BPMK

75 milliárd egy lap miatt? Brüsszel hat évre visszamenőleg büntette Magyarországot

Mindössze 37 külföldi mérnök kért regisztrációt a magyar mérnöki kamaránál 2010. január elseje óta, és mindegyik kérelmet rövid idő alatt jóvá is hagyták, ezért is érthetetlen, hogy az évente legfeljebb húsz kérelem miatt miért rendelt el az Európai Bizottság 75 milliárd forintos büntetést 2007. január elsejéig visszamenőleges hatállyal. A regisztrációt egyébként a korábbi ellenőrzések során egyszer sem kifogásolta az uniós apparátus.

Szabó Anna

Hat évre visszamenőleg bünteti az Európai Bizottság azt a korábban általuk is elfogadott gyakorlatot, hogy a magyarországi nagyberuházásokon a mérnököknek regisztrálniuk kell a Magyar Mérnöki Kamaránál (MMK). A kamara adataiból kiderül, hogy mindössze 37 mérnök kért magyarországi regisztrációt  –  tervezési, szakértési, kivitelezési, illetve műszaki ellenőrzési munkára – az elmúlt három évben, és 2010 előtt is évente legfeljebb 20 főt érintett.  Az úgynevezett mérnök hiba miatt a jelenleg is futó 15 operatív program közül tízet leállítottak, és csak szeptember 9-én oldották fel a fizetési tilalmat tíz program esetében. Időközben a már megkötött szerződéseknél a magyar állam fizetett Brüsszel helyett annak érdekében, hogy a beruházások ne álljanak le. Az úgynevezett mérnök hiba miatt kifogásolt programok a hazánknak 2007 és 2013 között járó támogatások zömét érintette, vagyis a kormány hiába vitte volna az ügyet az Európai Bíróság elé, a procedúra elhúzódásával ezermilliárdok sorsát és beruházások tömkelegét kockáztatta volna. Az MMK statisztikáiból az is kiderül, hogy a hazai építési piacon egyáltalán nem jelentős a külföldi mérnökök száma, a műszaki ellenőrök száma pedig mindössze négy fő volt az utóbbi két és fél évben.
– Hidegzuhanyként ért minket, magyar mérnököket ez a brüsszeli kritika, amelyet tejességgel megalapozatlannak tartunk – nyilatkozta lapunknak Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) elnöke. Mint mondta, az úgynevezett mérnökhibáról nem lehet beszélni: a brüsszeli adminisztráció szándékosan belekeverte a magyar mérnöktársadalmat egy politikai vitába, ezért lehet esemény az, hogy mérnökkamarai regisztrációval – és nem tagsággal --, lehet uniós támogatással létrejött projekteket műszakilag ellenőrizni. Brüsszel egy olyan problémát kifogásolt, amely valójában nem létezik.

Kassai Ferenc hangsúlyozta: ha egy uniós tagállam állampolgára Magyarországon kíván műszaki ellenőri tevékenységet folytatni, azt megteheti anélkül, hogy a mérnöki kamarának kötelezően tagja legyen. Nem kell kérelmeznie, a mérnöki kamarai tagságot, nem kell jogosultsági vizsgát tennie, nem kell magyarországi, szakmai továbbképzésen részt vennie, szemben a magyar mérnök társaival. Aláhúzta: határon átnyúló szolgáltatást – esetünkben mérnöki tevékenységet – az folytathat Magyarországon, aki valamely EU-s államban jogszerűen letelepedett, ott szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosult személy. Illetve az is, aki hazánk területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében, a magyarországi jogszabályokban meghatározott feltételek szerint végzi a munkáját. –  Az uniós állampolgárnak egyetlen feladata van, nevezetesen bejelentenie kell magát az eljáró szervnél, esetünkben, jogszabályi kijelölés alapján a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamaránál – tette hozzá. Kassai Ferenc arra is kitért, hogy a regisztráció díja mindössze ötezer forint és a kérelmezők szerint Magyarországon az eljárás sokkal egyszerűbb, mint más uniós országban. Mint elmondta, eddig semmiféle panasz nem érkezett a kamarához sem az eljárás gyorsaságára, sem a szakmai feltételeket illetően.