BPMK

Ne mutogassanak a mérnökökre

(Megjelent 2014. 01.18-án a Magyar Nemzetben)

Egyre-másra jelennek meg cikkek a mérnöki munkák „pontatlanságáról” az előző uniós pénzügyi ciklusban létrejött beruházásokhoz kapcsolódva. Ezek a cikkek azt sugallják, hogy a projektek többletköltségéhez hozzájárult a mérnöki munka negatív minősége, pontatlansága is. Ez a téves fölfogás rossz fénybe állítja be mérnökeink kreativitását, és tudását. Mielőtt széles körben elterjedne ez a téveszme, és mielőtt hátrányos következtetésre jutna bárki is mérnökeinknek az uniós projektek sikerében vagy sikertelenségében játszott szerepéről, szeretném kifejteni röviden a magam véleményét.

Vitatom azt a nézetet, amely a mérnöki munka minőségére hárítja egy-egy beruházás többletköltségét, miszerint a hibás tervezés a pénzügyi keretek túllépésének az oka.

Én másban látom a probléma gyökerét.

Az Európai Unió a tagállamok közös és egyéni fejlesztési terveinek megvalósulását a hétéves fejlesztési terv keretein belül támogatja. A közösségi támogatási rendszer és az éves jelentések célja a megvalósult fejlesztések eredményeinek bemutatása és értékelése, az eljárások elemzése, a következtetések levonása. Ezzel sajnos nem találkoztunk.

A jelentésekből az viszont kitűnt, hogy a potenciális pályázók és a közreműködő szervezetek között nincs élő kapcsolat.  Sokszor lehetett találkozni kihasználatlan a pályázati lehetőségekkel, egy-egy területre pedig nem jutott elegendő forrás. Számos esetben megtörtént, hogy a projektmenedzseri feladatok ellátására magasabb volt a költség-előirányzat, mint a beruházás műszaki, mérnöki előkészítésének (geodéziai felmérés, talajmechanikai feltárás, műszaki szakvélemények, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok stb.) és tervezésének költsége.

A pályázatok kiírása és elbírálása komoly szakmai hiányosságokat mutatott. Az eljárás során döntően jogi és közgazdasági szempontok érvényesültek, a szakmai megalapozottság, a műszaki tartalom háttérbe szorult, ennek következménye a műszakilag előkészítetlen beruházás volt, amely azután a határidő kitolódásához és a költségvetés túllépéséhez vezetett.

 Nehézséget okoz az, hogy pályázatok elbírálása engedélyezési tervek alapján történtek, és mivel ezek a tervek még nem tartalmazták a kivitelezés során igen fontos minőségi paramétereket (beépítendő anyagok és szerkezetek minősége, garanciák, I. osztályú kivitelezés, minőség-ellenőrzés stb.), ezért előfordulhattak hibás döntések és hibás kivitelezések, amelyek utólag jelentettek többletköltséget.

A nyertes pályázónak – általában – közbeszerzési eljárás során kellett kiválasztania a kivitelezőt. Az engedélyes terv nem elegendő mélységű ahhoz, hogy az alapján lehessen kellő bizonyossággal a kivitelezőt kiválasztani, erre csak a kiviteli szintű terv alkalmas.

Az előzetes tervek azért lehettek elnagyoltak, mert nem volt elegendő pénz és idő ezekre a tervekre, a tervezésnek erre a nagyon fontos fázisára egyszerűen nem biztosított forrásokat a megrendelő, a projektgazda.

Ez így nincs rendjén!

Erről a fölismerésről beszélt a Ludovika-épületegyüttes felújításoz kapcsolódva minap egy rádióbeszélgetésben Fürjes Balázs kormánybiztos, aki kifejtette az előkészítés és a tervezés döntő fontosságát valamely beruházásnak, mert csak ezzel biztosítható a jó eredmény. Aláhúzta azt is, hogy a munkának ebben a fázisában nem szabad az időnyomásnak engedni.

A beruházások, a közpénzek és Európai Uniós források hatékony felhasználásához elengedhetetlen a megfelelő, körültekintő projekt-kiválasztás, a jó előkészítés és a teljes életciklus költségek számításba vétele. Ebben a folyamatban mi mérnökök vállaljuk a ránk eső felelősséget, de elvárjuk, hogy egyszerű és hatékony legyen az ezt működtető intézményrendszer, megfelelő előkészítési idő, valamint pályázati forrás álljon rendelkezésre.

A szakma amúgy is nehéz helyzetét senki sem vitatja.  A bizalom megvonása pedig tovább erodálhatja a magyar mérnökség erejét.


A szerző a Budapest és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke