BPMK

Elemzés készül a kamara és a mérnöktársadalom helyzetéről

A kormányfő kérésére március végére elkészül egy részletes tájékoztató a szakmai kamarák helyzetéről, illetve a magyar mérnökök társadalmi szerepéről.

Tarlós Istvánt Orbán Viktor miniszterelnök a közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki 2019. végén. Ebben a pozíciójában a közlekedési és közmű-infrastruktúrák nagyberuházásainak véleményezése az egyik feladata. Emellett állandó kapcsolattartó a kormány, a miniszterelnök és a mérnöktársadalom – elsősorban –, a mérnöki kamara között. Új megbízatása kapcsán, a feladat elvégzéséhez Kassai Ferencet a BPMK elnökét, MMK alelnökét kérte föl operatív kontakt személynek.
Tarlós István, fenti megbízatása kapcsán február 3-án hivatalában informális találkozón fogadta a mérnöki kamara, a fővárosi egyetemek és meghatározó mérnökcégek vezetőit. Az informális találkozón a kamara részéről Nagy Gyula MMK-elnök, Kassai Ferenc BPMK-elnök és Szőllőssy Gábor BPMK-alelnök, valamint Schulek János és Reich Gyula vettek részt. A volt főpolgármester új szerepében állandó kapcsolattartó feladatot lát el a kormányfő és mérnöktársadalom – elsősorban a mérnöki kamara – között.
A február 3-i megbeszélésen Tarlós István elmondta: a miniszterelnök átfogó tájékoztatást kért a kamarák helyzetéről, tevékenységéről, működésükről, finanszírozási modelljeikről, illetve arról, hogy a szakmai önkormányzati szervezetek, valamint a mérnökök szakértő szerepét miként lehetne tovább erősíteni. Tarlós István beszélt azokról a kiemelt mérnöki- és szakpolitikai területekről, ahol a kormányfő javaslatokat vár a jelenlévőktől, többek között a kamarától: közlekedésfejlesztés, vízügy (vízgazdálkodás, öntözés, árvízvédelem), klíma- és energiastratégia, építésgazdasági stratégia, közbeszerzés szabályozása. Tarlós István felkérte a jelenlevőket, hogy működjenek közre egy összefoglaló anyag elkészítésében, amit a szükséges koordinációval március végéig kell véglegesíteni.
Az egyeztetésen szóba került a kamarai székház kérdése is, mint a mérnöki köztestület társadalmi presztízsét kifejező szimbólum.