BPMK

BESZÁMOLÓ FÓKUSZBAN A KÖZLEKEDÉS

Index:

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, az MMK Közlekedési Tagozata és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösen rendezte meg a Műszaki Értelmiség Napját - Fókuszban a Közlekedés címmel a BME Központi épületében.

A szervezők a Műszaki Értelmiség Napját gróf Széchenyi István születésének 222. évfordulójához igazították (1791. szeptember 21.). Ezzel is érzékeltetve, hogy nagyjaink máig tartó kezdeményezéseit, eredményeit becsüljük, tiszteljük. A tanácskozás nagy sikerét mutatja, hogy mintegy négyszázan vettek részt rajta, többek közt Farkas Iván Pozsonyból, a Magyar Közösség Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, és Dr. Rubovszky András a Széchenyi Társaság főtitkára.

A konferencia megnyitóján Dr. Péceli Gábor BMErektor örömét fejezte ki, hogy az általa vezetett intézmény falai között kerül sor a Műszaki Értelmiség Napjaterületi rendezvényére; mint elmondta, az egyetemen képzik azokat a szakembereket, akik a közlekedéssel, közlekedésfejlesztéssel foglalkoznak, tehát „jobb helyet aligha találhattak volna” a tanácskozásnak. A mai nap is jó alkalom arra, hogy szélesebb közvélemény előtt is be tudjuk mutatni, hogy milyen munkát végez a mérnökök sokasága a társadalom szolgálatában.

A BME rektorának ezen gondolatát folytatta Tarlós István Budapest Főváros főpolgármestere is. Tarlós István elöljáróban elmondta, hogy mindig szívesen jön a Műegyetemre, mert mérnökemberként itt érzi igazán jól magát, mert itt értik a szavait. Ez az oktatási intézmény a mérnökutánpótlás legfontosabb hazai bázisa, és a jövő Magyarországa nagymértékben a mérnöki tudáson alapulhat csak. Röviden szólt Budapest közlekedésének nehézségeiről, mert úgy gondolja, hogy 1990 és 2010 között mostohán kezelték a közlekedés ügyét. A hiányosságokat most igyekeznek bepótolni, kijavítani. Ehhez szüksége van a fővárosnak a mérnöki tudásra. Véleménye szerint mérnöki gondolat és építés nélkül Budapest nem lenne, mert a közlekedés a fejlődés és a kibontakozás alapja, ezért hosszú távú és megalapozott tervekre van szükség. A pontos terv a jó beruházás lapja.

Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit és előadóit. Köszöntőjében Tarlós István gondolatához csatlakozva elmondta: a mérnökök tudáskapacitása a főváros rendelkezésére áll. Jó, hogy a városvezetés erőteljesen támaszkodni kíván a műszaki értelmiségre. Örül, hogy ez a rendezvény a legnagyobb hazai mérnökképző intézmény falai között jött létre, mert a jövő záloga a magasan képzett műszaki értelmiség munkáján is múlik. Elmondta, hogy 2001.-ben rendezték meg először a Műszaki Értelmiség Napját a Műegyetemen kiegészítve azt a Dunán rendezett fregatta felvonulással is. Szeretné, ha a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara szervezésében ez a területi Műszaki értelmiség Napja hagyományt teremtene. Széchenyi reformelképzeléseit 1830-ban a Hitel című röpiratában tette közzé. Később ezt pontosította, részletezte a Világ (1831) és a Stádium (1833) című műveiben. Ezekben egyebek mellett kiemelte: a közlekedési feltételek javítását, állandó hidak, vasutak építését, a folyók szabályozását és a gőzhajózás megindítását, a tudomány és a műveltségi szint emelését. Széchenyi hangsúlyozta, hogy az “országnak kiművelt fők sokaságára van szüksége”. Ezért is választottuk a mai rendezvény témájául a „Fókuszban a közlekedés” –t. A jó közlekedési feltételek kialakításához Budapesten és Pest megyében is a jó tervek időben történő előkészítése lényeges, ezzel az EU-s pénzek lehívása is könnyebbé válik. A projekteknek szerves egységet kell alkotni és legalább 30 évre előre kell tekinteni.

A konferencia levezető elnökei Lakits György az UTIBER ügyvezető igazgatója és Szilágyi András azUTIBER műszaki igazgatója volt.


Előző Következő »