruktúra fejlesztés megfelelő léptékű fejlesztését igényli.
És nem csupán az infrastruktúra-fejlesztés területén érzékelhető a változás iránti igény, hanem a közlekedés területén végzett szolgáltatások esetében is. Nem a közlekedési szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárások fogalmazódtak át, hanem a fiatalok életvitele változott meg, és a megváltozott életvitelből következik, hogy ahhoz más szolgáltatást kell biztosítani. A statikus rendszerek helyett a dinamikus rendszereké a jövő, a tulajdonlás helyett a megosztás vált fontossá. Mindezen elvárások pedig csak egy új szemléletmódú, új struktúrájú intézményrendszer kialakításával látszanak teljesíthetőnek.
A nyugat-európai példák tanúsága szerint, a hajózás feltételeinek biztosításához megépített műtárgyak meghatározó tájképformáló elemekké váltak, ékei, díszei lettek a térségeknek, sokszor turisztikai vonzerőt is jelentve. A Duna szabályozása – a hiányzó műtárgyak megépítése nem a hajózás miatt fontos elsősorban (Budapest ivóvíz biztosítása, az Alföld vízháztartásának stabilizálása, az árvizek megakadályozása, az ipari hűtővíz igény kiszolgálása mind ennél fontosabb szempont), de segítségével a Dunán bonyolódó áruforgalom is növelhető lenne.
Az önvezető autók lehetőségeit tekintve érdemes példaként tekinteni az „önvezető repülők”-re. Ezen a területen már sokkal korábban megtörténtek azok a „járműves” és „infrastrukturális” fejlesztések, amelyek gépjárműiparban jelenleg zajlanak és a közúti fejlesztésekben a közeljövő feladataiként előttünk állnak. De a párhuzamok a lehetőségek mellett a korlátokra is felhívják a figyelmet. A „gép” mindent tud, de mégsem vállalja át a felelősséget sem a „vezető”, sem az infrastruktúrát „szolgáltató” helyett.

5. témakör: Közlekedésbiztonság, feladatok a javítására

Merre vittek, merre visznek útjaink a közlekedésigazgatásban - Bíró József főosztályvezető, BFKH

2016. decemberi kormányhatározat alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatait egy szigorúan meghatározott szakmai munkamegosztásnak és lehatárolásnak megfelelően átvette Budapest Főváros Kormányhivatala és a megyei, valamint járási Kormányhivatalok különböző kijelölt részlegei.
2017. május 11-én harmadszor tartották meg nagy sajtó-nyilvánosság mellett a „ Közlekedési Kultúra Napját” Magyarországon. Az egyidejűleg megtartott különböző közlekedési, fejlesztési, biztonsági és nevelési tárgyú rendezvényeken résztvevő szervezetek száma évről évre nő.

Közlekedésbiztonság fejlesztési lehetőségei Magyarországon - Berta Tamás Közlekedésbiztonsági központ vezetője, KTI

A baleseti adatok ingadozásának, a javuló tendencia megtorpanásának az okai összetettek. A gazdasági élénkülés biztosan meghatározó,  ennek hatásait vizsgálva azonban érdemes átfogóbb képet alkotni a gazdasági-, társadalmi- és a közlekedésbiztonsági folyamatok kapcsolatáról. A folyamatok időben egymást követik, azaz a baleseti adatok „romlása” később következik be, mint ahogy a gazdasági élénkülés kezdetét veszi. Feltételezhetjük azt is, hogy a közlekedésbiztonsági statisztikai adatok romlása még nem állt meg, egy ideig még a gazdasági hatások miatt folytatódik a negatív folyamat. A fő kihívások, melyek kezelését mind a programalkotásban, mind a feladatok meghatározásában figyelembe érdemes venni:
1.    Gazdasági növekedés, forgalmi teljesítmény növekedése
2.    A kerékpározás, motorozás terjedésével a balesetszámuk is emelkedhet
3.    A korábbi markáns jogszabály változások kedvező hatása idővel csökken
4.    A passzív biztonsági eszközök biztonságjavító potenciálja kimerül (használati arányuk egyre kisebb mértékben növelhető)
5.    Öregedő járműpark (még mindig)
6.    Települések közlekedésbiztonsági kérdései „felértékelődnek”
7.    Egyre több idősödő közlekedő (gépjárművezetőként is)
8.    Nehezedő útfenntartási körülmények
A jelen és a közeljövő feladatai között kiemelt hangsúlyt kap az ellenőrzés lehetőségek szerinti fokozása, a kampányok intenzitásának átmeneti emelése, a bevált programok fenntartása, a programszerű működés tartása, a hosszú távú programok beindítása, melyeken belül a legjelentősebb a szemléletformálás és az oktatás, képzés.


Hazai turbó körforgalmak üzemeltetési tapasztalatai - Nagy Zoltán (dr. Mocsári Tibor helyett) Magyar Közút NZrt.

Hazánkban ma már számos turbó körforgalom üzemel, némelyiknél több éves tapasztalattal rendelkezünk. Jelenleg is tervezés alatt van több ilyen jellegű csomópont, ezért érdemes levonni a következtetéseket: mely megoldások kedvezőek, hol szükséges változtatni a jelenlegi tervezési gyakorlaton, esetleg a tervezési előírások módosításával. Újszerű csomóponti forma lévén a bemutatott hibák, inkább figyelemfelhívást jelentenek a jövőbeli tervezések során figyelembe veendő szempontokra. Ezek: a szalagkorlát „pontyfarok végződése” menetiránnyal szemben, portál helyett konzol a csomópont előtt, jól látható kerékpáros átvezetés, közvilágítás esetén szükségtelen a vakításgátlás, közeledési látómező biztosítása, csomópont térségében a gyalogosok védelmének biztosítása, gömbsüvegsor csak a szükséges hosszon és helyen, egyértelmű és felfogható útirányjelzés, kellő időben adott útirányjelzés, megfelelő helyen elhelyezett piktogramok a burkolaton, a turbó körforgalmak járhatósága.

Az országos célforgalmi mátrixok kidolgozása és első eredményei - Albert Gábor kutatócsoport vezető, KTI
A közlekedési hálózatok és szolgáltatások tervezésének alapját a forgalom térbeli igényeit leíró célforgalmi mátrixok jelentik. A célforgalmi mátrixok kidolgozásának módszerei jelentős változást mutatnak a korábban alkalmazottakhoz képest. Ennek legfontosabb oka a rendelkezésre álló adatok és eljárások bővülése, korszerűsödése, az informatikai lehetőségek szélesedése. A személygépkocsi forgalom-mozgató rugóinak feltárására egyelőre nem áll rendelkezésre megbízhatóbb eszköz a háztartási kikérdezésnél, a közösségi közlekedés esetében jelentős az előrelépés a szolgáltatói jegystatisztikák és a kapcsolódó intelligens rendszerek gyors fejlődésének következtében. Jelen projektben a legjelentősebb előrelépés a tehergépkocsi forgalmi mátrixok kidolgozása terén következett be, első sorban az utóbbi időben létrejött, korábban nem létező adatállományoknak és innovatív alkalmazásuknak betudhatóan.

A forgalomirányítás, mint személyre szabott szolgáltatás - Rónai Gergely osztályvezető, Budapest Közút Zrt.

Budapest Közút Zrt. feladata a Főváros közúthálózatán és a forgalomirányító központokban lévő valamennyi forgalomtechnikai létesítmény üzemeltetési-fenntartási esetenként felújítása és fejlesztése. A közlekedőket az aktuális forgalmi helyzetről, zavarokról, valamint egyéb releváns információkról a publikus rádiós tájékoztató és online felületek mellett változtatható jelzésképű táblákon, valamint saját üzemeltetésben lévő internetes és mobilalkalmazás segítségével is tájékoztatják. Az elmúlt években az okos telefonok folyamatos fejlődését, valamint a mobilinternet robbanásszerű elterjedésének köszönhetően ma már mindenkinél elérhető egy egyénileg személyre szabható tájékoztató felület. Ennek köszönhetően az utazás előtti információszerzés kezdi elveszíteni a fontosságát, szerepét fokozatosan az utazás közbeni dinamikus információszerzés veszi át. Az információk személyre szabottsága és pontossága folyamatosan növekszik. A navigációs alkalmazások a közeljövőben már nem csak abban segíthetnek, hogy egy eszközzel minél gyorsabban eljuthassunk A pontból B pontba, hanem kombinált közlekedési ajánlásokkal segíti az ideális útvonal és eszközválasztást, segít szabad parkolóhelyet találni és akár az igényeknek megfelelő parkolóhelyre is elnavigálja az utazót. Az információk továbbítására alkalmazott kommunikációs csatornák kibővülnek, és várhatóan a következő évtized elején városi környezetben is elterjednek az ún. kooperatív rendszerek .A kooperatív ITS (C-ITS) rendszer a technológiák, és alkalmazások olyan csoportja, amely lehetővé teszi a hatékony vezeték nélküli kétirányú adatcserét a közlekedés szereplői, valamint az infrastruktúra között.

