BPMK

A bérlakásprogramtól a Homokhátságig

Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.

Az országos kamara irányítói megbeszélést folytattak Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszonnyal, Gaál József alpolgármesterrel, valamint a helyhatóság által március 1-jével létrehozott mérnökiroda vezetőjével, a város korábbi főépítészével, Öveges Lászlóval, elsősorban a helyi műszaki szakemberek közreműködési lehetőségeiről a város fejlesztési terveinek megvalósításában.

Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke a találkozón röviden összefoglalta azokat az aktuális mérnökpolitikai feladatokat – például a szakmai önkormányzat igen sikeres részvételét az új, készülő közbeszerzési törvény koncepciójának kialakításában, a német tervezési rendszer hazai adaptálásában, vagy az építési engedélyezési eljárások egyszerűsítésében –, amelyek mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövő beruházásainál ne szaladjanak el az árak, és megfelelő legyen a minőség. A város konkrét fejlesztési elképzeléseiről szólva, polgármester asszony elmondta: előkészítés alatt állnak a területfejlesztési operatív program – összesen mintegy 23 milliárd forint értékű – projektjei. A mostani uniós programozási-finanszírozási ciklusban az egykori szovjet laktanya mintegy tízhektáros területén egy nagyszabású bérlakásfejlesztési program részeként új városrész születne, amely nemcsak építési feladatként adhatna munkát a mérnököket, hanem azért is, mert innovatív technológiákat alkalmazó „zöldváros” modell valósulhatna meg. Az itt letelepülő iparvállalatok munkatársainak megfelelő lakókörülményeket és munkamobilitást biztosító bérlakásfejlesztési programba bekapcsolódhatnak a megyei kamara tartószerkezeti mérnökszakértői, akik segíthetnek a meglévő épületállomány állékonysági vizsgálatainak elvégzésében.
Ugyancsak jelentős kecskeméti fejlesztés lesz a KÉSZ Zrt. áprilisban induló, start-up vállalkozásokat kiszolgálni hivatott innovációs inkubátor központja, valamint a műszaki főiskolával szemközti, héthektáros területen az egyetemi campus fejlesztése.
Szemereyné Pataki Klaudia hangsúlyozta: számít a helyi mérnökök tudására, és szakmai kérdésekben szorosabb együttműködés kezdődik majd a helyhatóság mérnökirodája és a mintegy hétszáz tagot számláló Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara között. Polgármester-asszony javasolta, hogy a mérnöki kamara illessze be az építési engedélyezési rendszer átalakítására vonatkozó javaslataiba azt is, hogy kerüljön sor az építési engedélyek érvényességi idejének felülvizsgálatára. A három év eltelte után ugyanis minden tervet újra el kell készíttetni jelentős kiadásokkal, holott a tervek nagy része továbbra is alkalmas lenne, ha a jogszabály miatt nem járna le az érvényességi ideje. Kérte, hogy a mérnöki kamara támogassa olyan szabályozás létrehozását, amely takarékosabb megoldásokat tesz lehetővé.

A megye 2014-2020 közötti uniós támogatású fejlesztési terveit és a mérnöki közreműködések lehetőségeit tekintette át a kamarai küldöttség a megyei közgyűlés elnökével, Rideg Lászlóval. Miután Bács-Kiskun megye jelentős hosszúságú országhatárral rendelkezik, érdekelt a határon átnyúló fejlesztésekben. Ennek h
osszabb ideje kiemelt célterülete a Homokhátság vízgazdálkodása. A megye vizes mérnökei segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a kapcsolódó fejlesztési projektek megtervezése és kivitelezése sikeres legyen.
A kamarai képviselői a megyei kormányhivatal főigazgatójával és igazgatójával az együttműködési lehetőségekról tárgyaltak, s felajánlották, hogy a területi kamara szakértői egyes szakkérdésekben támogathatják a megyei államigazgatási kollégium munkáját, valamint egyes kiemelt beruházások előkészítését. Jelezték, a szakmai önkormányzat kész a kormányhivatal és a kamara ellenőrzési tevékenységének összehangolására is.  

Az országos kamara elnökségi tagjai ellátogattak a Mercedes kecskeméti gyárába, melynek felépítésében, megvalósításában a szakmai önkormányzat különböző szaktervezői kezdetektől részt vettek, a fejlesztési feladatokban pedig részt vesznek ma is.

A kétnapos tárgyalássorozat március 18-án a Kecskeméti Főiskolán folytatódott, ahol a duális képzés tapasztalatairól, a tervezett Msc-s mérnökképzésről, valamint az MMK Duális Képzési Tanácsba delegált képviselőjével történő együttműködési lehetőségekről tárgyaltak a köztestület vezetői dr. Ailer Piroska rektor asszonnyal és a bajai Eötvös József Főiskola rektorával, dr. Melicz Zoltánnal.