BPMK

2019-ben is 20 százaléknál nagyobb növekedést ért el az építőipari termelés

Az építőipari termelés 21,7 százalékkal emelkedett 2019-ben az előző évihez viszonyítva a 2018-as 21,3 százalékos és a 2017-es 29,7 százalékos növekedés után – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az épületek építése 20,2 százalékkal, az egyéb építményeké 23,9 százalékkal nőtt. Tavaly decemberben 2,7 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a novemberihez mérten 3,0 százalékkal mérséklődött. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: a magasépítés kibocsátása 11,3 százalékkal csökkent, a mélyépítésé 22,2 százalékkal emelkedett, döntően az út- és vasútfejlesztési munkáknak köszönhetően. A megkötött új szerződések volumene 10,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 1,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 21,0 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Decemberben ipari épületekre, útépítésekre és vasútfelújításra kötöttek nagy értékű szerződéseket. A december végi szerződésállomány 10,5 százalékkal elmaradt a 2018 december végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 38,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 20,7 százalékkal csökkent.
A tavalyi negyedik negyedévben az építőipar termelői árai 8,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva és 1,7 százalékkal voltak magasabbak az előző negyedévinél. Éves összehasonlításban az épületek építésében 9,4, az egyéb építmények építése 8,5, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 8,6 százalékkal nőttek az árak.


ITM-államtitkár: az építőipar tavaly is kiemelkedően teljesített
Az építőipar tavaly is kiemelkedően teljesített, az ágazat termelése a 2017-ben elért 29,7 százalékos, majd a 2018-ban produkált 21,3 százalékos bővülést követően tavaly is jelentősen, 21,7 százalékkal nőtt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Boros Anita a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait kommentálva hozzátette: 2019 egészét tekintve az építőipar súlya a bruttó hazai termék előállításában várhatóan meghaladja majd az 5 százalékot, ilyen teljesítményre az elmúlt időszakban még nem volt példa. Kiemelte: a visegrádi országok között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az építőipar teljesítménye 2018-hoz képest. A Pénzügyminisztérium elemzése, valamint a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adatai alapján megállapítható, hogy uniós szinten az építőipar teljesítménye 2010-hez képest 2019 novemberéig 5,9 százalékkal nőtt, miközben Magyarországon ez az arány 65,5 százalék volt. Boros Anita elmondta, hogy 2010-2019 között 115 ezer lakás került a nyilvántartásba. Mindez elsődlegesen a csoknak és más kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető. Hozzátette: 2019 első háromnegyed évében az új lakások száma további 10 302-vel bővült.

Elemzők: az idén fékeződik az építőipar növekedése
Az építőipar növekedésének jelentős fékeződésére számítanak az idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők az iparág tavalyi 21,7 százalékos bővülése után.
A Központi Statisztikai Hivatal február 13-án közzétett adatai szerint az építőipari termelés 21,7 százalékkal emelkedett 2019-ben a 2018-as 21,3 százalékos és a 2017-es 29,7 százalékos éves növekedés után. Az épületek építése 20,2 százalékkal, az egyéb építményeké 23,9 százalékkal nőtt az év egészében. Tavaly decemberben 2,7 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az építőiparban állandósulni látszik az a tendencia, hogy egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai, a decemberi adat váratlan fékeződést jelent. Kifejtette, hogy a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is érdemi volatilitást okozhat a havi teljesítményekben.
A Takarékbank 2020-ban a magas bázis miatt is 6 százalék körüli növekedést vár az építőiparban, alapvetően felfele mutató kockázatokkal. Az elemzés szerint az iparágban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítanak a következő években, mivel a képzett és tapasztalt munkaerő továbbra is óriási hiány az iparágban, illetve a hatékonyságnövelő beruházások is tovább növelik a termelékenységet, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és némileg enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője rámutatott: decemberben lassult, szinte stagnálásba váltott az építőipar bővülése, amiben szerepe lehetett a munkanaphatásnak is. A két építményfőcsoport eltérő dinamikát mutatott, az egyéb építményeknél jelentős növekedés, míg az épületeknél érdemi csökkenés történt. Tovább tart az ágazatban az árak növekedése is, melyet a magas kereslet magyaráz: a szűkös kapacitásokra való tekintettel a megrendelők hajlandóak a korábbiaknál magasabb árat is kifizetni az ágazat szolgáltatásaiért.
Az ágazat rendelésállománya az uniós források felhasználása miatt csökken, de továbbra is magas, ez pedig 2020-ra bővülést jelez előre, bár ennek mértéke a korábbi években megszokottnál kisebb lehet - vélekedett Regős Gábor.
Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója azt közölte, hogy az építőiparon belül különösen Budapesten számítanak jelentős tényezőnek az irodaházépítések, ám ezen a téren az idén némi lassulásra kell felkészülni, ami a lakásépítések fékeződése mellett szintén negatívan hat majd az ágazat 2020. évi várható teljesítményére.
A várható lassulás legfőbb oka az, hogy gyakorlatilag elfogytak, illetve túlzottan megdrágultak a jó helyen lévő, irodaház-építésre alkalmas telkek és projektlehetőségek - tette hozzá. Kifejtette, hogy keresleti oldalról változatlanul jelentős veszélyfaktort jelent a munkaerőhiány, ami gátolja a bérlők növekedését és ezáltal a nagyobb irodaterek iránti igényüket is. Egyre fontosabbá válik, hogy az iroda jól megközelíthető és megfelelő szolgáltatási környezetben helyezkedjen el, mivel a munkavállalóknak ez akár napi egy óra időmegtakarítást is jelenthet, ám épp az ezeknek a követelményeknek megfelelő telkek fogytak el mára. A szakember szerint a gazdaság várható fékeződése korlátozza a bérleti díjak növekedését, de mivel a gyengébb ütemű GDP-bővülés hosszabb ideig alacsonyan tartja a kamatokat, az ingatlanbefektetések továbbra is az aranykorukat élik.
(MTI)