A gyorsforgalmi úthálózat forgalomtechnikai kialakításának egységessége, avagy ahány projekt, annyi szokás - Nádasdy Tamás irodavezető-helyettes, UVATERV
Az előadás célja a lényegesnek gondolt, bemutatott nem egyforma kialakításokra való figyelemfelhívás, az egységességre törekvés elősegítése. Az érintett témák: útpálya keresztmetszeti kialakítások a sebesség függvényében, az úthasználó szempontjából, gyorsforgalmi utak elhagyása (kijáratok) és azokra való felhajtás, útirányjelzés – úttest feletti táblák, biztonsági korlátok, gyalogosok és a gyorsforgalmi út.
A forgalomtechnikai beavatkozások aránya az útépítési beruházások során nagyságrendileg ~5%, azaz a költségek oroszlánrészét nem ez teszi ki, de a közlekedők biztonságát ennél magasabb százalékban befolyásolja.
Forrást kellene biztosítani, célzott projekteket kellene indítani a közutak kialakításának és kiemelten a forgalomtechnikai kialakításának egységessé tételére.

Önkormányzatok a települések közlekedésbiztonságának növeléséért, dr. Lányi Péter szakértő
Magyarország 2012-ig jelentősen javuló közlekedési mutatói érdemben az országos közúthálózati mutatók javulásának voltak köszönhetőek, a helyi közúti baleseti helyzet lényegesen nem javult. A lakott területen történt személysérüléses balesetek több mint fele (59%) "sérülékeny" közlekedő volt. A gyalogos balesetek száma a bázisév adatához képest 2%-kal volt nagyobb. A kerékpáros balesetek száma jobban, 7%-kal növekedett.    
Az alapvető cél a települések közúti közlekedésbiztonsági helyzetének folyamatos javítása, a baleseti sérültek számának csökkentése. Számos megoldással lehet hozzájárulni ennek a célnak az elérésére, melynek egyike a „Önkormányzatok a települések közlekedésbiztonságának növeléséért” című országos pályázati rendszer lebonyolítása. A pályázat célja a helyi döntéshozók, a települési polgármesterek, képviselőtestületi tagok, valamint a helyi lakosság figyelmének felhívása, aktív bevonása a közlekedésbiztonság-tudatos magatartás kialakításába.
A cél eléréséhez a pályázónak:    

-  a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma alapján át kell tekintenie a település közlekedésbiztonsági helyzetét,
-  át kell gondolnia, vajon útkezelőként megteszi-e a legalapvetőbbeket a képviselőtestület a gondjaira bízott településen a vonatkozó jogszabályi és szakmai szabályok betartásával a településen élők biztonságáért, és azt, hogy a helyi adottságokat figyelembe véve mit tett, tehet a települési önkormányzat a gondjaira bízott településen saját feladatkörében és az érintett társszervek bevonásával a lakosai közlekedésbiztonsági helyzetének megőrzéséért, javításáért.
A kiíró NFM hat település kategóriában külön-külön díjazta a legjobb településeket, a beadott értékelhető pályázatok számának arányában településkategóriánként 1-3 közlekedésbiztonsági díjat adományozott. A 2016. és 2017.évi pályázat sikeresnek ítélhető, mivel a lakosság 20%-át reprezentáló 94, illetve 90 önkormányzat nyújtotta be pályázatát.

dr. Lányí Péter szakértő

Az összefoglalót készítette: Hamarné Szabó Mária, Szűcs Mihály