BPMK

Lévai András mérnök, a „nemzeti energetika atyja”

Éppen száztíz éve, 1908. december 22-én Oraviczabányán született Lévai András energetikai mérnök, gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a II. világháború utáni villamosenergia-rendszer műszaki és környezet-védelmi korszerűsítésének, tervezésének és létesítésének, valamint a műegyetemi energetikai oktatás megteremtésének egyik vezéralakja.

Lévai András a középiskolát a Temesvári Piarista Gimnáziumban végezte el. Egyetemi tanulmányait a Grazi és a Bécsi Műegyetemen folytatta. Ipari tevékenységet üzemmérnökként és energetikusként román és magyar ipartelepeken kezdte. Első igazi szárnybontásaként megtervezte a Csepeli Erőmű rekonstrukcióját. Az erőművek és a villamosenergia-rendszer fejlesztését több poszton irányította. 1945-50 között a Nehézipari Központ osztály-, majd cégvezetőjeként szervezte az erőművek helyreállítását és az együttműködő erőműrendszer létrehozását. 1950-ben megalapította az Erőmű Tervező Irodát, melynek vezetőjeként 1962-ig, majd 1962-67 között nehézipari miniszter-helyettesként irányította az erőművek tervezését, a villamosenergia-rendszer fejlesztését és a nemzetközi összeköttetésének kiépítését. Irányítása alatt épült az összes szénerőművünk, az erőművek főberendezéseit zömében a magyar energetikai gépgyártás szállíthatta. Az együttműködő erőműrendszer létrehozásával összhangban vitathatatlan érdemei voltak a rendszerhatások feltárásában és a nemzetgazdasági szemlélet meghonosításában.
A hazai atomenergia-program elindítója is ő volt, már a Genfi Konferenciát követően 1955-56-ban számos előadásban és tanulmányban kijelölte az atomenergia várható szerepét és a követendő hazai utat. Energia szakpolitikusként, nehézipari miniszter-helyettesként ő hozta tető alá a paksi atomerőmű létesítéséről szóló magyar–szovjet államközi szerződést. Szakmai pályafutásával párhuzamosan 1953-1976 között a BME hőerőművi tanszékének alapító tanszékvezető tanára, egyidejűleg 1969-től 1972-ig a BME tudományos rektor-helyettesi feladatait is ellátta. 1999-től haláláig (2003.) a BME professor emeritusa volt.
Lévai professzor legfontosabb öröksége a komplex műszaki, gazdasági, környezeti és nemzeti energiaszemlélet, melynek meghonosítása tette őt iskolateremtő professzorrá. Egyetemi oktatóként kialakította a Hőerőművek és az Atomtechnika tárgyak, és a köréjük csoportosuló tárgyak oktatásának programját. Hőerőművek szak- és tankönyve több évtizeden keresztül képezte az erőműves szakma és oktatás bibliáját. Új ismeretek oktatása vonzotta, ennek szellemében indult el az atomenergetikai képzés, később az erőművek rendszer- és irányítástechnikai, majd környezetvédelmi oktatása. A gyakorlati oktatásra nagy gondot fordított. Több laborépítést kezdeményezett, nélküle ma a hazai felsőoktatásnak nem lenne tanreaktora.
Tudományos tevékenysége az erőműrendszerek gépészeti, gazdasági, rendszer-technikai és környezeti vizsgálataira vonatkozott. Eredményeinek hasznosságát az fejezi ki, hogy azok beépültek a hazai erőművek és erőműrendszerek fejlesztésébe. Könyvei és jegyzetei mellett száznál több publikációja fémjelezte tudományos tevékenységét.
Lévai professzor fontosabb kitüntetései: 1949-ben Kossuth-díj, 1964-ben Szikra Géza-díj, 1991-ben Osztrovszki Érem, 1992-ben Szilárd Leo-díj és a Paksi Atomerőmű Rt. Céggyűrűje, 1993-ban pedig Széchenyi-díj.
Lévai professzor életútja példaként áll előttünk, eligazít az értékzavarokkal küzdő társadalmunkban:
•    példaképe a szakembernek, aki széleskörű elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve, töretlen szívósággal és megértő toleranciával éri el célját, a magyar energetika fejlesztését;
•    példaképe az ipari vezetőnek, aki támaszkodva és formálva a közvéleményt, a magyar energetika nagy kérdéseiben hozott hosszú távra megalapozott döntést;
•    példaképe a tudós professzornak, aki iskolát alapított, s aki növelte a magyar energetikai felsőoktatás hírnevét.

Aki csak teheti, egy-egy főhajtással emlékezzen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „D” épületében, vagy a Magyar Villamos Művek Zrt. budapesti székházában, avagy a paksi Tájékoztató és Látogató Központ előtti szoborparkban lévő Lévai szobrok valamelyike előtt…


Korábbi BME, MTA és PAE sajtóanyagok felhasználásával szerkesztette: Sipos László József