BPMK

Építőipari Nívódíjasok konferencia

Az Építéstudományi Egyesület, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, valamint a Mesterdíj Alapítvány február 26-án konferenciát szervez ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJASOK – 2015 címmel a mérnöki kamara székházában.

A konferencia célja az volt, hogy a 2015-ben Építőipari Nívódíjat nyert fővállalkozók, generálkivitelezők és tervezők széles szakmai körben kapjanak lehetőséget épületeik és létesítményeik bemutatására. A rendezvényen előadást tartottak az ÉTE és az ÉVOSZ vezetői, mint alapítók. A konferencia támogatói voltak: Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK), Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), Magyar Építész Kamara (MÉK), Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), Magyar Épületgépészek Koordinációs Szövetsége (MÉgKSZ), Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata (MMKÉT), Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata, MTF Közműtechnológiákért Egyesület (HSTT). A konferencia levezető elnöke dr. Kiss Jenő, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának elnöke volt.

Kassai Ferenc, a BPMK elnöke megnyitójában köszöntötte a múlt évben nívódíjban részesített, kollégákat, a díj alapítóit és a később csatlakozott szervezetek képviselőit. Köszöntötte Dauner Mártont, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetőjét, Dávid Rolandot, az Ipari- Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének stratégiai igazgatóját, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökét Koji Lászlót, az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) elnökét, dr. Nagyunyomi-Sényi Gábort, Pallay Tibort, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriumának elnökét, valamint Somogyi Lászlót, az Építőipari Nívódíj Bírálóbizottságának elnökét, az utolsó építésügyi miniszterünket, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott a konferencián részt venni.
A BPMK elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a társadalomnak és a politikának is fel kell ismernie, hogy az építés sajátos, az emberiség gazdasági és kultúrtörténetének egyedülálló, semmi mással össze nem hasonlítható területe. Az épített világunk nem más, mint a természetnek az emberi léthez alakított része, ezen belül egy nemzet közkincse. Olyan közkincs, amelyben együtt, egymást feltételezve van jelen az alkotó egyén és a társadalom, a múlt és a jelen. Épített környezetünk a kor gazdasági és politikai viszonyainak pontos tükre. Minden kor épít, teremt és őriz, amivel a saját és további nemzedékek életminőségét határozza meg. Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult létesítmények a nemzeti vagyon jelentős elemei, amelyek műszaki­-gazdasági értékükön túl is alkalmasak jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti érték megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. A politika, a társadalom és az építésügyi szakma, megkerülhetetlen, közös felelőssége, közmegegyezésre épített politikai program alapján biztosítsa épített környezetünk fejlesztését és védelmét. A feladatunk az alkalmas jövő kialakítása úgy, hogy a világörökség részévé lett múlt védelme is biztosított legyen.
Az építési kereslet többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás- és épület-állomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze. A hazai építőipar szerződésállománya az elmúlt években jelentős módon beszűkült.
Egyre sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A kormány felismerte, hogy a lakásépítés élénkítése eminens feladat a nemzetgazdaság érdekében. Ezért az építésben érintett érdekvédelmi szervezetek régóta tartó javaslatait figyelembe vette és az új lakások építésének ÁFÁ-ját 5%-ra csökkentette. Az intézkedések hatására a már régóta várt fejlesztések elindulhatnak, és így végre elkövetkezhet az új lakások kínálati oldala.
De mi legyen a meglévő lakásállománnyal? Különös figyelmet kell szentelnünk ennek a hatalmas nemzeti vagyonnak, föl kell javítanunk a műszaki állapotát! A mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb. Az ország energiafelhasználásának közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Tehát egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra.

A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Az ehhez szükséges tervezői és kivitelezői kapacitás, rendelkezésre áll ma hazánkban.

Dauner Márton főosztályvezető (Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága) rövid beszédében gratulált a díjazott építmények megvalósítóinak. Elmondta, hogy ez azért is különösen fontos, mert a legutóbbi kormányhatározatok (1032, 1567) számos olyan feladatot jelöltek meg, melyek elsődleges célja az építési, építészeti minőség javítása. Szólt a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a Miniszterelnökség között  kialakított jó kapcsolatról is, amelyiknek fő feladata az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzéséből leszűrt tapasztalatok beépítése a jogszabályalkotásba.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke az építési ágazat súlyponti problémáiról beszélt. Mint emlékeztetett, az építőipart a ciklikusság (az ágazat megrendelésállománya ma 48 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly), a hektikus munkaellátottság, valamint a finanszírozási problémák, és az irreális vállalási árak egyaránt sújtják.

Dr. Nagyunyomi Sényi Gábor, az ÉTE elnöke szerint a konferencia és a díjazott alkotások azt bizonyítják, hogy tudunk örömöket találni a saját szakmánkon belül is. És van túlélés, ha akarjuk és teszünk is érte.

A konferencián bemutatott építmények:
Felcsúti Pancho Aréna labdarúgó stadion
Debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciója    
FTC Stadion, Groupama Arena
KOGART Galéria
Ludovika Campus, Főépület
Kárásztelek – Szőlőfeldolgozó üzem
Liszt Ferenc Zeneakadémia
Debreceni Református Nagytemplom rekonstrukciója
Hatvani Grassalkovich- kastélyban megvalósított                                                 
Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum
A Budapest 4-es metró 10 állomása
A nemzet főterének rekonstrukciója    
Vision Towers Irodaház
B.A.Z. Megyei Kórház és egyetemi Oktatókórház „Csillagpont Kórház”
Diósgyőri Vár

A nívódíjas építményeket a tervezők és a kivitelezők együttesen mutatták be diaképes előadásokkal. A rendkívül tanulságos konferenciát Pallay Tibor az Építőipari Mesterdíj Alapítvány elnöke értékelte és zárta be. A bemutatásra került építményekről a diaképes előadások – az előadók engedélyét követően – az ÉTE honlapján elérhetők lesznek. http://www.eptud.org/