BPMK

Megújuló épületgépészet - tervezői konferencia

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 2018-ban immáron harmadik alkalommal rendezte meg az Épületgépészeti Tervezői Konferenciát, amellyel a tervezői szakterületen tevékenykedők szakmai továbbképzését szándékozik segíteni.

Tervezői és üzemeltetői előadások keretében megújuló-energiára alapozott épületgépészeti rendszerek bemutatására, az üzemeltetési tapasztalatok elemzésére is sor került, kiemelve a tervező innovatív gondolkodásának jelentőségét. A konferencián köszöntőt mondott Nagy Gyula, az MMK elnöke, Kassai Ferenc, a BPMK elnöke, és Gyurkovics Zoltán, az Épületgépészeti Tagozat elnöke.

Amit csak a helyszínen lehetett átélni: az előadások közti szünetben a kiállítói térben pezsgő eszmecsere folyt, régi barátok, kollégák találkoztak, a bemutatkozó cégek derűlátó hangulatban tájékoztatták a standjaikon megfordulókat, és általában is érződött valamiféle optimizmus a levegőben. Mindez természetesen véletlennek korántsem nevezhető, az építőipar szárnyal, a KSH gyorsjelentése szerint 2018 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 24,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8%-kal. Persze, nem mindegy, hogy ami épül, az miként szolgál majd bennünket, mennyire lesz fenntartható egy olyan időszakban, amikor az építésről a fenntartásra helyeződik át a hangsúly.
Dauner Márton, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója „Energiahatékonyság épület és települési szinten – hazai és nemzetközi jó gyakorlatok” című előadásában arról beszélt, hogy az általa irányított szervezet az Európai Bizottság által létre hozott „Covenant of Mayors” nemzeti koordinátoraként támogatja a helyi, illetve megyei önkormányzatokat az épített környezet fejlesztését is meghatározó fenntartható, továbbá intelligens településfejlesztés energiahatékonyságot és klímavédelmet célzó intézkedés-tervezési feladataiban. A Polgármesterek Klíma és Energiaügyi Szövetsége nem gittegylet, legutóbb „Álljon készen az árvizekre, hőhullámokra és az egyéb klímaváltozással járó hatásokra” címmel adtak ki egy tájékoztató anyagot. Ebben azt fogalmazták meg, hogy amikor a változó éghajlat látható és jövőbeni következményeiről van szó, a helyi önkormányzatok a frontvonalon küzdenek. Számos olyan szélsőséges időjárási eseményt vagy fokozatos változást, például hő- vagy hideghullámot, árvizet, viharokat, tengerparti eróziót, vízhiányt, erdőtüzeket stb. tapasztalnak meg, melyek jelentős kiadásokkal járhatnak, valamint hatással vannak az egészségre, az infrastruktúrára, a helyi gazdaságokra és a polgárok életminőségére. Ezért hoznak Európa-szerte a városok (mérettől függetlenül) az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedéseket, mint például a folyómedrek renaturációját és újra nyitását, a városi homlokzatok növénnyel történő befuttatását a nyári hőmérséklet csökkentése érdekében, illetve az infrastruktúra éghajlat-biztossá tételével. A kezdeményezés mostanra már 57 ország több mint 7.000 helyi és regionális önkormányzatát tömöríti, és a legjobb gyakorlatok néhány kattintással magyarul is hozzáférhetőek a www.polgarmesterekszovetsege.eu weboldalon. Az ÉMI ezeket a tapasztalatokat is felhasználta, amikor legutóbb Miskolc, Békéscsaba és Debrecen számára készített akciótervet.

Komfort és az energiatakarékosság
Kiss Pál, a hulladék-hő hasznosításával foglalkozó Thermowatt Kft. ügyvezető igazgatója a szennyvízhő hasznosítási feltételeiről szólva elmondta, hogy az általuk preferált rendszer a közcsatorna kommunális szennyvizét használja, illetve használhatja ott, ahol 300 m-en belül megfelelő hozamú szennyvízcsatorna áll rendelkezésre. A csatornahálózat centrális kialakítása miatt a legnagyobb hozamok jellemzően a belvárosi területeken találhatóak, illetve a szennyvíztelepek- és átemelők közelében. Tapasztalataik szerint a nagyobb átmérőjű főgyűjtők (600 mm felett) közelében nagyobb kereskedelmi egységek, illetve irodaházak teljes hőellátását is (hűtés-fűtés) biztosítani lehet ilyen módon.
A gazdasági előnyökről szólva Kiss Pál elmondta, hogy a szennyvízhő-hasznosítás állandó kedvező hőmérséklete miatt az egyik leghatékonyabb hőszivattyús hűtés-fűtési rendszerek alapja; az alternatív energia használata a jövőben jelentős versenyelőnyt biztosít vállalati szinten és az ingatlanpiacon. (Hosszútávon a hagyományos energia árak várható jelentős növekedése a szennyvízhőn alapuló rendszer üzemeltetését még kedvezőbbé teszi.) A hosszú távú gazdaságos működés feltételei adottak, mivel mind a beruházó, mind a rendszert üzemeltető gazdasági előnyre tesz szert (a beruházó a piaci árnál olcsóbban szerzi be az energiát, az üzemeltető pedig üzletileg korrekt fedezetet realizál a működtetés során.) Egész konkrét előny, hogy mivel megújuló alapon előállított hőszolgáltatás, 5% ÁFA kulccsal számlázható. A Thermowatt referenciái között olyan épületek szerepelnek, mint a MOM kulturális központ (1MW), a Fővárosi Csatornázási Művek Kerepesi úti székháza (1MW), a Honvédkórház (3,8 MW), a Szegedi Egyetem Ady téri épülete (1,4 MW). A következő – magasabb – szint már tervezés alatt áll: ha megépül a régóta tervezett Kongresszusi Központ, 8 MW teljesítményű rendszerrel üzemel majd.

