BPMK

A közlekedés aktuális kérdései a fővárosban – BPMK konferencia

A BPMK és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködési megállapodása alapján március 1-én közlekedési konferenciát szervezett „A közlekedés aktuális kérdései a fővárosban” címmel március 1-én, a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében.

Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke köszöntötte a konferencia előadóit és a résztvevőket, a Fővárosi Önkormányzattal közös, immár hagyományos konferencián. Bemutatta Lakits Györgyöt, a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési tagozatának elnökét és egyben felkérte a konferencia levezető elnöki teendőinek ellátására. Mielőtt köszöntőjét folytatta, megemlékezett Barsiné Pataky Etelkáról, a Magyar Mérnöki Kamara volt elnökéről, aki 2018. február 4-én, életének 77. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Kérte a konferencia résztvevőit, hogy egy perces néma főhajtással közösen tisztelegjenek emléke előtt. Ezt követően folytatta köszöntőjét. Elmondta, hogy a közlekedési rendszer a főváros egyik legfontosabb infrastruktúrája, így fejlesztése alapvetően határozza meg Budapest jövőjét. Ha a közlekedésről gondolkodunk, a kiindulópont mindenkor a városban élő, a várost használó ember. A közlekedésfejlesztés célja a versenyképes főváros megteremtése, amely élhető környezetet biztosít megbízható közszolgáltatásaival és a megfelelő infrastruktúrán jó gazdasági teljesítmény elérését teszi lehetővé. A közlekedés tehát nem pusztán önmagáért érdemel figyelmet a várospolitika és a közlekedési szakemberek részéről, hanem a főváros fejlesztése érdekében is. Cél a közterületeket, közlekedési eszközöket használók valós mobilitási igényeinek feltérképezése, az igények jó minőségű kiszolgálása. Közös feladatunk a közlekedési rendszer folyamatos megújítása, fejlesztése és korrekt üzemeltetése. Nemzetünk fővárosának közlekedési stratégiája – a Balázs Mór terv -, 2030-ig határozza meg a teendőinket. 

A Balázs Mór Terv 2016. évi felülvizsgálatának eredményeit követően a projektek pontosítása megtörtént, és 2017-ben megkezdődött a programozás, illetve megindult a projektek megvalósítása is, amiről részletes tájékoztatást hallhattak a konferencián résztvevők. Nem lehet elégszer hangoztatnunk, hogy minden fejlesztésnek, de különösen a közlekedésfejlesztésnek hosszú távú, megalapozott tervekre van szüksége, olyan tervekre, amelyeket felkészült mérnökök alkotnak. Tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, mert a minőségi és fenntartható megoldások felé csakis a különféle előterv-változatok alapján lehet továbblépni. A mérnöki munka összehangolt rendszer, mely a tervezéstől a megvalósuláson keresztül az építmény teljes életciklusa alatti műszaki tevékenységekre is kiterjed. Ez rendkívüli felelősséget ró mérnökeinkre. Ezért is tartja a Mérnöki Kamara eminens feladatának a szakmai konferenciák, továbbképzések megrendezését, mert a mérnökségnek biztos alapokon álló tudásra van szüksége a mindennapokban. Kassai Ferenc külön felhívta a figyelmet a közlekedésbiztonság szerteágazó témakörére, mert ez mindennapi életünk egyik legmeghatározóbb, legfontosabb eleme.

 

Dr. Dabóczi Kálmán a BKK Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a szakmai nap résztvevőit, átadta Tarlós István főpolgármester úr üdvözletét. „Mobilitásfejlesztés Budapesten” című előadásában: ismertette a BKK Zrt. feladatait. Hangsúlyozta, hogy a BKK Zrt. közlekedés szervező és közlekedést tervező szervezet, ami lényegében felelős mobilitásmenedzserként végzi munkáját, így feladata, hogy partnerként segítse a városlakókat tudatos utazókká válni, ismerje a legújabb mobilitási trendeket és azok alapján valósítsa meg az innovatív megoldásokat.
Kiemelte, hogy az utazási keresletet a fenntartható környezeti elvek, a valós társadalmi igények és a reális gazdasági költségek mentén kell felelősen befolyásolni. Említést tett az M3 metró felújításáról, a felújítás idejére a pótló közlekedés megszervezéséről is.  Elmondta, hogy a Balázs Mór Terv új stratégiai gondolkodást, új minőséget jelent a főváros közlekedés-tervezési gyakorlatában. Kiemelte, hogy egyenszilárdságra kell törekedni a stratégia, az irányítás, az infrastruktúra, a szolgáltatások és az edukáció/kommunikáció tekintetében.

