BPMK

ÚJ SZEREPKÖRBE KERÜLHET AZ ÉPÜLET-FELÚJÍTÁS

Új építés, és épület-felújítás – a két fogalom más-más tartalommal jelenik meg a társadalmi és szakmai felfogásban, a két fogalom azonban összeegyeztethető, mi több, egyenrangú szerepet is kaphat az építésgazdaság szempontjából. A lakásépítéssel kapcsolatban ugyanis nem szabadna csak az új építésről beszélni és kizárólag azt támogatni. Az épület-felújítás is támogatást érdemel, sőt az lenne az igazán hasznos, ha a kettő párhuzamosan történne, mert akkor a településeink és a városaink megőriznék a történelmi arculatukat  és a jelenkor vívmányait. Erre a fontos szempontra szeretném a cikkemben fölhívni a figyelmet.

A világgazdasági válság hatására hazai építőipar szerződésállománya jelentős módon beszűkült, tehát egyre sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A kormány felismerte, hogy a lakásépítés élénkítése eminens feladat a nemzetgazdaság érdekében. Ezért az építésben érintett érdekvédelmi szervezetek régóta tartó javaslatait figyelembe vette és az új lakások építésének általános forgalmi adóját öt százalékra csökkentette. Ma már láthatók a lépés pozitív következményei: a már régóta várt fejlesztések elindulhatnak, és így végre lábra kaphat az új lakások kínálati oldala.  Az sem mellékes tényező a patrióta nemzetgazdaság szempontjából, hogy az áfa-csökkentés egyben „fehérítette” az építőipart és a hozzá szorosan kötődő termelési ágakat.
Sajnos, hazánkban az alacsony lakásépítési ütem, az elégtelen felújítási források azt eredményezték, hogy veszélyesen növekszik a lakásviszonyok egyenlőtlensége.
A KSH adatai szerint 2014-ben 8358 új lakás épült, míg 2015-ben 7612. Ha az új és kedvező intézkedések hatására több ezer új lakás is kerül is a piacra jövőre, és talál gazdára, a teljes piaci adásvételnek így is csak töredékét fogja kitenni. Az ÁFA csökkenés inkább csak a használtlakás-piac növekedési ütemét mérsékelheti. Éppen ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a meglévő lakásállomány műszaki állapotát sem.
A gazdasági válság előtt 2007-ben mintegy 36 000 új lakás és 250 000 lakásfelújítás volt. Ma megvan az igény a 2015 évinél lényegesen magasabb számú új lakás vásárlására, és az érdemleges lakásfelújításokra is. Példaként megemlítve: az országban mintegy 750 ezer panelos, illetve iparosított technológiával épült lakás van. Ez a szám a hazai lakásállomány mintegy 15%-a, hozzávetőlegesen 2 millió ember otthona.   Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a lakótelepeket, tekintettel arra, hogy azok kiváltása a – nemzetközi kutatások szerint is a kívánatos évi negyven ezer új lakás építése esetén is – közel húsz évet venne igénybe, már amennyiben erre van elegendő pénzeszköz!  
Tehát a helyzetet szükséges a lakásállomány egészére tekintettel figyelni és tanulmányozni.
A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása.  Az energiaellátás biztonságának növelése a fogyasztás csökkentésével, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül valósulhat meg.
Vagyis az épület-felújítás a döntő tényező.
Gondoljuk meg, hogy mekkora lehetőség rejlik az korszerű módon megtervezett és végrehajtott épület-felújításon: a hazai mintegy négymillió lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális- műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb, ez érvényes családi házakra, társasházakra és panelépületekre egyaránt.  Ezért különös figyelmet kell szentelnünk ennek a hatalmas nemzeti vagyonnak, föl kell javítanunk a műszaki állapotukat! Magyarország energiafelhasználásának közel negyven százaléka az épületek energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az Európai Unióban és így Magyarországon is egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra. Az ország gazdasági növekedését hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely épületenergetikai fejlesztéseket igényel.
A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma-és fűtés, villamos rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el. Mint tudjuk, az el nem fogyasztott energia a legjobb energia-megtakarítás. Az épületenergetikai felújításokat ezért komplexen szükséges elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is. Ezek célja a kevesebb energia-felhasználás, a környezet védelme és a jobb életkörülmények létrehozása.
A mérnökök célja az, hogy nyomatékosítsák az épület-felújítások fontosságát, célszerűségét, hogy a tervezők, kivitelezők, és a tulajdonosok szemléletét abba az irányba tereljék, hogy az épületenergetika kiemelt hangsúlyt kapjon minden létesítménynél. Ezáltal növekszik a komfort, télen jobb lesz a helyiségek fűtése, a nyári túlmelegedés pedig csökken, a magas szolgáltatói számlák pedig nem terhelik sem a családi kasszát, sem az intézmények költségvetését. Korántsem elhanyagolható nemzetgazdasági érdek az sem, hogy az épületek energetikai állapotának a javítása munkát jelent az építőiparban dolgozóknak, de jelentősen növelheti az építőanyag-ipar, épületgépészeti és gépipari – területek foglalkoztatottságát is. A lakásfelújítások forgalmi adójának csökkentése nem pusztán a kereslet élénkítését eredményezné, hanem az építőipar akut problémáját is oldja, ami a számla nélküli vállalkozásokból adódik.  Örömmel láttam minap a Magyar Időkben (2016. április 19.), hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium lépett is az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, épület-felújítása ügyében is.
Úgy gondolom tehát, hogy az épület- és lakásgazdálkodással kapcsolatban az új építéssel párhuzamosan támogatásban kellene részesíteni az épület- és lakásfelújítást is, mert erre társadalmi igény lenne, és ez szolgálná a fenntartható település- és városfejlesztés eszméjét is.