BPMK

Építők Napja 2018

A Vasas Szakszervezet Székház impozáns dísztermében, az Építők Napja központi ünnepségének hagyományos színhelyen, került sor június 8-án az építők köszöntésére.

Az építőiparban dolgozókat a kormányzat, a szakmai és tudományos szervezetek képviselői, a mérnöki kamara, a szakszervezet tisztségviselői köszöntötték. A korábbi évekhez hasonlóan az ünnepi megemlékezéseken miniszteri elismeréseket és a szakmai szervezetek által alapított díjakat is átadtak. 

Az ünnepi rendezvény, Nemzeti énekünk, a Himnusz elhangzása után immár hagyományosan Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke köszöntőjével kezdődött meg. Emlékeztetett a kamarai elnök arra, hogy június első vasárnapja évtizedek óta az építők ünnepe. Köszöntötte a kormányzat megjelent képviselőit, a szervező társszervezetek képviselőit és az építők társadalmát. Ez jeles ünnep az építésben, építésügyben dolgozók számára, amikor az egész ország köszönti az építőket, akiknek áldozatos szellemi és kétkezi munkájától függ épített környezetünk minősége. Az építés egy olyan folyamatos tevékenység, mely évszázadok egymásra halmozódó tapasztalatait foglalja magába és fejleszti minden időben a kor igényeinek megfelelően; és próbálja a teljességet előállítani.

