BPMK

Lechner, az alkotó géniusz

Nagyszabású – 2014. november 20. és 2015. május 31. között látogatható – kiállítással emlékezik az Iparművészeti Múzeum a magyar szecesszió mesterére, Lechner Ödön (1845-1914) építészre.

Pesten született Lechner Ödön építész, a magyaros formateremtő stílustörekvés és a szecesszió építészetének nemzetközileg is jelentős, nagy hatású képviselője. A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek, még ha a személyes irányítása alatt álló és műveinek nem formáit, hanem szellemét tovább vinni hivatott mesteriskola létrehozására való törekvés kudarcot vallott is. Építészetének tudatos, elméleti (tanulmányokban is kifejezett) kialakítása a korszakban egyedülálló, úttörő jelentőségű. Ismertebb alkotásai Budapesten: a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola, a Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) és a Magyar Állami Földtani Intézet épületei. Lechner az építészeti részletképzés tekintetében egyre inkább a magyar folklór, az ázsiai illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordul. Az Iparművészeti Múzeum épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Az épület egésze eltér a hagyományos formavilágtól, ami vegyes fogadtatásra talált. Formavilága a Postatakarékpénztár Hold utcai épületénél érvényesül a legtökéletesebben. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és megkapta a „királyi tanácsos” címet is. Egyházi megbízásai közül kiemelkedik a kőbányai Szent László plébániatemplom, amely azonban Barcza Elek korábbi terveinek felhasználása miatt nem tekinthető szuverén-alkotásnak. Élete utolsó évtizedének legjelentősebb megbízása a pozsonyi katolikus Szent Erzsébet templom és plébánia volt. Az idős mestert 1911-ben a római nemzetközi építészeti kiállításon bemutatott életművéért nagy aranyéremmel tüntették ki.
Az életművével az UNESCO világörökségi jelöltlistáján szereplő építész megítélése az elmúlt években jelentős mértékben átértékelődött: a lechneri formák gazdagsága, fantáziavilága, művészetének újító megoldásai, egyéni stílusa kiemelik őt a hazai építészek sorából és egyenesen a 19. század végének halhatatlan, világszínvonalú mestereinek élvonalába sorolják, többek közt a katalán Antoni Gaudí, a belga Victor Horta, a skót Charles Rennie Mackintosh és az osztrák Otto Wagner mellé.
A 2014. november 20. és 2015. május 31. között látogatható kiállítás Lechner Ödön építész munkásságának teljességét kívánja bemutatni. Kiemelt figyelmet és teret szentel öt, az UNESCO világörökség helyszínének is jelölt főművének, a kecskeméti városházának, az Iparművészeti Múzeumnak, a kőbányai templomnak, a Földtani Intézetnek és a Postatakarékpénztárnak. Ezeket a látogatók az építész eredeti tervein és rajzain, valamint egykorú és a jelen kiállítás céljára készült fényképeken ismerhetik meg. A Lechner munkásságában oly nagy szerepet játszó ornamentika részletrajzai, az ihletőként szolgáló kiadványok, a megvalósulás fő eszközének számító Zsolnay kerámiaelemek ugyancsak bemutatásra kerülnek. Az egyik terem Lechner második otthonának számító Japán Kávéház világát idézi fel, egy másik az építész főbb alkotásait interaktív panoráma-felvételeken jeleníti meg.
A kiállításhoz katalógus-kiadvány is készült, amely bevezető tanulmányt, kép-blokkot és műtárgy-jegyzéket tartalmaz. A gazdag képanyag Lechner Ödön rajzainak és terveinek reprodukcióiból valamint nagyszámú, többségében a közelmúltban, a kötethez és a kiállításhoz készült helyszíni felvételből áll. A kiadvány az Iparművészeti Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet Művészettörténeti Intézet együttműködésében jelent meg, magyar és angol nyelven. A tanulmányt írta és a katalógust szerkesztette: Sisa József.
www.imm.hu
Ajánlotta: Sipos László