BPMK

BPMK a Construmán

A Construma nemzetközi építőipari szakkiállítás 2019-ben Otthonteremtési kiállítási csokor alcímet viseli. Páratlan év lévén, ismét csatlakozik a HUNGAROTHERM épületgépészeti kiállítás is a csokorhoz.

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara immár hagyományosan itt tartja szakmai továbbképzéseit, illetve szakmai napját. Így:
Épületgépész szakmai továbbképzés „A tüzelőberendezések tervezett működésének feltételei a kéményáramkörökben” címmel április 3-án A rendezvényt Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök nyitotta meg. Megnyitójában kiemelete: mindannyian tudjuk, hogy a tüzelőberendezések működése közben keletkező égésterméket elvezető rendszerének szakszerű és szabályos kialakítása, működése, és működtetése az égési folyamatot és a környezet biztonságát meghatározza. Alapelv, hogy az égési levegőellátás és égéstermék-elvezetés összefügg. Ezt fejezi ki az ún. kéményáramkör fogalma. E szerint a gázfogyasztó készülék helyiségének szellőző levegő-ellátását és az égéstermék elvezetését egy egységként kell kezelni és összefüggésüket figyelembe véve méretezni. Csak a teljes körű kéményellenőrzéssel lehet a kémény- és tüzelőberendezés használatából fakadó kockázatokat minimalizálni, a visszaáramlásokat és baleseteket elkerülni. Ehhez a kéményáramkör működési elvének és folyamatainak és elemeinek alapos ismerete szükséges. Nagy a felelőssége e területen is a tervezőknek és kivitelezőknek egyaránt. Nagy a felelősség, mert az életünk, egészségünk, vagyonunk és környezetünk biztonsága függ az égéstermékek szakszerű elvezetésétől. Lényeges, hogy a kéményáramkört alkotó elemek kivitelezési és ellenőrzési folyamatának minden szereplője megfelelően felkészült, képzett szakemberekből álljon.

Az elhangzott előadások:
- A kéményáramkör működését meghatározó tényezők hagyományos és a korszerű, energiahatékony tüzelőberendezések esetében (Barna Lajos)

- A gáz- és szilárdtüzelésű berendezések működése, a működéssel kapcsolatos rendeleti környezet változása. (Versits Tamás)
- Korszerű égéstermék-elvezető berendezések, ezek forgalomba hozatalának, tervezésének, beépítésének szabályai. Szakértői tapasztalatok. (Haszmann Iván)   
- A tüzelőberendezések hatása a környezetre. Környezetvédelmi előírások, tervezési és mérési módszerek. (Sümeghy Árpád)
- ALMEVA égéstermék-elvezető rendszerek bemutatása; hő-, és áramlástechnikai méretezés együtt tanúsított-, és Almeva rendszer között; Jelenleg érvényben lévő égéstermék-elvezetőkkel kapcsolatos jogszabályi változások ismertetése (Fehér Gábor)

A BPMK ugyancsak a Construma nyitónapján rendezte meg az Építőgépész Szakmai Napot. Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök megnyitójában utalt arra, hogy; az elemzések szerint az építőipar világszerte digitalizációs lépéshátrányban van, nem kérdéses, hogy a magyarországi hátrány ennél jóval nagyobb lehet. Erre utalnak azok az adatok, melyek szerint a hazai építőipar csak jóval nagyobb emberállománnyal képes ugyanazt az egységnyi kibocsájtást produkálni, mint a fejlettebb országok. A hatékonyság növelésében pedig az egyik legfőbb eszköz a digitalizáció felé nyitás lehet, lehetővé téve a fejlettebb munkaszervezést, logisztikát, nagyobb gépesítettséget és az utólag javítandó hibák elkerülését. Ismerve a hazai munkaerő-ellátottság szűkösségét, az egyetlen megoldás a hatékonyság növelése lehet. Ebben pedig az egyik legfőbb eszköz a digitalizáció felé történő nyitás, amely lehetővé teszi az utólag javítandó hibák elkerülését, a fejlettebb munkaszervezést, logisztikát, nagyobb gépesítettséget.
Az elmúlt évben már nagy változásokat láthattunk az építőiparban, a digitalizáció területén, különösen az építőgépesítés területén.
Összefoglalva; az építőiparnak sokrétű igényei vannak: pontosságot, gyorsaságot és hatékonyságot kíván meg műszereitől és technológiáitól. A gépvezérlési technológia lényege, hogy a munkagépeket gyorsan és maximális pontossággal pozícionálni lehessen, oly módon, ahogy a munkagép eredeti funkciója megkívánja. A technika fejlődésével az irányítási módszerek is finomodtak, mely nem kerülhette el az építőipart sem.
Az elektronikus vezérlési és a hidraulikus végrehajtási rendszerek összevonásával igen pontos és megbízható alkalmazás jött létre az építőgépek területén is.
Az elhangzott előadások:
- A gépek jövője már a jelen (Gyimesi András)
- A Volvo Co-Pilot rendszer (Vereckei Szabolcs)
- Földmunkagépek 3D-s szintvezérlő rendszereinek alkalmazása – tervezéstől a kivitelezésig (Csendes Gábor, Pinczés Ferenc)
- Caterpillar építőgépek távfelügyelete és diagnosztikája, avagy mire jó egy okostelefon (Csornai Ádám, Klinger János)
- Digitális építőipar (Tüske Dániel)
- Leica műszerek gyakorlati bemutatója (Bilik Márton)
- Építőgépek gyakorlati bemutatója a szabadtéri kiállítóterületen (Veres Sándor)