 

Pál László, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója „HÉV vonalak MÁV kezelésben – stratégia” címmel tartott előadásában: elmondta, hogy a budapesti HÉV közel 130 éves múltra tekint vissza. Ma már évente közel nyolcvan millió utast szolgál ki a négy fővonallal: a H5-ös szentendrei, a H6-os ráckevei, a H7-es csepeli és a H8-as gödöllői, a H9-es csömöri leágazással. Ismertette a pálya állapotokat és a gördülőállomány helyzetét. Kitért az utastájékoztató rendszer fejlesztési szükségességére, valamint a korszerű utaskiszolgáló létesítmények szükségszerű megvalósítására.

Takács Miklós igazgató, Főmterv Zrt. „Minden, amit a Liszt Ferenc repülőtéri gyorsvasútról tudni érdemes” címmel tartott előadást. A Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás közösségi közlekedéssel történő elérése már több éve kitűzött cél, ezért különböző koncepciók vizsgálatára került sor az előző időszakokban. Ezek; vasúti ingajárat (FEREX), Metró Üllői úti hosszabbítás, Metró vasút melletti hosszabbítás és vasúti átmenő állomás. Az 1247/2016 (V.18.), és az 1712/2016(XII.5.) sz. Kormányhatározatok értelmében; a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kiszolgálását Kőbánya-Kispest és Monor állomások közötti új kétvágányú vasútvonalon lévő átmenő vasútállomás kialakításával kell megtervezni.

Németh Mónika, a BKK Közút Zrt. Út, híd, műtárgy igazgatója, „A budapesti közutak állapota” című előadásában elmondta, hogy bonyolult üzemeltetési környezetben összetett feladatokat kell megoldaniuk. A Zrt. kezelésében a teljes úthálózat hossza ~ 5 300 km, a fő és tömegközlekedési utak hossza ~ 1 070 km, a hidak, felüljárók száma: 302 db, az aluljárók száma: 78 db, a támfalak, lépcsők száma: 113 db, a zajárnyékoló falak: 25 146 m hosszt tesznek ki, a magasságkorlátozó kapuk száma pedig 10 db. Forgalomtechnika tekintetében a táblák száma: 134 623 db, a burkolati jelek: 456 990 m2-t tesznek ki, míg a jelzőlámpás csomópont: 1077 db-ot jelent. Ez utóbbi kb. 2/3-a központi forgalomirányítás által felügyelt. A P+R parkolók 20 helyen mintegy 4000 férőhelyet biztosítanak. Több, mint 300 helyszínen lévő taxidroszt. A teherforgalom tekintetében évi 150 000 engedély kiadását és 10 helyszínen rendszeres mérést kell biztosítaniuk. Az utaknál rendszeres ellenőrzést és folyamatos karbantartást végeznek. Ismertette a 2016-2018 évi útfelújítási programot. Bemutatta a budapesti hídfelújításokat sorrendben; Lánchíd, Petőfi híd, Árpád híd. Beszélt a jövő elképzeléseiről és megállapította, hogy azok megvalósításához szakmai konszenzus és összefogás szükséges.

Nyul Zoltán stratégai és innovációs igazgató, BKK Zrt. A „Balázs Mór Terv II.” című előadásában elmondta, hogy a fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre, a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; a közlekedésbiztonság fokozásával; a környezetszennyezés, az üvegházgáz‐ kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével; vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakításával; az áru‐ és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; okos és költséghatékony elemek megvalósításával. A célok meghatározását jelentő un. európai Fehér Könyv alapján készült a Balázs Mór Terv Budapest közlekedésfejlesztésére. A XXI. században a közlekedési igények befolyásolására irányuló közlekedés-tervezési szemlélet az irányadó.

A Balázs Mór Terv II. lényegében a főváros Közlekedésfejlesztési Beruházási Programja. A terv célja az egyes közlekedési módok arányának dinamikus összehangolása, hosszú távú stratégiai értékek mentén, a lakosság bevonása a tervezés folyamatába, az aktív, tudatos mobilitás folyamatos népszerűsítése.

A kérdések és válaszok után Lakits György megköszönte az előadók nívós előadásait és bezárta a konferenciát.