Itt van az energia alattunk, de elpazaroljuk
Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó program Cservenyák Gábor c. egyetemi docens „Geotermikus távfűtési rendszer ’hulladékhő’ hasznosítása település és térségi ipari, mezőgazdasági övezet fűtéséhez” című előadása volt. A szakember elmondta: a szabad kifolyású hévízkúttal az energiatartalom 0,4%-a hozható fel. Ha a kutat 300 m mélységben lévő búvárszivattyúval működtetjük, a kihozatali tényező eléri a 4%-ot. Termelő és besajtoló kútpárral – zárt ciklust kialakítva, a lehűlt termálvízzel a tárolót többszörösen átöblítve a kőzet energia tartalmát is felhozhatjuk – akár 30%-os kihozatali tényezővel. Magyarország jelenlegi primer energia felhasználása évi 1088 PJ. Ebből a lakossági, kommunális fűtés, klíma, mezőgazdasági és ipari hőfogyasztás 435 PJ. Ez geotermikus energiával túlnyomó részt kielégíthető lenne. Ugyanakkor a jelenlegi geotermikus termelésünk – a balneológiai célú hasznosítással együtt is – csak 20 PJ. E helyzet feloldása, megváltoztatása szemléletváltást sürget a mérnöktársadalomban, és a politika, illetve gazdaság nagyobb erőfeszítését igényli.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a legkisebb beruházási költséggel megvalósítható rendszer a kismélységű kutakon, v. fúrt szondákkal telepített reverzibilis (fűtés, hűtés) hőszivattyús rendszer. Napjainkban kétségkívül ez a világszerte legdinamikusabban fejlődő szektor. E téren Magyarországon is jelentős projektek valósultak meg. Gyenge hatásfokú geotermikus energiahasznosító rendszereink típushibája, hogy az elsődleges hasznosításból kikerülő, nem ritkán 55-60°C hőmérsékletű hévíz további hasznosítása elmarad. Ezen az állapoton szükséges változtatni. „A kitermelt hévíz energiatartalmának minél nagyobb részét hasznosítanunk kell! Óriási pazarlás egy 350-400 MFt-ba kerülő termálkutat csak 30-40%-os teljesítménnyel üzemeltetni. Fel kell számolni a pazarlást!” – intézett felhívást a mérnöktársadalomhoz Cservenyák Gábor, aki szerint a fogyasztói oldalon a hőszivattyúkat szakaszosan csökkenő hőmérsékletű sorrendben léptetve, „sorba” kapcsolva csaknem a teljes hőtartalom kihasználható, a mérnöki leleményességen múlik, hogy mennyire. A várható fejlesztések a közvetlen hasznosításra irányulnak. (Ez nyilván érthető és indokolt a beruházási költségek magas volta miatt. A szakaszos, ill. lépcsős lépéssorozat lehetővé teszi a viszonylag magas hőmérsékleten „visszasajtolásra ítélt” (40-60 °C) termálvíz hőmérsékletét 10 °C alá, akár 8 °C-ra csökkenteni. Ezzel lehetővé válik és ésszerűnek is tekinthető a másodlagos, ill. harmadlagos hasznosítás hőszivattyús rendszerben, akár későbbi szakaszos ütemezésben való megvalósítása is.) Ha évente 300 PJ közvetlen hasznosítás lenne a cél, akkor a 150.000 PJ (óvatos becsléssel) készlet 500 évig volna elegendő! A távoli jövő a nagy mélységekben elhelyezkedő, forró, száraz kőzetekben kialakítható mesterséges geotermikus rezervoárok létesítése és hasznosítása lenne. Ehhez Cservenyák Gábor véleménye szerint több szakma (geotechnika, épületenergetika, épületgépészet) szoros együttműködése szükséges.
Rengeteg lelkesítő és bizakodásra okot adó előadás hangzott el a III. Épületgépész Tervezői Konferencián. Talán nem túlzás kijelenteni: a globális felmelegedés, illetve, az energiahasználat környezetre gyakorolt hatásaink csökkentésére egyedül a mérnöktársadalom képes.