Elhunyt Siristye Mihály
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Siristye Mihály 2022. december 22. napján 83 éves korában elhunyt.
Felejthetetlen halottunkról január 12-én 14:00 órakor veszünk búcsút a piliscsabai temetőben.
- Kategória: Búcsúzunk
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Siristye Mihály 2022. december 22. napján 83 éves korában elhunyt.
Felejthetetlen halottunkról január 12-én 14:00 órakor veszünk búcsút a piliscsabai temetőben.
A társadalmi fejlődés csak magas szinten képzett alkotó emberek közreműködésével biztosítható, ezért társadalmi érdek a kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató szakemberek kiemelkedő teljesítményének elismerése és sikereik példaként állítása. Ezt célozzák a különböző szakmai elismerések, amelyek sorában fontosak a civil kezdeményezéssel létrejött díjak.
Egyetemi tanulmányait 1946–50 között végezte a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöki karán, a vízépítési tagozaton, ahol 1950-ben szerzett mérnöki oklevelet.Tanulmányai befejezése után a Kotró és Vízépítő Nemzeti Vállalat diósgyőri főépítésvezetőségére került beosztott mérnöknek.
Tisztelt BPMK Küldöttek, BPMK Szakcsoportok, Szakmai Tagozatok! Tisztelt BPMK Tagok, Fiatal Mérnökök csoportja! Tisztelt Kollégák!
Riasztó adatok láttak nemrégiben napvilágot arról, hogy komoly kockázattal jár, ha építésipari munkáinkat, a legegyszerűbb vizes munkától a bonyolult és komoly odafigyelést igénylő szerelésekig nem minősített szakemberrel végeztetjük, vagyis pénztárcánkat „kímélendő”, amatőrökre és kontárokra bízzuk magunkat, akik ráadásul a későbbiekben nem vállalnak felelősséget a produktumukért, tehát nem állnak jót érte.
A Magyar Innovációs Szövetség – a Magyar Innovációs Alapítvánnyal közösen – a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, valamint az Agrárminisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával, immár 31. alkalommal hirdeti meg a 2022. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara együttműködést kezdeményezett kamaránkkal. Ennek keretében, hívtak meg a fővárosi kerületekben a vállalkozások részére szervezett üzleti reggeliken tájékoztató előadások tartására az energiagazdálkodás, energetikai tanácsadás témában.
Két év kényszerszünet után az MMK Gépészei Tagozat, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Komárom-Esztergom megyei Mérnöki Kamara, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület rendezésében, az Esztergomi Önkormányzat támogatásával, a legnagyobb örömünkre idén újra megrendezésre került a hagyományos id. Rubik Ernő emléknap.
2013-tól kezdődően a jogszabályi előírások szerint végzi a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a Hiteles Energetikai Tanúsítások (HET) ellenőrzését. A 10 év alatt a HET számok alapján 1 498 705 db feltöltésre került, amelyek közül 36 939-et kaptunk meg ellenőrzésre.
Wellner Péter kollégánk 1933-ban Kolozsvárott született. Iskoláit azonban már Budapesten végezte. 1952-ben a Kölcsey Ferenc gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett. Mérnöki diplomáját 1957-ben szerezte meg. Szakmai gyakorlatát 1957-ben az UVATERV Hídirodáján kezdte. Itt már számos kis híd tervezésében vett részt. Rövidesen szerepet vállalt a szolnoki Tisza-híd, majd a budapesti Erzsébet híd acélszerkezeti részleteinek tervezési munkáiban. A rácsos acélszerkezetű kisari Tisza-hídnál már, mint tervező szerepelt.
1963-ban kezdődött az M7 autópálya tervezése, mely keretében több aluljáró tervezését is végezte. További szakmai pályáját alapvetően az határozta meg, hogy 1967-től Reviczky János, az UVATERV szakosztályvezetője meghívására részt vett a nagynyílású feszített vasbeton hidak tervezésében. Ekkor tervezték az első, előregyártott elemekből szabadon szerelt feszített vasbeton hidat, a 72 m középső nyílású kunszentmártoni Hármas-Körös hidat. Amikor ezt a hidat elkezdték építeni, a Hídépítő Vállalathoz került. Feladata a hídépítés gyorsítási technológiájának a megtervezése volt. A feladat sikeresen teljesült, ennek okát abban látjuk, hogy a Wellner Péter által a kivitelezőnél megszervezett tervező csoport magával a kivitelező egységgel folyamatosan együtt dolgozott. Minden további hídépítésnél ezt a gyakorlatot igyekezett folytatni, nevezetesen, hogy a nagy hidaknál a szerkezeti és a technológiai tervezés egy időben, szerencsés esetben egy vállalatnál történjék.
A sikeres kezdet után sorra készítette a Hídépítő Rt.-nél a szakaszos előretolással épített hídszerkezetek technológiai terveit. Az új vasbeton szerkezetek építése mellett részt vett néhány régi vasbeton hídszerkezet bontási terveinek elkészítésében is. Ilyen volt például a kaposvári „Donner” felüljáró, vagy a debreceni Homokkerti felüljáró meglévő lehajtó ágának bontási technológiai tervezése, majd az új feszített vasbeton híd tervezése.
Pályafutása során nemcsak a nagyobb feladatok, hanem több kisebb közúti és vasúti híd felújításának, valamint lakóépület szerkezeteinek vasbeton tervezése is a nevéhez fűződik. Korszakalkotó munkája, melyet felelős tervezőként készített, az 1400 méter hosszú nagyrákosi vasúti völgyhíd volt. A fib Magyar tagozata ezt a tervezői tevékenységét 2000-ben Palotás László-díjjal jutalmazta.
Szakmai cikkeinek egy része külföldi szaklapokban is megjelent. A Hídépítő Zrt. későbbi nagy hídépítési munkáinak tervezésében már vezető tervezőként vett részt (Kőröshegyi völgyhíd, dunaújvárosi Duna-híd, M0 Északi Duna-híd). Társszerzőként működött közre a „Hídépítés” c. középiskolai tankönyv elkészítésében.
További jelentősebb munkái:
- a szabadbetonozásos technológia hazai bevezetése francia licensz felhasználásával (győri Mosoni-Duna híd),
- a feszített vasbeton hidak szakaszos előretolásos technológiájának kidolgozása és ennek alkalmazása, első esetben a Berettyóújfalu melletti Berettyó-hídnál,
- az M5 autópálya bevezető szakaszán a ferencvárosi pályaudvar és a katonai főiskola felett egymás mellett két, 370 m hosszú híd,
- a kőröshegyi völgyhíd az M7 autópályán, mely szabad betonozással és szabad szereléssel készült el 2007-ben.
Tervező társaival is szakmai sikereket ért el országos tervpályázatokon. Szakmai tevékenyégét számos díjjal és oklevéllel ismerték el. A legjelentősebbek: Állami díj 1978-ban, Palotás László-díj 2000-ben, Innovációs Nagydíj, Építőipari Nívódíjak, Arany Mérföldkő díj 2003-ban, Építőipari Mesterdíj 2007-ben. Aktív tevékenységét 50 évnyi munka után, 2007 decemberében, a Hídépítő Zrt. műszaki osztályának vezetőjeként fejezte be.
Nyugdíja vonulását követően is szoros kapcsolatban maradt a hídépítők nagy családjával. Sok rendezvényen, szakmai előadáson és egyéb munkaalkalmakkor volt lehetőségünk vele találkozni és a szakmai tanácsát kikérni. 2015-ben a Hídépítők Egyesülete az egyébként az általa alapított „Életműdíj” kitüntetésben részesítette.