BPMK

A vasút fejlesztésére jut a legtöbb uniós pénz 2020-ig

A jelenlegi uniós programozási időszakban a közlekedésfejlesztésre fordítható uniós és hazai forrásból származó 1200 milliárd forint legnagyobb részét, 37,8 százalékát, 450 milliárd forintot a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti elérhetőségének javítására különítettek el.

Ebbe a projektbe tartozik például a lassújelek felszámolása, vagyis az, hogy ne legyen egyetlen olyan vasúti szakasz sem, ahol a pálya minősége miatt sebességkorlátozásra van szükség. A programban további motorvonat-beszerzések, vasúti csomópontok korszerűsítése, valamint vasútinformatikai és biztonsági fejlesztések is szerepelnek. Konkrétabban: a MÁV 200 és 300 férőhelyes motorvonatokat szerez be, fejlesztik a megyei jogú városok vasútállomásainak átszállási kapcsolatait, továbbá P+R parkolókat alakítanak ki a megyeszékhelyek elővárosi körzetében. A program része a Rákospalota-Újpest – Veresegyház – Vác vasútvonal korszerűsítése, a szobi vonalnak a Hungária körút és Rákospalota-Újpest közötti szakaszának a felújítása, illetve a Kőbánya-Kispest – Lajosmizse – Kecskemét vasútvonal szűk keresztmetszetének a kiváltása, továbbá ennek a vonalnak a villamosítása is. A második legnagyobb összeget – 330 milliárd forintot, a teljes összeg 27,2 százalékát – a fenntartható városi közlekedés és az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére fordítja a kormány. A tervezett konkrét intézkedések között szerepel a korszerű városi, helyi közösségi közlekedési járművek – villamos, HÉV, busz – beszerzése. Ide tartozik a Budapest elővárosi HÉV vonalak fejlesztése, felújítása is. A harmadik a sorban a források 25,9 százalékával, 310 milliárd forinttal a közúti transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat fejlesztése. Ebben szerepel a gyorsforgalmi útszakaszok országhatárokig történő meghosszabbítása, valamint a meglévő közúthálózat kapacitásbővítése is. Így például megvalósul az M30 autópálya Miskolc és az országhatár közötti szakaszának első üteme, továbbá 2 x 2 sávosra bővül az M2 Budapest és Vác közötti szakasza. Végül, valamivel több mint 100 milliárd forintot, a források 9,1 százalékát fordítja a kormány arra, hogy a transzeurópai közlekedési közúti hálózatnak részét nem képező, de arra rácsatlakozó, legfeljebb 20 kilométeres közútszakaszokat is fejlessze.