Sajnálattal emlékezett, hogy az építőipari termelés értéke 2006. óta folyamatosan csökken, kivéve a 2013-2015-ig tartó időszakot. 2016-ban a termelési érték 18,8%-kal csökkent az előző évhez képest. Nem szabad elfelejtenünk, hogy 2016-ban a megelőző évhez képest 48%-kal kisebb rendelésállománnyal indult, ami az éves teljesítményben is megmutatkozott. A KSH legfrissebb adatai szerint 2017 évben az építőipari termelés volumene 29,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz mérten, a GDP volumene pedig a nyers adatok szerint az előző évhez képest 4,0%-kal emelkedett, amihez az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá. Ugyanakkor 2017-ben a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 124,7%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 170,1%-kal. Ez biztató érték a jövőre nézve is. Ma van mit ünnepelnünk jelentette ki. Az adatokból látszik, hogy az építőipar meghatározó a gazdaság teljesítményében Jelentősége abban van, hogy az építőipar egyéb iparágak termékeit, berendezésit építi be, az építési igény más iparágakat is fejlesztésre, termelésbővítésre ösztönöz. Az építőipar multiplikátor szerepe elvitathatatlan a gazdaság fejlődésében, de hozzájárul a városokban, településeken élők jobb életkörülményeihez is.
A lakásépítés statisztikai adatai szerint a 2018 első negyedévében kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 3,0%-kal növekedett az előző év első negyedévéhez képest, ugyanakkor a nem lakóépületekere kiadott engedélyek száma 16%-kal csökkent. Az építőipari megrendelésállomány változások mellett ezek is felhívják a figyelmet arra, hogy hosszú- és középtávú kormányprogramokra van szükség mind a lakásépítések, mind az egyéb beruházások esetében is, melyeknek van építési vonzata. Így az építési ágazat felé támasztott követelmények kiegyensúlyozottá válhatnak, elkerülhető lenne az elmúlt időszakban tapasztalt hektikusság, melynek következménye – többek között – a jelentős munkaerőhiány is az építésben. A nagy amplitúdójú megrendelésállomány változás nem tette lehetővé – a mai napig tőkehiánnyal küzdő – építőipari cégeknek a folyamatos, állandó létszám megtartást.
Itt emlékeztetnék egy szomorú adatra, mely szerint a recesszió hatására 2007 és 2013 között 85.000 foglalkoztatottól kellett az építési ágazatnak megválnia. Mára némileg javult a létszámhelyzet. Fontos megjegyezni, hogy az építőipar jelenlegi – létszámhiány és egyéb – problémáiból a kitörést az innováció erősítése jelentheti. Az építési piac kiszámítható működését segítené egy „beruházási kataszter” megalkotása, ami tartalmazná az állami és önkormányzati új építésű, és rekonstrukciós beruházásokat közép- és hosszútávon. Ezt a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építészkamara, és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége együttesen szorgalmazza. Ez lehetővé tenné a tervezési és a kivitelezési kapacitások időben való felkészülését, biztosíthatná a tervezésre és az előkészítésre fordított szükséges és elégséges időt. Bízunk abban, hogy az építők társadalma egy megérdemelt jobb jövőt remélhet, mert tudjuk, hogy a mérnökök és műszaki szakemberek, szakmunkások együttes munkája a záloga az építőipar fejlődésének, mely jelentősen hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez. A gazdasági fejlesztések nem nélkülözhetik az építést. Szeretnénk elérni, hogy a politika is tudomást szerezzenek a magyar építést is képviselő szakemberek helytállásáról, kiváló innovációs képességéről. Elmondta azt is, hogy komoly kormányzati szándék nélkül nem lesz lehetséges új alapokra helyezni az oktatást és a szakképzést. Ki kell tölteni a korábbi időszak alacsony szakképzési minőségéből fakadóan az elmúlt évtizedekben támadt hézagokat és a mai szakember hiányt. A szakképzetlen társadalmi csoportokat az építőipar föllendülése visszavezetheti majd a munka világába, és alkalmat adhat a továbbképzésükre is. Ez utóbbi már társadalmi-szociológiai feladat. Végül hangsúlyozta, hogy az építés nem szűk szakmai kérdés, hanem össztársadalmi érdek. Ezen gondolatok jegyében Kassai Ferenc megnyitotta a 2018. évi Építők Napja ünnepi ülést és felkérte a kormányzat és a szakmai szervezetek képviselőit köszöntőjük megtartására.
Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy az építőipar a nemzetgazdaság meghatározó ágazata. A 2017. évi kiemelkedő teljesítmény 29 %-kal magasabb volt az előző évhez képest, de a 2010. évi eredményt is meghaladta több, mint 4%-kal. Ennél csak Lengyelország hozott magasabb eredményt Európában. A kormányzati intézkedések következtében a CSOK segítette a családok lakáshoz jutását és hozzájárult a lakásépítési piac fellendítéséhez. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben is látható, hogy több középvállalatra van szükség az építőiparban a társadalmi igények kielégítésére. Az új minisztérium célja, hogy az innováció széleskörű támogatásával az építőipar vállalati szerkezete is kedvezően változik. Tolmácsolta dr. Palkovics László miniszter jókívánságait az ünnepi ülés minden résztvevőjének. Az ünnepi ülés kitüntetettjeinek gratulált.
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy az építésügy szabályozási és építészeti szegmense tartozik a Miniszterelnökség felügyelete alá. Úgy gondolja, hogy 2014 óta történelmi lépéseket tettek az építésügy fejlesztése érdekében, aminek sikere a díjazottoknak is köszönhető. A közeli tervekről is tett említést, mely szerint a megkezdett digitális átalakulást folytatni kívánják. Elmondta, hogy az építésben résztvevők hangsúlyos figyelmet kell, hogy kapjanak a társadalom részéről. Az ünnepi ülés kitüntetettjeinek kifejezte jókívánságait. Átadta dr. Gulyás Gergely miniszter jókívánságait az ülés minden résztvevőjének.