A BPMK a szakvásár második napján április 4-én rendezte meg Építési szakmai továbbképzését „Tetőszigetelések, csarnoktetők, erkélyek, teraszok szigetelése, vizes üzemű terek szigetelése” témakörben. Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök megnyitójában elmondta: rendkívül fontosnak tartjuk a kötelező szakmai továbbképzést, mert az új ismeretek megszerzése mindannyiunk számára eminens feladat, szükséges a mindennapi munkánkhoz. Szükség volt és van a felmerülő problémák megbeszélésére, a szakmai trendek megismerésére, az egymás közötti tapasztalatok megosztására.
A gyakorló mérnök a tudását és problémamegoldó képességét az Egyetemen kell, hogy megszerezze. Ugyanakkor látjuk, hogy a felgyorsult, megváltozott technikai világunkban a mérnökképző intézmények nem tudják mindenre megtanítani a hallgatókat. Ezért helyes az az út, amit a Magyar Mérnöki Kamara küldöttgyűlése 2014. március 28-án elfogadott új továbbképzési rendszerével, és szabályzatával követ. Az építési tevékenység eredményeképpen létrejött alkotások, építmények részei a mindennapi kultúrának, történeti értéket képviselnek. Az emberiség kultúrtörténetének egyik emblematikus alkotására Babilonra is hivatkozott, ahol a vízszigetelés is lényeges volt az építményeknél. Az időszámításunk előtti első évezredben épült világörökségből is látható, hogy a víz elleni szigetelésre mindenkor gondoltak az építkezések során. Elsőrendű szempont volt és napjainkban is az, hogy életterünket megóvjuk a víz, a hőség, a hideg káros hatásitól. Hangsúlyozta, hogy az építés csapatmunka, összetett alkotói tevékenység, benne együtt valósul meg a mérnöki tervezés, a kivitelezés, a megépítés folyamata; eredménye pedig eleget tesz a funkcionális elvárásoknak. Felhívta a figyelmet; mindezt úgy kell tennünk, hogy gondolni kell a későbbi üzemeltetésre, karbantartásra. Kiemelte, hogy a minőséget előállítani képes szakmunkásokra az építés minden területén, de különösen a szigetelések – mint eltakart munkák – esetében szükség van.
Az alábbi előadások hangzottak el:
- Ipari csarnokok lapostető szigetelésének követelményei és változatai (Haraszti László)
- Tetőszigetelési rétegrendek megválasztásának szempontjai (dr. Horváth Sándor)
- Hasznosított rétegrendű tetőszigetelések szakszerű vízelvezetése (Farkas Imre)
- Lapostetők hőszigetelése szakszerűen, zártcellás polisztirolhabbal (Gerendi Gábor)
- Wattok, centik, határidők. Hogyan változik az épületenergetikai szabályozás?
(Kruchina Sándor)
- Szigetelések teraszon, erkélyen, fürdőszobában és medencékben (Kürtös Zoltán)
- Tartós biztonság alapja a lapostető-szigetelésben (Hovanecz Gergely)

A szakmai továbbképzés fakultatív vezetett vásárlátogatással zárult.