Dr. Reiter József Ferenc, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkár jelöltje átadta dr. Kásler Miklós miniszter üdvözletét az ünnepi ülés résztvevőinek. Röviden vázolta a minisztérium előtt álló egészségügyi beruházások terveit, különös tekintettel a kórházakra. Bízik abban, hogy ezek a beruházások is elősegítik az építőipari termelés további növekedését. Az ünnepi ülés kitüntetettjeinek kifejezte jókívánságait.
Dr. Gulyás András, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya főosztályvezetője örömét fejezte ki, hogy hivatalukban dolgozó mérnökök részt vehetnek idén is az Építők Napja ünnepségen. Átadta Benkő Tibor honvédelmi miniszter üdvözletét és köszöntötte a megjelenteket. Röviden szólt az 1999. évi NATO csatlakozásunk óta eltelt időszak munkájáról, a honvédelmi építmények szabályozási kérdéseiről. E szerint a honvédelmi építmények az általános szakmai szabályokon túl a nemzetbiztonsági előírásoknak is meg kell felelniük. Beszélt arról is, hogy a katonai építményeknél is megkezdődnek az épületenergetikai korszerűsítések. Tervezik az e napló bevezetését a honvédelmi létesítmények kivitelezése során. Megköszönte a katonai építmények tervezőinek és kivitelezőinek a jó munkát. Köszönetet mondott a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának az együttműködés alapján nyújtott segítségért.
Kling Zoltán, a Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztályának vezetője ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy az építés volumene fokmérője a nemzetgazdaság fejlődésének. Hangsúlyozta, hogy a vízépítés és a vízgazdálkodás az építés része. Kitért a 2007-2014 év közötti Európai Uniós ciklus vízépítési eredményeire, a települési csapadék-vízgazdálkodás, az ivóvízminőség javítását célzó munkálatokra. Elmondta, hogy a vízügyi terület munkájának középpontjában a Kvassay Jenő Terveben megfogalmazott nemzeti vítstratégia áll, miszerint a víz a gazdaságfejlesztés lényeges eleme. Elmondta, hogy mindig örömmel jön az ilyen rendezvényekre, mert véleménye szerint a köztestületek biztos támaszai a fejlődésnek. Dr. Pintér Sándor miniszter nevében gratulált a kitüntetteknek.
Horváth Gábor, az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály főosztályvezetője elmondta, hogy nemzeti célok nélkül nincs vidékfejlesztés és nem lehet hazát építeni. A magyarságnak van nemzeti célja. Véleménye szerint az építőknek társadalmi összefogásra is kell buzdítani. Megköszönte a kitüntettek munkáját, átadta dr. Nagy István miniszter jókívánságait az ünnepi ülés minden résztvevőjének.
Koji László, az Építési Vállalkozók országos Szakszövetsége elnöke megköszönte az ünnepi ülés résztvevőinek, hogy az építők iránti tiszteletből elfogadták a szervezők meghívását és megtisztelték az építőket jelenlétükkel. Elmondta, hogy a kitüntetettek sokszínűsége is mutatja, hogy az építés milyen összetett és sokféle tevékenység. Mára látható, hogy az építőipar korszakváltásban van. Az építőipari ágazat kilenc éve nem tudott saját beruházást végrehajtani 80 ezer főt elbocsájtottunk. A korszakváltás minden területen komoly változást, fejlesztést igényel, mind a beruházás, mind a hatékonyság javítás területén. Kiemelte, hogy az építés a megrendelővel kezdődik. Az építési folyamat végrehajtó szereplőinek fel kell nőnie ahhoz, hogy a megrendelői igényeket magas színvonalon tudja kielégíteni és rámutasson arra, hogy milyen korszerű lehetőségek vannak. Hangsúlyozta továbbá a tervezők és kivitelezők felelősségét a laikus építtetőkkel szemben. A következő két-három évben várható nagy volumenű munkák ismeretében komoly fejlesztésekre, saját beruházásokra van szüksége az építési vállalkozásoknak, tervezőknek és mérnöki szolgáltatóknak egyaránt. A hatékonysági problémák kezelésének legfontosabb eszköze beruházási, technológiai fejlesztési program maradéktalan végrehajtása Ezért közép és hosszútávú kormányprogramokra van szükség ahhoz, hogy az elmaradt beruházásokat az építőipari cégek pótolni tudják. Azt kívánja az építők társadalmának, hogy az elkövetkező 10 év is ilyen lendületű legyen, mint amilyennek az idei év ígérkezik.
Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor, az Építéstudományi Egyesület elnöke köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Előadását idézettel kezdte; historia est magistra vitae, azaz a történelem az élet tanító mestere. Figyelmeztetett, hogy aki nem ismeri a múltját, nem igazodik el a jelenben és nem tudja a jövőjét sem építeni. Ezért a mai ünnepi napon történelmi múltunkra visszatekintve három fontos korszak építési eredményeire tért ki. értékelte a kiegyezés utáni, az 1945 és utána következő időszak, valamint az 1989-től napjainkig eltelt évek produktumait. Az idén ismételten megválasztott kormány megkezdte működését. Sikerük alapja és záloga a tisztességes, erkölcsös működés. Elmondta, hogy ma is szükség van új kiegyezésre arról, miként tehetjük jobbá közös értékeinket. nem kell félretenni a vitákat, de több megértést kellene egymás iránt tanúsítanunk és jobban kell megbecsülni minden magyar teljesítményét. Ehhez kívánt az építés minden szereplőjének sok szerencsét.
Pallagi Gyula, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségének elnöke úgy vélte, hogy a hallott jó gazdasági eredményeket még nem lehet egyértelműen érzékelni az ágazatban dolgozók bérében. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező intézkedések meghozzák a várt eredményeket. Jelenleg mintegy 30 ezer szakmunkás hiányzik az építőiparban. Perspektívát kell adnunk az ifjúságnak az építőiparban is. Az ifjúság nem akar az építőiparban dolgozni. Tennünk kell azért, hogy ez ne így legyen, fel kell keltenünk az igényt az építésért. Hasonlóan más iparágakhoz, vonzóvá kell tennünk magunkat, de ahhoz össze is kell fognunk. Erre buzdította a jelenlévőket is. Az építőknek ki kell harcolni az erkölcsi és anyagi megbecsülés méltó szintjét.

Ezután következett a kitüntetések átadása.
Kassai Ferenc levezető elnök gratulált a kitüntetetteknek és kérte a megjelenteket, hogy hallgassák meg a Zuglói Filharmónia vonósnégyesének ünnepi előadását. Bemutatta a vonósnégyes tagjait; Kovács Orsolya-hegedű, Ottmár Anna Magdolna-hegedű, Zárbok Zita-brácsa, Kiss Gergely Ádám-cselló. Az ünneplő közönség végezetül meghallgatta a Szózatot a vonósnégyes előadásában. Kassai Ferenc levezető elnök reményét fejezte ki, hogy jövőre ugyanitt találkozunk. Az ünnepi ülés bezárását követően után fogadásra került sor.

 


A 2018. évi ünnepi ülés kitüntetettjeinek névsora:

ÉTE Díjban részesült Tarlós István és Radnainé dr. Fogarasi Katalin

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri elismerő oklevelet adományozott:
Áprily László, Borzák Balarám Béla, Dési Albert, Kovács Magdolna, Lengyelné Szabó Margit, Makai László, Romits Gábor, Scheiber Zoltán, Szabados Béla, Takács Péter, Huczek Sándor, Nagy Sándor, Papatyi Balázs, Rieger László, Sulák László, Szilágyi András, Tóth Péter, Király Tamás, Dr. Csáky Imre, Fejes Tamás, Fábián Zoltán, Dr. Bozsó Béla, Bretka András, Dr. Gálos Miklós, Jobba György, Tombor Sándor, Csokló Gábor, Ifj. Lőrincz Ferenc, Marofka Ferenc részére

Dr. Benkő Tibor Magyarország honvédelmi minisztere a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke által alapítható és adományozható elismerésekről szóló 15/2013. HM rendelet 22.§ (1) bekezdés alapján, figyelemmel a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Mérnöki Kamara stratégiai partnerségi megállapodására, a katonai és honvédelmi célú építmények megvalósítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként, az Építők Napja alkalmából EMLÉKTÁRGYAT adományozott Cseppentő József ezredesnek, valamint Hegedűs Anikó kormánytisztviselőnek

Dr. Pintér Sándor, Magyarország Belügyminisztere az építők napja alkalmából miniszteri elismerő oklevelet adományozott:
Breinich Miklós, Déri Lajos, Körmendi Lukács, Major Ferenc, valamint Rasztovich Péter László részére

Dr. Nagy István Agrárminiszter az Építők Napja alkalmából miniszteri elismerő oklevelet adományozott:
Hudák István, Kázmér István, Kunfalvi János, Dr. Péterfalvi József Ede, Dr. Pluzsik András, valamint Szabó Róbert részére

Prof. Dr. Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztere az Építők Napja alkalmából miniszteri elismerő oklevelet adományozott Bondor Gabriella és Eperjessy András részére.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke Koji László Lechner Ödön Díjat adományozott Dr. Szilágyi Béla részére.

A Magyar Mérnöki Kamara Építési Szakmai Tagozata Kardos Andor Díjat adományozott Wéber László részére.

Az Építéstudományi Egyesület elnöke dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor úr átadta az Alpár Ignác Díjakat és az ÉTE Érdemérmet.
Alpár Ignác Díjban részesült dr. Kontra Jenő és Sztermen Péter.
ÉTE Érdemérem kitüntetésben részesült Brassnyó László.

Szilikátipari Emlékéremet kapott:

dr. Arató Péter, Kelemen Attila, Kóti Imre,Margit Ferenc